Robotporszívója a vécén fotózta le a nőt, a kép aztán a Facebookon landolt

2023. 01. 25.

A robotporszívókat forgalmazó cégek azt állítják, hogy a felhasználók képei biztonságban vannak, de az eszközeikről származó adatok tárolása és továbbítása igencsak magas kockázatot jelent.

A robotporszívó nagy segítség lehet a mindennapi takarítás során, hiszen a kis szerkezet beállítástól függően összeszedi a port és koszt a helyiségeinkben, megspórolva nekünk időt és energiát. Nem is gondolná az ember, hogy esetleg biztonsági kockázatot jelent egy ehhez hasonló készülék.

2020 őszén venezuelai informatikus dolgozók egy sor képet tettek közzé olyan online fórumokon, ahol a megbízásaik részleteiről beszélgettek. A fotók alacsony szögből rögzített, hétköznapi, bár néha bensőséges háztartási jelenetek voltak – akadtak köztük olyanok is, amelyeket nem szívesen osztanánk meg az interneten. Az egyik különösen “kitárulkozó” felvételen egy fiatal nő lila színű pólóban ül a vécén, rövidnadrágja – mint ahogy bárki másnak, aki éppen a dolgát végzi – combközépig lehúzva. A képeket nem egy ember készítette, hanem az iRobot Roomba J7 sorozatú robotporszívójának fejlesztés alatt álló verziója. A fotók a Scale AI-hez kerültek, egy olyan startuphoz, amely világszerte szerződtet dolgozókat a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez használt hang-, fotó- és videóadatok címkézésére, feldolgozására.

Olyan jelenetek szerepeltek ezeken a fényképeken, amelyeket az internetre csatlakoztatott eszközök rendszeresen rögzítenek, és küldenek vissza a felhőbe – bár általában szigorúbb tárolási és hozzáférési szabályozással vannak ellátva. 2022 elején azonban az MIT Technology Review tizenöt screenshotot szerzett ezekről a privát fényképekről, amelyeket zárt Facebook-csoportokban tettek közzé. A fotók tartalma változatos, a legintimebb kép, ami kikerült, az az állóképsorozat volt, amelyen a fiatal nő a vécén látható. Egy másik képen egy nyolc-kilenc évesnek tűnő fiú hasal a folyosó padlóján, és látszólag szórakozással vegyes érdeklődéssel bámulja a tárgyat, amely éppen szemmagasság alattról rögzíti őt.

Az iRobot – mely a világ legnagyobb robotporszívó-szállítója, és amelyet az Amazon nemrég 1,7 milliárd dollárért szerzett meg – megerősítette, hogy ezeket a képeket Roomba porszívók készítették még 2020-ban. Mindegyikük

speciális fejlesztés alatt álló robotporszívóktól származott, melyek olyan hardver- és szoftvermódosításokkal bírtak, amelyek nincsenek és soha nem voltak jelen az iRobot fogyasztói termékeiben.

– áll a vállalat közleményében. „Fizetett gyűjtőknek és alkalmazottaknak” adták őket, akik írásos nyilatkozatban ismerték el, hogy képzési célból adatfolyamokat, köztük videót küldenek a cégnek. Az iRobot szerint az eszközöket élénkzöld matricával látták el, amelyen az állt, hogy „videófelvétel folyamatban van”, és a fizetett adatgyűjtők feladata volt „eltávolítani minden magánjellegűnek gondolt dolgot, minden olyan helyről, ahol a robotnak bejárása van, beleértve a gyerekeket is.” Vagyis az iRobot szerint bárki, akinek fényképei vagy videói megjelentek a fent említett fórumokon, beleegyezett abba, hogy a Roomba megfigyelje őket.

robotporszívó
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

A kiszivárgott 15 kép csak egy apró szelet abból az óriási adattengerből – az iRobot azt nyilatkozta, hogy több mint kétmillió képet osztott meg a Scale AI-vel, és ki tudja, még mennyit egyéb adatfeljegyzési platformokkal. Szóvivőjük elmondta, hogy a vállalat „minden óvintézkedést megtett annak biztosítására, hogy a személyes adatokat biztonságosan és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően dolgozzák fel”, és hogy

az iRobot felmondja szerződését a képeket kiszivárogtató szolgáltatóval, aktívan vizsgálja az ügyet, és intézkedéseket tesz az ehhez hasonló incidensek elkerülése érdekében.

Az ügy nem keltett óriási sajtóvisszhangot, de arra jó, hogy elgondolkozzunk: rendszeresen hozzájárulunk ahhoz, hogy adatainkhoz különböző mértékben hozzáférjenek akár a mobiltelefonok, akár más okos eszközök. Ez a gyakorlat az elmúlt évtizedben elterjedtebbé vált, mivel a mesterséges intelligenciát egyre több helyen integrálják a cégek új termékeikbe és szolgáltatásaikba. A technológia nagy része a gépi tanuláson alapul, melynek során a mesterséges intelligencia nagy mennyiségű adatot – beleértve a hangunkat, arcunkat, otthonunkat és egyéb személyes adatainkat – használ fel az algoritmusok betanítására és a minták felismerésére. Gyakran nem is tudunk arról, hogy hozzájárultunk ehhez, egyszerűen a termék használatával már engedélyt is adunk rá, hiszen az adatvédelmi szabályzatok sokszor homályosan vannak megfogalmazva. Ez pedig széles mérlegelési jogkört biztosít a vállalatok számára a fogyasztói információk terjesztésében és elemzésében – vagyis igazán nehéz kideríteni, hogy mit csinálnak az adatainkkal, amiket szinte önként nyújtottunk át.

Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix