Az UNESCO 1999-ben március 21-ét nyilvánította a költészet világnapjának, ez alkalomból gyűjtöttünk össze ötöt a legnagyobb költőnők közül.
Elizabeth Barrett Browning (1806–1861)
A viktoriánus kor egyik legismertebb költőnője volt az 1803-as születés Browning, lánykori nevén Elizabeth Barrett Moulton-Barrett. Tizenegyen voltak testvérek, gyermekkorukat Hope End nevű birtokukon töltötték. Fiatalkorában egy betegség miatt többek között ópiumot kellett szednie, így az amúgy is gyenge immunrendszerű Browningot ez nagyon megviselte, egész életében betegeskedett. Ha mindez nem lenne elég, tizennégy évesen leesett egy lóról, az esés következtében pedig részlegesen lebénult, attól kezdve gerincproblémái és szűnni nem akaró fejfájása is nehezítette az életét. Huszonhárom volt, amikor megjelent első verseskötete, akkor mg anonim módon, melyet még rengeteg másik követett. 1845-ben ismerkedett meg a szintén költő Robert Browninggal, akivel apja tilalma ellenére megszökött és összekötötte az életét, majd Firenzében telepedett le. Itt született meg kisfiuk, és itt is érte aztán Browningot a halál 1861-ben. Nálunk is megjelent férjéhez írt Portugál szonettek című műve, irodalmi körökbeli híre pedig messze túlszárnyalta a férfiét.
Emily Dickinson (1830-1886)
A zárkózott amerikai költőnő 1830-ban született Amherstben, és élete nagy részét itt is töltötte. Családjával szoros viszonyban volt, bátyja szomszédságában lakott évekig, aki Emily legjobb barátnőjét vette feleségül. Ő maga sosem házasodott meg, ha tehette, kerülte a társaságot, néha még a hálószobájából sem jött ki, amikor vendégek érkeztek hozzájuk – a szobában pedig ott lógott a falon Elizabeth Browning arcképe. Bár élete során költői munkássága egyáltalán nem részesült figyelemben, ma mégis az amerikai költészet egyik meghatározó alakjának tartják. Körülbelül 1800 verse ismert ma, melyek közül csupán tíz jelent meg életében. Gyakori témái voltak a halál, a halhatatlanság, de verseiben sokat írt a természetről, a társadalomról és a spiritualitásról. Életéből 2019-ben sorozat is készült.
Anne Sexton (1928-1974)
„Vallomásos-gyónásos„, nagyon személyes hangvételű költészetéről volt ismert a Pulitzer-díjas Sexton. Mivel lánya születése után hosszú ideig depresszióval küzdött, ez rányomta a bélyegét verseire, azok legfőbb témájává vált. Két idegösszeomlást is el kellett szenvednie, a második után, orvosa biztatására csatlakozott egy irodalmi körbe, ahol sikert sikerre halmozott alkotásaival. Barátságot kötött a kor más, ismert költőivel, így például Sylvia Plath-tal, Maxine Kuminnal és John Holmessal. Költészetében addig nem nagyon boncolgatott, nőket érintő témákat is érintett – ilyen volt az abortusz, a menstruáció, a házasságtörés kérdése. 46 éves korában öngyilkosságot követett el.
Maya Angelou (1928-2014)
A huszadik század talán legnépszerűbb és legtöbbet idézett író és költőnője volt a St. Louisból származó Angelou, akit főleg önéletrajzi kötetei által ismert a nagyközönség. Témái miatt a fekete kultúra szószólója, az afroamerikai nők védelmezőjévé vált, már első kötete, a Tudom, miért énekel a rab madár című is ezt a vonalat követte. Nem csak irodalmár volt azonban, sűrű élete során volt többek között night club táncosa, polgárjogi harcos Malcolm X és Martin Luther King oldalán, színdarabok és tévéműsorok szerzője, egyetemi professzor, és újságíró is.
Rupi Kaur (1992-)
Az indiai származású, Kanadában született lány elődeitől igencsak eltérő, azonban manapság nem meglepő módon lett ismert – Tumblr és Instagram-oldalai segítségével. 2014-ben lett világszerte ismert Milk and Honey című kötetével, mely majdnem egy évig ott volt a New York Times Bestseller listáján. Kaur elsősorban a párkapcsolatokról, a bevándorlók életéről, és nemi erőszakról, traumákról ír műveiben, melyekben nem használ nagybetűket, és amelyeket személyes rajzokkal egészít ki.
Borítókép forrása: Youtube