Viszlát multik! Hello bevásárló közösségek!

A napokban felröppenő hír, miszerint a koronavírus-járvány harmadik hulláma már az élelmiszerboltok napi szintű működését is fenyegeti, újabb pánikvásárlást és élet-halál harcot idézhet elő az utolsó konzervekért – mintha nem létezne élet az élelmiszerláncokon túl. Pedig pont hogy ott kezdődik az igazi élet, ahol a multik véget érnek: azokban a bevásárló közösségekben, melyekben gondos helyi termelők friss, egészséges árui és a tudatos vásárlók igényei találkoznak. Egy olyan új alternatívája a bevásárlásnak, melyen a termelő, a vásárló, a gazdaság és a környezet is csak nyerhet.

De mi is az a bevásárló közösség?

Jóval a járványt megelőzően jött létre az első bevásárló közösség Magyarországon és a mai napig újabb és újabb szerveződések alakulnak az ország különböző pontjain. Mert lényege épp abban áll, hogy a külföldről behozott, kétes eredetű élelmiszerek helyett inkább a lakóhelyünk közelében élő és dolgozó, helyi termelőktől vásároljunk friss, szezonális, vegyszermentes zöldséget és gyümölcsöt, feldolgozott élelmiszereket, tejterméket, hentesárut, vagy éppen natúr kozmetikumokat, háztartási kellékeket.

Térhódításával a vírus terjedése is csökkenhet

Mivel a bevásárló közösségek rendeléses alapon működnek, ezért többé nem kell a zsúfolt élelmiszerüzletekben tolonganunk, hanem az otthon biztonságot nyújtó falai között, interneten keresztül, egyszerűen válogathatjuk össze a szimpatikus termékeket – mintha csak a piacon lennénk. A heti rendelésünket a megadott időpontban és helyen, már összekészítve vehetjük át, így egy gyors fizetést követően indulhatunk is haza ebédet varázsolni. A vírus beállta óta további óvintézkedésekkel szolgálják a biztonságunkat, így több közösségben elterjedt az előzetesen leegyeztetett, sávos időpontokban történő átvétel, de sok helyen már kérhetünk házhoz szállítást is. Ez utóbbi szolgáltatás különösen fontos az idősebb korosztály védelmére nézve – ezzel ráadásul akár az ország másik végéből is gondoskodhatunk szüleink, idősebb rokonaink élelmiszerellátásáról úgy, hogy nekik csak az ajtóig kell elmerészkedniük.

Forrás: freepik.cm

Tudatosságra, előrelátásra nevel

A „leugrok a boltba egy doboz tejért” jellegű berögződéseinken nehéz változtatni és talán épp ez ennek az új szemléletnek a legnagyobb kihívása: hogy megtanuljuk egy hétre előre eltervezni, mit szeretnénk enni, főzni és ahhoz milyen és mennyi alapanyagra lesz szükségünk. Ám hosszútávon nem csak rengeteg időt spórolhatunk meg azzal, hogy nem kell nap mint nap a kassza előtt kígyózó sorokban rostokolnunk, hanem anyagilag is jobban járhatunk. Habár a nemzetközi áruházláncok mesterségesen leszorított áraival a helyi, minőségi termékek nem tudnak versenyezni, a tudatos tervezéssel – és persze a boltba járás kiiktatásával – elkerülhetjük az impulzusvásárlást, csak azt és annyit veszünk, amire valóban szükségünk van, ezzel együtt pedig sokkal kevesebb élelmiszer végzi a szemétben.

Környezeti és társadalmi szempontok

Az évtizedek óta tartó önkényuralmunk a föld felett elérte csúcspontját és itt állva be kell látnunk, hogy egy olyan körforgás részei vagyunk, melyben mindaz, amit teszünk a környezettel végül bumerángként csapódik vissza hozzánk. Hogy a külföldről importált „olcsó” élelmiszerért valójában hatalmas árt fizetünk a termőföldek tönkretételével, a levegő és a vizek elszennyezésével, nem utolsó sorban pedig az egészségünkkel. Azonban a bevásárló közösségeknek hála elindult a szükséges szemléletmódbeli változás, hiszen ebben az üzleti modellben jóval kevesebb a szállításból eredő károsanyag-kibocsátás és mivel a termelők túlnyomó többsége bio és öko termékeket állít elő, élen járnak a vegyszermentesség hirdetésében is. A megrendelt áruk teljes pompájukban érkeznek hozzánk felesleges csomagolóanyagok nélkül, ráadásul a személyes kapcsolattartásnak köszönhetően arra is van lehetőségünk, hogy rendszeresen visszajuttassuk kedvenc lekvárunk üvegét, vagy a kifogyott krémdeo dobozát a termelőnek, ezzel is körforgásban tartva a csomagolóanyagot – és így mi is jól járunk, mert ennek az ára lejön a végösszegből.

A fenntarthatóság mellett pedig egy másik fontos tényező, maga az ember. Hogy arcot tudunk társítani ahhoz a termékhez, amiért pénzt adunk, hogy kérdezhetünk, sőt, javaslatot is tehetünk. Hiszen a személyes kapcsolat arra ösztönzi a termelőt, hogy a jövőben is fenntartsa terméke minőségét, a vásárlóban pedig ezáltal kialakul a bizalom, valamint a kötődés, immár nem csupán a termék, hanem egy másik ember iránt. Ami miatt ez a rendszer életképes, az az eladó és a vevő közös célja a munkahelyek teremtésére és a pénz helyben tartására, valamint az a szövetség, mellyel kölcsönösen jóllétet, biztonságot és elégedettséget teremtenek egymás életébe.

Kiemelt kép: freepik.com

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Kórházban töltötte az éjszakát II. Erzsébet – Ez volt az oka