63 évig uralkodott a Brit birodalom fejeként, őt egyedül ükunokája, a tavaly szeptemberben elhunyt II. Erzsébet szárnyalja túl. 82 év alatt kilenc gyermeket hozott a világra, ám az élet mellett többször meglegyintette a halál szele: nyolc merényletet élt túl, méghozzá emelt fővel, hogy ne mondhassák rá azt, alsószoknyás kormány működteti az országot. Ma épp 174 éve, hogy Viktória királynő túlélte az ötödik, ellene elkövetett támadást, ennek apropóján felidézzük azokat az eseteket, amelyekben kis híján életét vesztette az az uralkodó, akiről egy egész korszakot neveztek el.
„A bátor király, aki csak neme szerint királynő” – írták a 19. századi brit lapok Viktória királynőről, miután az rövid időn belül a harmadik merényletet szenvedte el egy alattvalójától. Ki őrülettől, ki a saját nyomorától vezérelve akart véget vetni a királynő életének, de arra is volt példa, hogy valaki politikai céllal rontott erőszakkal az életére. Az eredmény? Egy idősebb korára bezárkózó uralkodó, aki egy életre meggyűlölte a tömegrendezvényeket.
1. Aki az ismertség miatt próbált ölni: Edward Oxford
Mindössze négy hónappal a királyi esküvő után, 1840. június 10-én Viktória királynő és férje, Albert herceg nyitott hintón indultak el a Buckingham palotából a Hyde Parkon keresztül, hogy a négy hónapos terhes királynő a nép előtt mutatkozzon, egyúttal friss levegőt szívjon. Mindössze száz méterrel a palota kapuja előtt a herceg egy „rossz kinézetű férfira” lett figyelmes, aki kocsijuk felé tartott, de nem volt ideje sokáig merengeni: a 18 éves férfi ugyanis azonnal elsütötte párbajpisztolyát, megcélozva a pár első gyermekével várandós királynőt.
Noha alig hat lépésre tartózkodott a pártól, Edward Oxford elhibázta a lövést, mert a királynő épp balra fordult ültében. Mielőtt az elkövető újratölthette volna a pisztolyát, a királynőt már a hintó talajára nyomták saját biztonsága érdekében, a körülöttük összegyűlt tömeg pedig elfogta a lövöldözőt. A királyi pár midennek ellenére úgy döntött, folytatják a körútjukat, hogy megmutassák a közvéleménynek, hogy nem veszítették el minden bizalmukat bennük. Edward Oxfordot végül bűnösnek találták, ám később őrültnek nyilvánították: 24 évet töltött egy elmegyógyintézetben, mielőtt Ausztráliába deportálták.
2. A férfi, aki kétszer is próbálkozott: John Francis
Mindössze két év múlva újabb sokk rázta meg a királynőt, amikor egy John Francis nevű férfi rálőtt, miután Albert herceggel épp hazafelé tartottak a vasárnapi istentiszteletről. Viktóriának ismét szerencséje volt, Francis puskája ugyanis besült, s a férfinak még idejében sikerült meglépnie: miután a kabátja alá csúsztatta a pisztolyt, elnyelte a Green Park tömege.
3. Ismétlés a tudás anyja?
Francis azonban nem sokáig teketóriázott, a rá következő napon, 1842. május 30-án újra a királynő életére tört. Az előző merénylet után Albert herceg azonnal tájékoztatta a királyi biztonsági erőket, hogy szabadlábon van egy fegyveres Londonban. A rendfenntartó szervek úgy ítélték meg, az a legjobb megoldás, ha a királyi pár újra kihajtat nyitott hintóján a városba, így időben nyakon csíphetik az esetlegesen újra próbálkozó gyilkost. („Gondolhatja, mennyire voltak »rózsásak« a gondolataink” – írta erről Albert herceg az édesapjának.)
Nem sikerült időben lépniük: miközben a civil ruhás rendőrök a gyanúsított leírásával felszerelkezve a tömeget fürkészték, a hintótól öt lépésre újra lövés dördült el: John Francis ismét Viktória királynő életére tört. A királynőnek azonban megint szerencséje volt, Francis ugyanis elvétette a lövést. Az elkövetőt végül akasztás általi halálbüntetésre ítélték, ám a királynő megkegyelmezett neki, s életfogytiglani száműzetésre változtatta a döntést.
Az egymást követő merényletekből egyértelműen Viktória királynő került ki győztesen: az iránta érzett szeretet ugyanis tetőfokára hágott ebben az időszakban. Különösen nagyra becsülték őt az angolok azért, hogy Francis első próbálkozása után nem húzódott vissza a Buckingham palotába, hanem bátran mutatkozott népe előtt. Ebből kifolyólag „oroszlánszívű uralkodónak” titulálták az újságokban.
4. A férfi, aki saját nyomora miatt lőtt – John William Bean
Csaknem öt héttel később, 1842. július 3-án újra megismétlődött a csaknem katasztrofális végkimenetellel járó eset, amikor egy John William Bean nevű férfi sütötte el a fegyverét, miközben elvonult előtte a királyi konvoj.
Az akkori újságcikkek szerint Bean abban reménykedett, hogy némi változást tud ezzel kieszközölni sivár életében. Abban bízott, hogy a királynő elleni merénylet esélyt ad neki egy új életre, akár a börtönben is. Viktória királynő szerencséjére azonban Bean fegyvere besült, így ismét ép bőrrel megúszta az incidenst. Ugyan az elkövetőnek aznap sikerült elbújnia családi házában, a rendőrök egy nappal később kézre kerítették. Mivel Bean pisztolya puskapor helyett csak dohánnyal volt megtöltve, és Bean szerint nem is a királynőre, hanem a földre célzott annak elsütésekor, megúszta 18 hónap kényszermunkával.
5. Aki a munkanélküliség miatt próbálkozott – William Hamilton
Koronázási emlékünnepsége előtt egy nappal, 1849. június 19-én Viktória épp átvágott a Hyde-on és a Regent’s Parkon három gyermekével, többek között a trónörökös VII. Eduárddal egyetemben, amikor egy 24 éves, munkanélküli kőműves, bizonyos William Hamilton ismét az életére tört. (Hamilton messziről megcélozta a királynő és gyermekei hintóját, szerencsére Viktóriának ezúttal sem esett bántódása.)
Hamiltont végül a királynő főgondnoka kapta el, s a kihallgatása során elmondta, hogy az 1940-es években, a nagy éhség kitörésekor szökött át Írországból Londonba, de nem talált munkát. Állítása szerint a végső kétségbeesés vitte rossz útra, ám vallomása alapján csak porral töltötte meg fegyverét. Miután bűnösnek vallotta magát, Hamiltont hét évre a gibraltári börtönkolóniába száműzték.
A cikk a következő oldalon folytatódik, lapozz: