A Nobel-díjról mindenki tudja, hogy bizonyos tudományterületek legrangosabb kitüntetésének számít, melynek elnyerése egy kutató karrierjének csúcspontja. De nem minden felfedezés hasznos a társadalom és szakmája számára, hanem épp az ellentettje – ami ilyen, az az IgNobel-díjért „szállhat versenybe”.
Mágnesesek-e a csótányok? Hány liter nyálat termel naponta egy ötéves gyermek? Felismeri-e a sommelier csupán szaglás alapján, hogy légy került a poharába? Ilyen és ezekhez hasonló kutatások eredményeit díjazza rendre az Annals of Improbable Research (AIR) nevű humoros folyóirat és a Harvard Egyetem néhány kara. Már maga a lap létezése is szívderítő, hiszen a tudományt nem sűrűn kötjük össze a viccekkel. „Kutatás, mely megnevetteti, majd elgondolkodtatja az embereket.”- szól a mottójuk, mely egyben az IgNobel-díj rövid leírása is. A kitüntetés nevét a latin fosztóképző Nobel-díjhoz való csatolásával kapta, célja pedig nem a tudomány kigúnyolása, hiszen nagyszerű eredmények is lehetnek poénosak és abszurdak.
1990 óta minden év szeptemberében a Sanders Theater-ben tartják meg a díjátadót, melyen Nobel-díjasok adják át a tíz kitüntetést. A győzteseknek egy percük van bemutatkozni, és ismertetni a közönséggel a kutatási területüket, szerencsére két nappal később sor kerül egy hosszabb konferenciára is. Idén a gála ismét online lesz megtartva, aminek mi is részesei lehetünk, ha az e-mail címünket megadva feliratkozunk a vendéglistára.
De ne gondoljunk bohóckodásra, a Nature magazin joggal nevezi a tudományos év fénypontjának ezeket az eseményeket. A díjat érő felfedezéseket és eredményeket ugyanis tényleg komoly és alapos munka előzi meg, a kategóriák pedig az orvostudománytól elkezdve a közgazdaságon, a fizikán, kémián és matematikán keresztül egészen a pszichológiáig terjednek. Jóformán még senki sem utasította el a díjat – vagy csak nem derült ki, mert a szervezők minden nyertessel titokban veszik fel a kapcsolatot, de a honlap szerint eddig a legtöbbjük örömmel vett részt a ceremóniákon.
Kedvenc IgNobel-díjazottjaink
- Ugyan nehéz választani a sok kutatás közül, mindenképp előkelő helyet foglal el a listán a 2019-es Béke Ig Nobel-díj győztese. A héttagú csapat azt kutatta ugyanis, hogy a különböző testrészek megvakarása mekkora élvezetet okoz az embereknek, és milyen eltérés lehet a területek között. Arra jutottak, hogy azok a testfelületek, amelyek alapvetően csiklandósabbak, több élvezetet nyújtanak – fontos eredmény, nem?
- Atsuki Higashiyama és Kohei Adachi 2016-ban érzékelés-kategóriában győzött, tanulmányuk középpontjában az állt, hogy vajon a tárgyakat máshogy látjuk-e, ha a lábunk között lehajolva vizsgáljuk meg őket.
- Még hogy a kémia unalmas és nehéz! Ugyancsak japán kutatók fejlesztettek ki egy vasabi-riasztó berendezést, mely a növényt a levegőbe porlasztva felébresztheti az alvó embereket vészhelyzet esetén.
- A művészetek is helyet kapnak a gálákon, így történt ez akkor is, amikor olasz tudósok bebizonyították, hogy az agyunk mérsékli a fájdalmat egy szép festmény láttán – miközben egy csúnya képet látva nem csinál semmit. És hogyan jöttek erre rá? Segítünk: lézer is volt a dologban…
- Végül, de nem utolsósorban pedig díjat kapott azon elmélet bebizonyítása is, miszerint a káromkodás enyhíti a fájdalmat. Most már nyugodt szívvel szitkozódhatunk, ha beverjük a lábujjunkat az ágy lábába, ugye?