Ma van a forint születésnapja: 8 dolog, amit nem tudtál pénznemünkről

Augusztus elsején van a magyar forint születésnapja. Ennek apropóján olyan érdekességeket szedtünk össze, amiket nem biztos, hogy tudtál róla.

A forint születésnapja nem véletlenül augusztus első napján esedékes: 1946-ban ezen a napon váltották le a pengőt. A váltás oka az infláció volt: a pengő annyira értéktelenné vált, hogy más pénznem bevezetése volt az egyetlen kiút.

1. Keresztszülő

Amikor a 14. században bevezették a forintot Magyarországon, még névtelen volt, ám az olaszországi Firenze ötletet adott, ugyanis az itteni aranyforintokat szinte egész Európa-szerte bevezették, így Magyarországon is. Akkoriban a város Florentina névre hallgatott, és ebből jött a florentinus elnevezés, ami később módosult forintra.

2. Az első forintok

Elsőként Károly Róbert uralkodása alatt verték őket. Ekkoriban még aranyból készültek a pénzek, így értékük és súlyuk is nagyobb volt a ma használatos pénzünknél. Akkoriban még a körmöci aranydukát elnevezés is gyakori volt, melynek oka, hogy Károly Róbert Körmöcbányán alapította meg a királyi pénzverdét, ahol az érmék készültek. Nem véletlen hát, hogy az újabb szériából elsőként Károly Róbert került papírpénzre, mégpedig az azóta forgalomból kivont kétszázasra.

A 200 forintost bizonyára sokunk használta
A 200 forintost bizonyára sokunk használta / Kép forrása: Shutterstock / Puzzlepix

3. Fillérre pontosan

A forint váltópénze a fillér, amit 1999-ben kivontak a forgalomból. Ennek ellenére nem szűnt meg, csupán fizetőeszközként nem használjuk, de az olyan értékek meghatározásánál, mint a benzinár vagy a telefonpercek díjai, figyelembe kell venni! Az elnevezés valószínűleg a német Vierer szóból lett magyarítva. A Vierer jelentése négyes, ugyanis eredetileg a négykrajcárost hívták így.

4. Érmetörténelem

Az első érme-alapú forintokat 1946-ban készítették, melyek között szerepelt 2-, 10- és 20 filléres, illetve 1-, 2- és ötforintosok. Nem volt mindig egyértelmű, hogy forint legyen a neve, ugyanis a tallér is a befutók között volt. Kisebb-nagyobb változtatásokkal ugyan, de egészen 1989-ig az akkor megtervezett érméket verték. A ’90-es években modernizálták a dizájnt, ekkor mutatkozott be a mai napig is használt százforintos is.

5. ,,Béláim az Úrban”

1970-ben már a korszakot jelképező érmét, a kétforintost vezették be. Ezt jellemzően ,,bélásnak” hívta a népnyelv. Ennek oka ismeretlen, bár találgatások szerint a börtönszlenghez lehet köze. A rabok előszeretettel hívták mallérnak a tízforintost, a húszast pedig bémallérnak. Amikor a szóhasználatot átvették Budapesten, a kétforintos vélhetően a bémallér becézése lett, azaz a bélás.

A bélás vélhetően börtönszlengből eredeztethető
A bélás vélhetően börtönszlengből eredeztethető / Kép forrása: Shutterstock / Puzzlepix

6. Papíron akkor…

1946-ban csupán kétféle bankjegyet gyártottak: a tíz és százforintost. A pengő nyomtatása azonban felélte a készleteket, ezért külföldi importból szereztek olyan bankjegypapírt, ami vízjellel volt ellátva, majd erre nyomtathatták a bankjegyeket.

7. …és most

Azok a papírpénzek, amiket ma használunk, Vagyóczky Károly grafikusművész munkáját dicsérik. Mint egy interjúban elmondta, a most futó pénzsorozatból a tízezer forintos volt a legnehezebb munkája, ugyanis mindenképpen tökéletesre akarta tervezni, így nem volt mindegy, hogy István király milyen koronát visel.

A forint születésnapján csodáljuk meg, milyen szép, színes kavalkád rejtőzik pénztárcánkban!
A forint születésnapján csodáljuk meg, milyen szép, színes kavalkád rejtőzik pénztárcánkban! / Kép forrása: Shutterstock / Puzzlepix

8. Anyaga jellemző

A ma készülő bankjegyek alapanyaga a gyapot. Ennek oka, hogy a bankjegyek rendkívüli terhelésnek vannak kitéve, így bírnia kell a koszolódást, a hajtogatást vagy akár a gyűrést is. A gyapotot ezen kívül a textiliparban használják leginkább, de olajat is készítenek belőle, de még a csokoládé egyik alapanyaga is lehet!

Többet szeretnél tudni a pénzről?

A Budapesten található Pénzmúzeum segít eligazodni a pénz világában. Az interaktív kiállításon megismerhetjük a pénz öt funkcióját, és az is kiderül, hogy hogyan készültek az érmék régebben, és milyen modern technikát használnak napjainkban.

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Ezeket kóstold meg, ha Szicíliában jársz!