Az ötnapos robot a 20. század elmaradott koncepciója? Eddig ezek a négynapos munkahét tanulságai

2022. 09. 12.

Nagyjából nyolc hete tart a négynapos munkahét próbaverziója Nagy-Britanniában. A cégek és dolgozók nagy része „fenomenális” változásokról számol be, de persze akadnak olyan, főleg szervezésbeli kihívások, amelyekre egyelőre nem vagyunk felkészülve.

Nem kertelek, egyértelműen megváltoztatta az életem

– válaszolta Lisa Gilbert, a brit Charity Bank egy munkatársa a CNN riporterének arra a kérdésre, hogyan értékeli a négynapos munkahét bevezetését a cégnél. Gilbert „fenomenálisnak” nevezte az újfajta kísérletet, amely terjedőben van nemcsak a brit illetőségű, hanem a nemzetközi a nagyvállalatok között is. 

Júliusban mi is hosszan értekeztünk arról, hogy az egész világon átalakulóban van az ötnapos munkahét koncepciója. A koronavírus-járvány alatt egyrészt előtérbe került a mentális egészség témája, másrészt kiéleződött a munka és család közötti egyensúly kérdésköre, alapvetéssé vált a home office. Nem mellesleg, az utóbbi időben saját bőrünkön is érzékeljük a rengeteg munka és a gazdasági válság hatásait, így a vállalatoknak mindenképp érdemes lépéseket tenniük, hogy megvédjék a dolgozókat a kiégéstől.

négynapos munkahét, eredmények
A legtöbben több szabadidőről és kiegyensúlyozottabb mentális egészségről számolnak be. Kép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

Sokan – így például a britek, a japánok, az izlandiak és az új-zélandiak – a négynapos munkahétben látják a megoldás kulcsát, a rend kedvéért viszont érdemes tisztázni, mit is értünk pontosan a kifejezés alatt. A 100/80/100-as modell esetén arról van szó, hogy bérváltozás nélkül 40-ről 32 órásra csökken a munkaidő, cserébe ugyanazért a fizetésért. A 100/100/100-as verzió esetében viszont minden marad a régiben, azzal a különbséggel, hogy négy nap alatt kell teljesíteni a negyven órát, azaz napi szinten többet kell robotolnunk a plusz egynapnyi pihenőért. 

Japánban a Panasonic, míg hazánkban a Magyar Telekom kísérletezik először a négynapos munkahéttel, amelynek során felmérik, milyen hatásfokkal működik az elgondolás, míg (a már említett) Izlandon 2019 óta már élesben is működik a dolog: az izlandiak 86 százaléka négynapos munkahétben végzi a teendőit – vagy legalább megvan a lehetősége arra, hogy ezt az opciót válassza. 

A brit teszt

Nagy-Britanniában nagyjából nyolc hete zajlik egy összesen félévig tartó, hetven vállalatot és többezer embert érintő kísérlet, amelynek során a négynapos munkahetet tesztelik a 100/80/100-as felállásban. A kutatásban egyébként nemcsak a vállalatok, hanem olyan neves társadalomkutató intézetek is részt vesznek, mint a Cambridge és Oxford Egyetem, valamint a Boston College. A vizsgálat során többek között arra kíváncsiak, hogy az új módszer milyen hatással van a termelékenységre, a nemek közti egyenlőtlenségre, a környezetre és a munkavállalók jólétére. Ugyan az idézett Lisa Gilbert egyértelműen pozitív véleménnyel van a próbaüzemről, nem mindenki számára megy ilyen könnyen az átállás. 

négynapos munkahét, eredmények
Nagy-Britanniában nagyjából nyolc hete zajlik egy kísérlet a négynapos munkahéttel kapcsolatban. Kép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

“Kezdetben maga volt az őskáosz”

A CNN anyagában megszólaló Samantha Losey, a londoni Unity PR-ügynökség ügyvezető igazgatója szerint az első két hét „maga volt az őskáosz”, mivel csapata a legkevésbé sem volt felkészülve a rövidebb munkahétre. 

