Adventkor elkezdünk készülődni, hangolódni a karácsonyra, legtöbben mégis meglepően keveset tudunk erről az időszakról. Milyen színűek eredetileg és mit szimbolizálnak a koszorú gyertyái, és kinek köszönhetjük az adventi kalendárium megszületését? Hasonló kérdésekre gyűjtöttük össze a válaszokat cikkünkben.
Noha teológiailag a kereszténység legnagyobb ünnepe a húsvét, legtöbb családban (és a kereskedelemben) mégis a karácsonyi ünnepkör számít a legfontosabbnak. Ez az év legmeghittebb időszaka, amely advent első vasárnapjával (a karácsony napját megelőző negyedik vasárnapon) kezdődik és egészen vízkeresztig (január 6-ig) tart. Érdekesség, hogy a görögkatolikusok nálunk két héttel korábban kezdik a karácsonyra való felkészülést, vagyis esetükben hat hétig tart az adventi időszak.
Az advent szó eljövetelt jelent; a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. Eredete a 4. századig nyúlik vissza, amikor VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát. Azóta számos, az adventhez kapcsolódó szokás alakult ki.
Az adventi koszorú
Az örökzöld koszorúk már a pogány korban is a fény és a tavasz iránti vágyakozást szimbolizálták, később, a kereszténység elterjedésével ezek vallásos jelentőséget kaptak.
Gyertyákkal díszített koszorút legelőször Johann Hinrich Wichern evangélikus lelkész készített. Eleinte még minden nap egy új gyertyát gyújtott az adventi időszakban, hogy végül karácsony napján az összes gyertya égjen. 1839-ben a gyertyákat egy két méter átmérőjű, örökzölddel díszített fa kerékre helyezte, ezzel megalkotva a mai adventi koszorú ősét. Húsz piros gyertya jelképezte a hétköznapokat, négy fehér pedig az advent vasárnapjait. Egy idő után csak a vasárnapok kaptak egy-egy gyertyát, s mivel így azok száma négyre csökkent, a koszorú a háztartások részévé válhatott. Az adventi koszorút az otthont és a templomot összekötő kapocsnak is tartják: paraliturgikus, vagyis se nem egyházi, se nem profán.
A katolikusoknál a gyertyák színei általában megegyeznek az advent időszakának liturgikus színeivel, ők a koszorún hagyományosan három lila és egy rózsaszínű gyertyát helyeznek el, utóbbit a harmadik vasárnapon gyújtják meg. Mindegyik szimbolizál egy-egy fogalmat, és ezen kívül egy-egy személyre vagy közösségre is utal:
- Hit – Ádám és Éva, mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást
- Remény – a zsidó nép, amelynek megígérte, hogy közülük származik a Messiás
- Öröm – Szűz Mária, aki megszülte a Fiút
- Szeretet – Keresztelő Szent János, aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez
A protestánsok szívesen gyújtanak piros gyertyákat, de ma már gyakorlatilag bármilyen szín elfogadott. Bár egyesek úgy tartják, hogy a gyertyákat az óramutató járásával ellentétes (vagy éppen megegyező) irányban kell meggyújtani, a hagyomány nem tartalmaz ilyen kitételt. Nincs előírás a gyertyák elhelyezését illetően sem: párba, vagy akár egymás mellé is lehet őket állítani.
Az adventi naptár
Az adventi naptár eredete már sokkal prózaibb okokra vezethető vissza, mégpedig a 20. század legelejére, egy német édesanyához, akinek kisfia már hetekkel karácsony előtt türelmetlenkedett az áhított ajándékok miatt. Édesanyja emiatt egy meglepetést talált ki számára: egy kemény papírlapot 24 részre osztott, majd mindegyikre ragasztott egy-egy csokit, amelyekből a fiú minden este megehetett egy darabot. Amikor a gyerek felnőtt, üzleti vállalkozást épített a családi hagyományra, és elkezdett adventi naptárakat gyártani. Olyan kalendáriumot készített, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy édesség volt elrejtve, amik a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.
Az utóbbi évtizedekben a kereskedelemben is igyekeznek kiaknázni az adventi időszakban rejlő üzleti lehetőségeket, és manapság már szinte lehetetlen válogatni a legkülönfélébb számtalan formájú és alapanyagú adventi koszorúkból, illetve naptárakból. A vállalkozó szelleműek pedig maguk is elkészíthetik egyedi, kreatív darabjaikat.
Ugyan az adventi időszak tegnap elkezdődött, még nem maradatunk le semmiről. Korábban már írtunk arról, hogy hogyan készíthetünk gyertyát házilag, és az adventi naptárak megalkotására is vannak ötleteink. Akár a konyhában is elkezdhetjük a visszaszámlálást egy finom, ehető adventi kalendárium elkészítésével, akik pedig a sütés-főzéssel szemben inkább a lakberendezést és a DIY-megoldásokat részesítik előnyben, ők INNEN inspirálódhatnak.
Böjt
Az adventi koszorú és kalendárium szinte egyik háztartásból sem hiányzik, azt viszont már kevesebben tudják, hogy régebben szokás volt ebben az időszakban böjtöt tartani, nem véletlen, hogy egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezeket a heteket.
A böjt egyébként magyarázatot ad a szenteste évszázados menüire is. Mivel december 24. az advent utolsó napja (és ez még nem számít karácsonynak), a régebbi egyházfegyelemben ez még böjti nap volt. Így a nap hagyományos ételei – például a hal vagy a mákos guba – is böjtösek. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket, míg végül a 20. század közepén eltűnt a böjtölés hagyománya.
Borítókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix
