Új értékes leleteket találtak a régészek Spanyolországban. Közelebb kerültek ahhoz, hogy megértsék, mi történt a neandervölgyi emberrel.
Kicsivel több mint egy évvel ezelőtt találtak a kutatók egy területet az Asperillo szikla lábánál, a spanyolországi Doñana Nemzeti Park szélén, ahol számos állati lelet mellett más lábnyomokat is felfedeztek. Mostanra sikerült őket jobban megvizsgálni.
A felszínt borító egyik dűnét körülbelül 106 000 évvel ezelőttre (felső-pleisztocén) datálták, ezért úgy gondolták, hogy a lábnyomok is ebből a korból származhatnak. Azt hitték, hogy az újonnan talált leletek a felső-pleisztocénben élt neandervölgyiekhez tartoztak. Azonban miután mintát vettek, kiderült, hogy sokkal korábbiak, körülbelül 295 800 évesek (középső-pleisztocénból származnak).
Éghajlati változások időszaka volt
Az új datálás új földrajzi és környezeti kontextusba helyezte a lábnyomokat. Az európai kontinensen 300 000 évvel ezelőtt drasztikus éghajlatváltozás történt. A viszonylag meleg körülmények sokkal hidegebbre váltottak, ami egy jégkorszak előfutára volt. Abban az időben az európai kontinens tengerszintje átlagosan 60 méterrel volt a mai alatt, ami azt jelenti, hogy a partvonal a mai helyétől 20-25 kilométerre lehetett. Vagyis kiterjedtebb volt parti síkság és sok folyó tarkíthatta. Valószínűleg a nedves évszakokban víz borította.
Hasonló neandervölgyi lábnyomokat egész Európában csak négy helyen találtak. Ezek a területek a Terra Amata, Franciaországban (380 000 éves), a Roccamonfina, Olaszországban (345 000 éves), a Biache-Vaast, Franciaországban (236 000 éves) és a Theopetra, Görögországban (130 000 éves).
Azt pontosan még nem tudják megmondani a kutatók, hogy a most talált lábnyomok a neandervölgyiekhez vagy közvetlen rokonaikhoz köthetők-e.
Neandervölgyi ember
A neandervölgyi ember egyes vélemények szerint az emberfélék egy kihalt faja. Mások szerint nem faj, hanem alfaj (H. sapiens neanderthalensis) és nem kihalt, hanem keveredett az északabbra megtalált Homo sapiens sapiens alfajjal, létrehozva a paleoeuropid rasszot.
Nagyjából 750 ezer éve jelent meg és 40 ezer éve tűnt el, Európa és a Közel-Kelet egyes részein élt. A mai emberénél alacsonyabb, de robusztusabb testfelépítésük volt. Mivel a bolygó egy hidegebb időszakában éltek, rövidebbek voltak a végtagjaik, hogy így védekezzenek az időjárás ellen. A testalkatuk egy birkózóéra emlékeztetett. A neandervölgyi emberek génállománya megtalálható az európai lakosság 1-4 százalékában.
Forrás: The Conversation, Wikipédia
Borítókép forrása: Shutterstock / Puzzlepix
