Egyre népszerűbb ünnepé válik a halloween Magyarországon, holott nálunk elsősorban a mindenszentek és a halottak napja terjedt el. Mi a különbség az ünnepek között? Valóban ki kell kérni magunknak a halloweent? Erre keressük a választ.
Halloween
A halloween egy háromnapos ünnep első napja, melyet október 31-én tartanak. Más néven „All Hallows’ Evening”-nek is említik, ami magyarul a ,,Minden szent estéje”, így hasonlóképpen mint a mi ünnepünk, az elhunytak lelkére és a szentekre emlékezik.
Számos szokás kíséri halloween ünnepét: sokan jelmezt öltenek, tököt faragnak, és az örömtűz is gyakori esemény volt ekkortájt. A jelmezbe bújás a kelta országokból eredeztethető, arról pedig feljegyzések is vannak, hogy az 1800-as évek Írországában gyertyákat gyújtottak a hallottakért, majd egy hatalmas lakoma után ünneplés vette kezdetét. Az emberek rendszerint jósoltattak maguknak ezen az éjszakán és örömtüzet gyújtottak, aminek fényét fáklyán vitték tovább a lakóhelyükön, ezzel megvédve házaikat és farmjaikat a rossz szellemektől.
A jelmezbe bújás szokása a 16. századig nyúlik vissza, amit Írország mellett Skóciában és Walesben is tartottak. A részvevők házról házra jártak, és énekelve kértek ételt a házakban élőktől a hallottak nevében. Skóciában a jelmez mellett az ünneplők az örömtűzből maradt hamuval kenték be az arcukat, így védve magukat a holt lelkektől, akik halloween napján támadnak fel, hogy új testet keressenek maguknak.
Angliában csupán a 20. században jelent meg a halloween: ide már úgy ért, hogy rémisztő arcú lámpásokat készítettek, hogy ezzel ijesszék el a rossz szellemeket, ebből a tökfaragás fennmaradt, ám eredeti funkcióját elveszítette.
Mindenszentek és halottak napja
Az ünnep eredete az ókori Rómához köthető, amikor is a Feraliát, a holtak emléknapját tartották meg általában az év februárjában. Ekkor már virággal díszítették a sírokat, ezen kívül pedig ételeket és sót is tettek a közelükbe, mert úgy hitték, hogy az ünnep napjain a lelkek felkelnek a sírból és elfogyasztják a számukra kikészített finomságokat.
A mindenszentek nem keverhető össze a halottak napjával, ami november másodikán van. Erre a napra már az ókori rómaiak is különös figyelmet fordítottak, a nap komorságát pedig egymás megajándékozásával és vidámsággal oldották fel.
Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való díszítése német katolikus hatásra kezdett elterjedni a 19. században. Ekkoriban a családok sokáig figyelték, hogy a hozzátartozójuk sírján meddig ég az általuk gyújtott láng, mert a hiedelem szerint a közeljövőben az a család veszíti el az egyik tagját, akinél elsőként alszik el a gyertya. Egy másik felfogás szerint a gyertya a tévelygő lelkeket igazítja útba világosságával.
Mostanra a sírok látogatása felekezettől független, a gyászolók bármiféle hit nélkül visznek virágot szeretteiknek a temetőbe.
Ugyan különböző hiedelmekre épülnek, a halloween, a mindenszentek és a halottak napja is arról szól, hogy emlékezzünk azokra, akik már nincsenek köztünk.
Nyitókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix