Hüvelyfertőzés a legtöbb nő életében előfordul, olykor visszatérően. A legismertebbek közül való a hüvelygomba, ám közel sem ez az egyetlen, ami gyakran felüti a fejét.
Hüvelyfertőzésnek – sajnos – minden nő ki van téve. A hüvelyt a saját baktériumflórájában található, jótékony hatású tejsavbaktériumok védik meg a kórokozóktól, ugyanakkor a párás közeg, a végbél közelsége vagy a szexuális élet hajlamossá tesz minket a hüvelyi fertőzésekre.
A három leggyakoribb hüvelyi fertőzés a bakteriális vaginózis, a vulvovaginalis candidiasis (avagy a hüvelygomba), illetve a trichomoniázis, amelyeket már a jellegzetes tünetek alapján is meg lehet egymástól különböztetni.
Bakteriális vaginózis
A bakteriális vaginózis a leggyakoribb hüvelyi fertőzés a termékenykorú nők között. Előfordul, hogy nem okoz tüneteket, ugyanakkor kezelés nélkül maradandó egészségkárosodást okozhat.
A fertőzés oka a hüvelyflóra természetes védelmének megszűnése, ezáltal a savasból lúgos irányba változó pH kiváló terepet biztosít a kis számban jelen lévő kórokozó baktériumok elszaporodásához. A leggyakoribb tünet a hüvelyi nedvedzés, majd a híg, áttetsző vagy szürkés hüvelyfolyás megjelenése, amelynek a szaga kifejezetten kellemetlen, halra emlékeztető. Ugyan tipikus gyulladásos tünetekkel ritkán jár, kezelés nélkül a fertőzés krónikus gyulladást tarthat fenn a méhnyálkahártyában és a kismedencében. Ez utóbbiak meddőséget okozhatnak.
Az idegen baktériumok forrása lehet a saját bélflóra, a túlzásba vitt nemi élet, de összeszedhetünk bakteriális hüvelyfertőzést egy óvatlan pillanatban az illemhelyen is.
VVC – avagy a hüvelygomba
A VVC, vagy vulvovaginális candidiázis az egyik legelterjedtebb, hüvelyt érintő gombás betegség. Legkellemetlenebb tünete a rendkívül erős intimtáji viszketés és égő érzés, amelyhez sűrű, morzsalékos-túrós, szagtalan folyás társul. Ezeken kívül tapasztalhatunk fájdalmat vizelés közben, valamint a testi együttlétek alatt és után.
Megoszlanak a vélemények a partner kezelésének a szükségességéről. Az élesztőgombák a férfi nemi szerven nem okoznak tünetekkel járó fertőzést, ezért a terápiát érdemes a nőgyógyász szakértelmére bízni.
Trichomoniázis
A fertőzés kórokozója egy egysejtű ostoros parazita, a Trichomonas vaginalis. A leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség a világon, ugyanakkor egyes források szerint tévesen soroljuk a klasszikus szexuálisan terjedő kórképek közé, hiszen a nemi együttlét mellett a trichomoniázis továbbadásában szerepet játszhat közös fürdőzés, közös használati tárgyak (például a törölköző), közös kádhasználat, medence szélére történő kiülés is. A kezelés szempontjából lényeges megemlíteni, hogy nemcsak a nőket, hanem a férfiakat is megfertőzheti. Elsődleges megtelepedési helye nőkben a hüvely, férfiakban a prosztata és a húgycső.
A nőknél a bőséges, habos, zöldes-sárgás hüvelyváladék megjelenéséből lehet erre a kórokozóra következtetni. A hüvely és a szeméremtest gyulladása égő, viszkető érzést okoz, és a nemi aktus is fájdalmassá válik. Előfordulhat ezen felül a vizeletürítés közben jelentkező fájdalom, húgycsőégés, amely a húgycső gyulladására utal.
A férfiak ritkábban tapasztalnak tüneteket, de gyanús lehet, ha fájdalmassá vagy nehezítetté válik a vizeletürítés megkezdése.
A tünetek megjelenése esetén forduljunk orvoshoz. Fontos a szexuális partner(ek) egyidejű kezelése a visszafertőzés megelőzése végett.
