Ha építkezőként bizonyos döntési pontokon, akár minden fontos lépésnél ott akarunk lenni, akkor egyszerre van könnyű és nehéz dolgunk. A világhálón fellelhető információtengerben könnyű elveszni, ellenben nehéz a legfontosabb témákban a számunkra hasznos, hiteles tartalmat megtalálni.
A szerkezetkész családi ház építésére alkalmas építőanyagok egyik legnagyobb hazai gyártója, a Leier szakértőivel csokorba szedtünk néhány összefüggést a falazatok egyik legősibb anyaga, a tégla kapcsán.
Kiindulási pont, amit mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a falazat anyaga egyaránt döntően befolyásolja az otthon tartósságát, energiatakarékosságát és a benne uralkodó, talán nehezen körülírható kellemes lakóklímát. Míg 100 éve nem volt kérdés, hogy a falazat szárított agyagból (vályog), vagy égetett agyagból, azaz téglából épül, ma más technológiák népszerűsége vagy alkalmassága sem megkérdőjelezhető. Mi alapján érdemes mégis a döntést meghozni? Igényeink, lehetőségeink, elvárásaink, ízlésünk… Lássunk néhány szempontot a teljesség igénye nélkül!
Téglaház eladó…
…olvasható még ma is lakáshirdetésekben.
Azt szokták mondani, hogy Magyarország klasszikusan „tégla-ország”, azaz hagyománya van a téglaépítészetnek. Nem véletlen, hiszen remek adottságokkal rendelkezünk ebben a tekintetben, sok helyen található ehhez jó minőségű alapanyag, azaz agyag. Emellett az is általános vélemény, hogy egy téglából épült ház a tartósan értékállóság szinonimája vagy éppen garanciája egyben. Aki családi házat tervez építeni, egy sor kihívás elé néz, amelyre gyakran az egyszerű válasz még mindig a tégla, a több mint 6 000 éves múlttal rendelkező, mégis nagyon mai anyag adja.
Tégla, a mai kor igényeire szabva
A XXI. század téglája már nem az, amivel elődeink századokon át építkeztek. A ma emberének igényeit az építőipar is lefordította a modern gyártástechnológia nyelvére, így készülnek a nagyméretű, a csiszolt felületű ragasztásos technológiával, az extra gyorsan építhető (LeierPLAN), vagy éppen az integrált hőszigeteléssel gyártott, kiemelt hőszigetelő képességű töltött téglák is.
Ezek mind megtalálhatók pl. az egyik legnagyobb magyar épületszerkezeti anyagokat gyártó cég, a Leier kínálatában. Így, ha ez az ősi, kipróbált technológia szimpatikus, még mindig van, ami közül választhatunk.
Házat, de gyorsan? Téglával sem lehetetlen
Nem vitás, ma már számos népszerű és hatékony technológia áll rendelkezésre, ha nem téglából képzeljük el otthonunkat, ezek azonban gyakran igényelnek speciális szaktudást vagy éppen gépeket, esetleg nem kipróbáltak, így csak igazi „újító” építkezők számára ajánlottak.
De maradjunk a Magyarországon még ma is leggyakrabban használt falazóanyagnál, a téglánál. Ugyan ritka ma már a téglából hagyományosan módon, kalákában történő építkezés, de a hagyományos tégla használatával ez sem lehetetlen. Ugyanakkor a mai munkaerőhiányos időkben még mindig talán könnyebb olyan szakembert találni, aki a hagyományos technológiát ismeri és tud falazni.
A téglainnováció következő állomása volt, a rendkívül gyorsan építhető és kifejezetten tiszta, rendezett építési helyszínt garantáló csiszolt téglatechnológia, amelyet alig két évtizeddel ezelőtt kezdtek a korszerű megoldásokra fogékony kőművesek elsajátítani. A szintén egyre népszerűbb falazási mód alkalmazását azonban csak azoknak a brigádoknak ajánlják, akik feltétlenül eleget tudnak tenni annak, hogy a kivitelezéshez nagy precizitás szükséges… no és persze néhány egyszerű, ám speciális szerszám. A gyártók pedig szívesen képzik az új technológiák alkalmazására nyitott szakembereket a minőségi végeredmény érdekében: ellátják őket szerszámokkal, igény szerint segítenek tanácsokkal, akár az építkezés helyszínén is.
Az sem lehet többé érv, hogy téglából építkezni lassú. Egy átlagos, 120 m² alapterületű, egyszintes családi házat a rendkívül gyors, ragasztásos technológiájú csiszolt téglából akár 3-4 nap alatt felépít 2-3 hozzáértő kőműves, az építkezés helyszíne pedig rendezetten várhatja a folytatást. További előny, hogy a különleges ragasztóhabos technológia egészen hosszúra kitolja az építései szezont. Ez az építési mód ugyanis a manapság jellemző enyhe télben is, akár már -5 fok felett használható.
A télen-nyáron előnyös: a cserépkályha-hatás
Az épület határoló szerkezeteitől (fal, födém, tető, nyílászáró) alapvető elvárás, hogy a meleget nyáron tartsa kint, télen pedig tartsa bent.
Azt szokták mondani, hogy a tégla úgy működik, mint egy cserépkályha, amelynek szintén a tégla az alapanyaga, az égetett agyag, azaz a kerámia. Ennek az anyagnak az egyik legismertebb tulajdonsága a meleget hosszan megtartó és lassan leadó hatása. A téglainnováció eredményeképpen létrejött kerámia falazóanyagokat az energiatakarékosság szempontjából szerkezetük és anyaguk egyszerre emeli a bajnokok közé. A tégla, anyagának és kialakításának köszönhetően önmagában hordozza az egyik legjobb hőszigetelő anyagot, ami nem más, mint maga a levegő. Nem véletlen az sem, hogy a legmodernebb téglamodellek belső rácsszerkezetének falai egyre vékonyodnak, így a levegőnek kifejezetten sok és meglehetősen kacskaringós utat kell megtenni ahhoz, hogy a beltérből a kültérbe eljusson vagy éppen fordítva. Mindezzel alapvetően hozzájárul az épület energiatakarékos működéséhez és nem utolsó sorban, többek között ennek a beépített „hőszabályozásnak” is köszönhető a téglaházakra általában jellemző kellemes lakóklíma.
Ezúttal a tartósság, értékállóság, energiatakarékosság és a kivitelezés egyes vetületeit tekintettük át röviden, természetesen lehet más szempontok szerint és mélyebben is összehasonlítani a falazatokat. Egy azonban biztos, a sokezer éves hagyománnyal rendelkező tégla modern változata még számos előnyt kínál az otthonteremtésben, építkezésben gondolkodók számra.
https://www.leier.hu/hu/termekeink/egetett-keramia-falazoelemek
