Luca-napi népszokások: hányat ismersz közülük?

Sokan hallhattunk már a Luca-napi szokásokról, ám mivel ezek elhalványulóban vannak, nem is gondolnánk, hány hiedelem társul ehhez a naphoz.

A Gergely-naptár bevezetése előtt Luca napja, december 13-a volt az év legrövidebb napja, ezért is tartották eleink olyan fontosnak. Magyarországon ,,gonoszjáró napként” is emlegették, mert ekkortájt volt jellemző a boszorkányok aktív jelenléte.

Kihez köthető?

Luca napján eredetileg Szent Lúciára, az olasz szentre emlékezünk. Lúcia 283 körül született, és arról ismert, hogy fiatal lányként fogadott szüzességet, hogy az életét Jézus Krisztusnak szentelhesse. Hite annyira erős volt, hogy a halált is vállalta érte: így lett szent.

Szent Lúcia szobor
Fotó: Shutterstock/Puzzlepix

A régi időkben december 13-án a nőknek nem volt szabad mosni, sütni, fonni, és kölcsönadni sem, mert amit kölcsönbe adtak, az félő volt, hogy a boszorkányokhoz kerül. Úgy tartották, hogy ha a nők ezen a napon egy helyben ülnek, a tyúk is úgy fog majd tojni és kotlani a tojásain. A sütés-főzés elhagyásának némiképp ellentmond egy másik hiedelem, mely szerint ezen a napon lucapogácsát sütnek a család minden tagjának, melyek közül egyikbe egy pénzdarabot rejtenek. Aki megtalálja és ráharap, annak szerencséje lesz – tartja a babona.

Minden, ami Luca

Rengeteg hiedelem tartozott ehhez a naphoz, például a Luca-naptár. Eszerint a december 13-i időjárás megmutatja, hogy milyen időnk lesz januárban, a 14-i a februárit jelzi, míg rá egy napra a márciusi időt tudhatjuk meg, és így tovább. A napokat egészen karácsonyig nézték, így ha figyeltek, megtudhatták, milyen idő lesz a következő évben.

A Luca széke egy sokak által ismert tárgy, ám eredete meglepő lehet: a boszorkányok ellen vetették be őket. A széknek Luca-napján kellett nekiállni, hogy karácsonyra készen legyen, és ráállva könnyedén meglássák a templomban lévő boszorkányokat. Ezután a széket hazavitték és tűzre dobták, hogy azzal együtt a boszorkák is odavesszenek: ha jól figyeltek, hallhatták a jajgatásukat a pattogó tűzben.

A Luca-búza ültetése sokaknál máig meglévő szokás: a december 13-án ültetett búzából jósolták meg a következő év termését, és amikor kikelt, az adventi oltárt díszítették vele.

Ilyenkor volt a Lucázás, vagy más néven kotyolás, amikor is a fiúk házról-házra jártak, és engedélyt kértek arra, hogy előadják termékenységvarázsló éneküket.

Kisfiúk lucáznak vidéken
Fotó: Kisfiúk kotyolnak/Youtube

A Luca-tök faragása is jellemző volt: hasonlatosan a halloweenhoz, arcot faragtak a sütőtökökbe és a házak ablakába tették, benne egy égő gyertyával, hogy ijesztgessék egymást.

Reggeltől estig

A hiedelmek már kora reggel megkezdődtek: ha férfi lépett a házba elsőként, bika lesz a következő évben a kisborjú, ha nő, akkor üsző.

A boszorkányoktól való félelmükben az emberek fokhagymával dörzsölték be állataik fejét, keresztet rajzoltak az ólak ajtajára, hamut szórtak a kapu elé, és önmagukat fokhagymás kenyér fogyasztásával védték a gonosz szellemektől.

A lányok Luca napján tizenkét gombócot főztek, mindegyikbe egy férfi nevét rejtve. Amelyik gombóc főzés közben először a víz felszínére jött, megjósolta, hogy milyen nevű lesz a lány férje.

Fontos szám volt a tizenkettő a hagyma esetében is: a zöldséget ennyi rétegre szedték, mindegyiket megsózták, és amelyik hónapra kijelölt hagymaszelet jobban ,,könnyezett” azt a hónapot csapadékosabbra várták a többinél.

Tettek róla, hogy a seprűket elrejtsék, mert a boszorkányok száguldoztak volna rajta a megfelelő óvintézkedések nélkül.

Nyitókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Hihetetlen! Megszületett Nick Jonas és Priyanka Chopra első közös gyermeke