Mindössze néhány éve annak, hogy megjelent Karády Anna első kötete, a nagy sikerű Füredi lány, s annak két folytatása, a termékeny író máris új regénnyel jelentkezik. A Zserbó Magyarország aranykorába, a fiumei tengerészéletbe repíti vissza az olvasót, hogy egy földbirtokos helyett ezúttal egy tengerészbe habarodjunk bele.
„Méltatlanul keveset beszélünk a magyar történelem egyik legszebb időszakáról, az 1. világháború előtti aranykorról” – kezdi új könyvének bemutatóját Karády Anna a nagy múltú Gerbeaud kávéházban. A helyszínválasztás nem véletlen, hiszen az írónő új, Zserbó című regénye a híres pesti cukrász, Gerbeaud Emil budapesti és abbáziai üzletében játszódik, s Karády az utóbbi apropóján a Magyar Királyság abbáziai kikötőjébe, luxusvillák és szállodák közé repíti az olvasót. Egyenesen az adriai bóra (Egy, az Adriai-tengerre jellemző széltípus, – a szerk.) szellőin.
Zserbó: az új kötetről dióhéjban
Nem könnyű az egyedülálló nők helyzete, pláne a századelőn: az örökségéből kiforgatott Szépkúti Blanka szorult helyzete miatt helyezkedik el a Gerbeaud-kisasszonyok között, az 1800-as évek végén. Szorgalmára azonnal felfigyel a neves cukrászdát alapító házaspár, Gerbeaud Emil és Eszter, s hamar vezető pozícióba emelik.
Miután a cégtulajdonos felvásárolja a fiumei csokoládégyárat és cukrászdát nyit Abbáziában, szüksége van valakire, aki beindítja az üzletet. Így kerül Blanka az Adriai-tenger partjára, a tengeri herkentyűk, a sós víz és egy tengerész, Hollósy Ármin báró közelébe, akivel mindössze egyetlen dologban egyeznek: szívós jellemükben. Karády ezúttal is ügyesen játszik a szereplők és az olvasók szívével, ám alapos kutatómunkájának köszönhetően (az író többek között egy Fiume-szakértővel, Pelles Mártonnal is konzultált az alkotói folyamat során) sokkal többet tudunk meg a századelő tengerészéletéről és az Adriai-tengerpar mix-kultúrájáról, mint azt első blikkre gondolnánk.
Karády Anna és az alkotói folyamat
„Az ötleteim valahogy csak kipattannak a fejemből, nem tudatos elhatározás, melyik időszakról szeretnék írni,” – kezdi Karády, amikor arról kérdezem, a Füredi lány 18. századi miliője után miért ugrott most ekkorát az időben. Elmondása szerint „általában az ötlet választja ki magának a megfelelő kort”, s így volt ez a Zserbóval is, amelynek alapgondolata egy épület láttán pattant ki a fejéből.
„Egy Dalí kiállítást tartottak a Szent Jakab templomban Opatijában, Abbáziában. Ekkor tudtam meg, hogy azon a környéken anno Gerbeaud cukrászda volt, s amikor összekapcsoltam a fejemben az itthoni helyszínnel, azonnal tudtam, hogy nincs mese, a bennem kibontakozó történetszállal foglalkozni kell. Még akkor is, ha már egy folyamatban lévő kéziratot hagyok abba miatta.”
Karády kötetében nemcsak a korhű szellem, hanem a Gerbeaud cukrászdához köthető ételleírások is páratlanok: oldalain folyamatosan váltakoznak a sós tengeri herkentyűk és a sütemények ínycsiklandó ismertetői. „Amióta a kisfiam megszületett, rajongok az édességekért, előtte inkább a sós finomságokba kóstoltam bele. Ha ma választanom kell egy tengeri herkentyű és az édesség között, akkor a herkentyűk nyernek, de inkább mindenevő vagyok. Sajnos!” – teszi hozzá nevetve.
Karády Anna legújabb, Zserbó című regénye a Gamma Kiadó gondozásában, március elején jelent meg, a kötet tervezett folytatása novemberben várható.
Borítókép forrása: A szerző saját fotója