Barion Pixel Létezhet-e szerelem a mesterséges intelligencia és az ember között a 21. században? – Elolvastuk Kassim Diana könyvét – Coloré

Létezhet-e szerelem a mesterséges intelligencia és az ember között a 21. században? – Elolvastuk Kassim Diana könyvét

2023. 09. 27.

Egy útját kereső, harmincas nő és egy ragaszkodásra programozott mesterséges intelligencia. Akár egy modern kori Büszkeség és balítélet történet felütése is lehetne ez a kombináció, ám Kassim Diána egyedi ötletfelvetése több, mint egy szokásos, szerelmi történet. Ez a Jó reggelt, Amelia.

Közel egy éve indult hódító útjára a ChatGPT, az OpenAI mesterséges intelligenciával ellátott chatbotja, amelynek már önmagában a létezése is óriási hullámokat vert a médiában és a társadalomban. Hogyan befolyásolja az életünket az MI? Hogyan definiáljuk az ember és a mesterséges intelligencia kapcsolatát? Ezek a kérdések, összességében a technológia fejlődésének társadalomra gyakorolt hatása hívták életre Kassim Diana első könyvét, a Jó reggelt, Ameliát

A történetről dióhéjban 

Amy Baker a harmincas, szingli nők életét éli: napja nagy részét a munkája teszi ki, s amikor édesanyjával találkozik, rendre elhangzik a „van az életedben valaki különleges?” kérdés. Amy – legyen bármilyen sikeres mérnök, – kész csődtömegnek érzi magát, a párkapcsolat hiánya rányomja a bélyegét mindennapjaira. 

Egészen addig, amíg egy kollégája kérésére részt vesz egy olyan tudományos kutatásban, amely az emberi kommunikációt lemodellező mesterséges intelligenciát, hivatalos nevén Adam Arkint teszteli. Adam azonban nem hétköznapi chatszoftver, s erre Amy is gyorsan rájön: az MI-t ugyanis úgy tervezték, hogy ragaszkodjon beszélgetőpartneréhez, s minden gondolatát, mozzanatát értse és tanulja meg. 

Amy pillanatok alatt Adam rabjává válik, s fura, korántsem hétköznapi kapcsolatukon keresztül számos, olyan kérdés vetül fel, amelyek már Isaac Asimov (akit a robotika atyjaként emlegetnek, – a szerk.) óta foglalkoztatják az emberiséget. Képes-e önzetlen szeretetre az, aki nem is létezik? Túlléphet-e a mesterséges intelligencia a saját kódolásán? Hol húzódik a határ ember és robot kapcsolatában, egyáltalán kell-e határokat szabnunk a két életforma közti érintkezésnek? 

Vizuális művészből író: Kassim Diana

Érdekes kérdéseket feszeget tehát a jemeni származású, brit-magyar szerző első kötetében, a Jó reggelt, Améliában. Diana származása több szempontból is prioritás a történet szempontjából, hiszen egyedülálló perspektíváját a különböző kultúrák ismerete és tisztelete inspirálja, ezek elegyéből pedig (könnyen beláthatjuk, hogy) egy egyedülálló alkotás született meg. 

Ugyan Diana már korábban is kacérkodott az írás gondolatával, valójában a koronavírus-járvány teremtette meg arra a lehetőséget, hogy idő birtokában elkezdje kidolgozni a történetét. Az író nem volt rest utánajárni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos, legújabb kutatásoknak, sőt, egy barátjának köszönhetően bejutást nyert az Oxford Egyetemre, így minden, az MI-jal kapcsolatos kérdését és felvetését megvitathatta a tudósokkal. Ugyanez a precizitás érvényes a könyvben felbukkanó helyszínekre is: a szerző Jó reggelt, Ameliában megismert (szinte) összes helyszínt autentikus módon ábrázolta. 

Kötetének újszerű mondanivalója, az MI és ember közti szerelem témája egészen biztosan megmozgatja azokat, akiket érdekel a robotika, s annak fejlődése, újszerű látásmódja pedig elnyeri azok tetszését, akik szívesen merülnek el az idegen kultúrák felfedezésében. 

Kassim Diana Jó reggelt, Amelia című kötete Tallér Edina író ajánlásával, az Álomgyár Kiadó gondozásában jelent meg és 5.999 forintért vásárolható meg a könyvesboltokban. 

A könyvért köszönet az Álomgyár kiadónak!
Borítókép forrása: a szerző fotója