Feminista szemüveggel nézve a történelemkönyveknek egy nagy tanulsága van: kimaradtak belőlük a nők. Ugyan Boleyn Anna nevét kényszerűen megemlítik a VIII. Henrikről szóló krónikákban, testvére, Boleyn Mária gyakran kimarad a történetekből, holott ugyanolyan fontos szerepet játszott nővére felemelkedésében és bukásában, mint nagyravágyó családja többi tagja. Philippa Gregory A másik Boleyn lány című kötete a két testvér örök csatározásának állít méltó emléket.
A másik Boleyn lány című kötet írója, Philippa Gregory nem ma kezdte a szakmát, hiszen első alkotásai a kétezres évek elején jelentek meg. Lebilincselő művei hamar felkeltették a filmkészítők figyelmét: a 18. századi brit rabszolgakereskedelemről írt könyvéből, a Respectable Trade című alkotásból szinte azonnal négyrészes sorozatot gyártott a BBC.
Gregory innentől kezdve felkerült a filmgyártás térképére, s a fordulatos forgatókönyvnek hála rögtön bezsebelt egy BAFTA jelölést is. A globális szintű áttörést viszont A másik Boleyn lány története hozta meg számára, amelyet 2001-ben dobtak piacra, majd 2003-ban szintén sorozatot gyártott belőle a BBC, mi több, a Miramax is felfigyelt a frappáns történetre, s 2008-ban filmet készítettek belőle, amelyben olyan gigasztárok kaptak helyet, mint Natalie Portman(Boleyn Anna szerepében), Scarlett Johansson (aki Boleyn Máriát formálta meg) és Eric Bana, aki Tudor Henrik bőrébe bújt a szerep kedvéért.
Gregory nem véletlenül elkötelezett híve a 16. századi brit történelemnek, azon belül is a Tudor-dinasztiának, hiszen egy brazil szappanoperában nem történt annyi becsapás, megcsalás és bosszú, mint ebben az időszakban a brit szigeteken. A másik Boleyn lány című kötet abba az időszakba repíti vissza az olvasót, amikor Tudor Henrik és spanyol felesége, Aragóniai Katalin házassága épp megtörni látszik: a királyné ugyanis több, sikertelen próbálkozás után sem tudja fiúval megajándékozni a királyt, amely az utódlás miatt egyre égetőbb problémává válik Henrik udvarában.
Ez is érdekelhet:
Boleyn Anna sorsát sokan sokféleképpen feldolgozták már, hisz ő volt VIII. Henrik híres-hírhedt, lefejezett felesége, akinek lánya, Erzsébet, 45 évig ült Anglia trónján. Testvére, Boleyn Mária sorsáról azonban keveset tudunk, noha a történelmi szálak alakulásának ő is igencsak aktív részese volt. Máriáról írt cikkünk ITT olvasható.
A királyt körülvevő nemesi házak azonnal kiszagolják a soha vissza nem térő lehetőséget, így saját lányaikat próbálják játékba hozni a király kegyeiért folytatott küzdelemben. Így tesz a Boleyn család is: amikor észlelik, hogy Henrik szeme megakad Boleyn Márián, mit egy bábút tolják a tizenéves lányt a sakktábla közepére, s arra kötelezik, hogy csábítsa el a királyt. Mária eleinte eleget tesz családja kérésének és az uralkodó ágyasává válik, mi több, két gyermekkel is megajándékozza Henriket. Mária, hírhedt nővérével ellentétben viszont kevésbé nagyratörő vágyakkal bír: minden vágya, hogy nyugodt körülmények között élhessen gyermekei társaságában, minél távolabb az udvartól, vidéken.
De hiába a naiv vágyak és elképzelések, Mária hosszúra nyúló gyermekágyi időszaka nem kedvez az ágyasi kapcsolatnak, így a király újabb vadászatra indul az udvarhölgyek köreiben, s így köt ki a történelemkönyvekből is ismert Boleyn Annánál, aki aztán végső romlásba dönti Aragóniai Katalin és Henrik házasságát. (Neki és Henrik féktelen hajlamainak „köszönhető” az egyházszakadás és az anglikán egyház létrejötte.) A másik Boleyn lány két nővér konstans csatáját jeleníti meg, akiket a végletekig kihasználtak családjuk férfitagjai, s úgy egyáltalán a 15. századi patriarchális brit társadalom.
A kötet megjelenésének évében elnyerte az Év Romantikus Regénye címet, s Gregory szerencsére nem állt meg egy kötetnél: tovább folytatta a Tudor-dinasztia szennyesének kiteregetését. A 2009-es Fehér Királyné, a 2010-ben megjelent Vörös királyné vagy a 2011-es Folyók asszonya szintén rendkívüli izgalmakat tartogatnak az olvasók számára, hiszen ezekben az író olyan női alakokat vesz górcső alá, akiket méltatlanul felejtettek ki a történelemkönyvekből.