Azt sem tudtuk, hogy kezdjünk neki. Ötletünk sem volt, min kellene változtatnunk ahhoz, hogy rövidebb idő alatt is el tudjuk végezni ugyanazt a mennyiségű munkát.

Az ügynökség végül kreatív megoldásokhoz folyamodott: betiltottak minden, öt percnél hosszabb belső beszélgetést, emellett minden ügyféltalálkozó időtartamát harminc percben maximalizálták.

négynapos munkahét, eredmények
A négynapos munkahét jót tesz a közösségi kreativitásnak, ám eleinte nehéz hozzászokni az újfajta berendezkedéshez. Kép forrása: Shutterstock/PuzzlePIx

A zavartalan munkavégzés érdekében létrehoztak egy „közlekedésilámpa-rendszert” is, hogy feleslegesen ne zavarják egymást a projektek kivitelezésekor: a kollégák egy lámpát helyeznek maguk elé, s ha az zölden világít, azt jelenti, nyitottak a beszélgetésre, ha sárgán, akkor elfoglaltak, de szükség esetén elérhetők, piros jelzésnél viszont nem szeretnék, ha félbeszakítanák őket. A PR-vezető szerint nagy sansz van rá, hogy nem tudják megtartani a 100%-os termelékenységet a négynapos rendszerben, de minden erejükkel azon vannak, hogy ezt összehozzák. Közös erővel. 

Csend a lelke mindennek

Más cégeknél is leleményes megoldásokhoz folyamodnak annak érdekében, hogy a féléves próbaüzem alatt és után is megtartsák a 100 százalékos termelékenységet. Gary Conroy, a 5 Squirrels nevű bőrápolási termékcsalád ügyvezető igazgatója például 2×2 óra „csendes időszakot” vezetett be a cégnél, amely időtartam alatt a dolgozók „büntetlenül” figyelmen kívül hagyhatják az e-maileket, hívásokat és Teams-üzeneteket, hogy zavartalanul koncentrálhassanak a projektjeikre. 

Conroy döntése egyébként nem véletlen: az Asana tavaly szeptemberben több mint tízezer dolgozót vont be egy széleskörű vizsgálatába, amelyből kiderült, hogy az Egyesült Államok szoftver cégeinek munkásai idejük 58 százalékát céges e-mailek megválaszolásával és meetingeken való részvétellel töltik „ahelyett”, hogy a munkájukat végeznék. 

négynapos munkahét, eredmények
A kevesebb rendelkezésre álló idő miatt több munkahelyen maximalizálták a vállalaton belüli kommunikációt. Kép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

A Unity PR-ügynökséghez hasonlóan a 5 Squirrelnél is 30 percben határozták meg a meetingek maximum időtartamát, emellett ezeket a beszélgetéseket kizárólag a reggeli és délutáni „deep work” („mély munka”) időtartamán kívül szervezik meg. Conroy szerint a csapat egy idő után olyan új ötletekkel rukkolt elő, amelyeket eddig háttérbe kellett szorítaniuk a sok, olykor felesleges meetingeknek „köszönhetően”. 

Mentális egészség mindenek felett

A próbaüzem nemcsak a vállalati struktúrákat formálja át, hanem az emberek mentális egészségére is hatással van. Emily Morrison, a Unity fiókigazgatója szerint csökkent az általános szorongása, mióta plusz egy nap rendelkezésére áll a pihenésre, sőt, elmondása szerint több kollégája felelevenítette régi hobbiját vagy épp belekezdett egy újba a kiérdemelt szabadnapon, arról nem beszélve, hogy a dolgozók igen magas hányada valamiféle sporttevékenységgel él újdonsült szabadidejében. 

A négynapos munkahét hívei abban is bíznak, hogy a felszabaduló idő által csökken majd a kiégés a munkavállalóiknál: a McKinsey által tavaly, ötezer globális munkavállaló körében végzett felmérés szerint a dolgozók több mint fele valamilyen mértékű kiégésről számolt be. Az elborzasztó eredmények több céget, köztük a már említett Unity és Charity Bank vezetőségét (is) arra inspirálták, hogy beszálljanak a négynapos munkahét próbaüzemébe, időben felismerve: valamin sürgősen változtatni kell.

Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix
Forrás: ITT