Hosszú évek után elérkezett III. Károly uralkodásának időszaka, akit – édesanyjához hasonlóan – a Westminster apátságban koronáznak majd meg 2023. május 6-án. Mi várható a szimbolikus ceremóniától, s milyen különlegességek lengik körbe (már most) az illusztris napot?
A sors furcsa fintora, hogy valakinek a saját édesanyja halála jelenti a felemelkedést, – már ami a társadalmi felelősségvállalást, és a királyi posztot illeti. III. Károly koronázása ugyanakkor nemcsak egy túlértékelt, óriási médiafelhajtás övezte esemény, hanem az „Istentől rá ruházott felelősség” szimbolikus átvétele is egyben, így nem véletlen, hogy több hónapnyi előkészület szükségeltetik hozzá. Az alábbiakban összegyűjtöttük, miket lehet tudni a walesi herceg koronázásáról, s arról, vajon hogy viseli a 74 éves Károly az új szereppel járó figyelmet.
III. Károly koronázása: modernitás és tradíciók találkozása
Korántsem „vádolhatnánk” azzal a korábbi walesi herceget, hogy ne tisztelné a hagyományokat, ám tény, hogy az 1948-ban született Károly a brit királyi család modern gondolkodói közé tartozik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Buckingham palota őszi közleménye, amely szerint „a koronázás reflektálni fog a monarchia mai, s jövendőbeli szerepére, egyúttal eleget tesz a tradícióknak és pompának.”
Károly tehát tisztában van azzal, hogy úgy tudja leginkább kivívni a britek szimpátiáját, ha „szeretett mamájától” eltérően inkább a lényegre, semmint a külcsínre fókuszál a nagy napon. Ugyanakkor, ha akarna, sem tudna elszakadni a királyi család kötelező „dogmáitól”, hiszen a közleményben kijelentették, hogy London központjában, a parlamenttel szemben ágaskodó Westminster apátságban tartják majd az ünnepséget – ugyanott, ahol szülei összekötötték az életüket 1947-ben, s ahol édesanyját megkoronázták 1953. június 2-án. (Érdekesség, hogy nagyjából 900 éve ugyanebben az épületben végzik a mindenkori királyok és királynők megkoronázását.)
Akárcsak II. Erzsébet, úgy Károly koronázását is a Canterbury érsek végzi majd 2023. május 6-án, emellett, – ahogy azt a tradíciók diktálják – felesége, Kamilla is megkapja a „Queen Consort”, azaz az uralkodó királynői rangú hitvese címet, s innentől őt is, – akárcsak Károlyt – a felség megszólítás illeti majd. Utóbbi tény ugyan egyszerűnek tűnik, ám nagyjából negyven évre nyúló kapcsolatuk, s az azt övező botrányok miatt korántsem volt annyira egyértelmű, hogy Kamilla valaha viselheti ezt a tisztséget.
Az óriási kérdőjelet maga II. Erzsébet radírozta ki az egyenletből, amikor uralkodásának 70. jubileuma apropóján mondott beszédében kijelentette:
Amikor egy idő múlva fiam, Károly lesz a király, tudom, hogy ugyanolyan támogatással fordulnak majd felé és felesége, Kamilla felé, mint amit én megtapasztaltam. Kifejezett kívánságom, hogy amikor elérkezik az idő, Kamillát is megillesse a »Queen Consort« titulus, midőn ő maga is folytatja majd hűséges szolgálatát a korona iránt.
Korona, dátum és a meghívottak
Több szempontból is érdekesnek ígérkezik a koronázás: csaknem száz év után Kamilla lesz az első nő, akit a Westminster apátságban koronáznak meg: utoljára II. Erzsébet édesanyja, az anyakirálynő fejére került így a korona VI. György király koronázásakor 1937-ben. S ha már itt tartunk: nagy az érdeklődés aziránt, vajon Kamilla ugyanazt a koronát fogja-e viselni, amit anno az anyakirálynő a nagy napon.
A Daily Mail e témában írt cikke szerint Károly kínosan igyekszik ügyelni a részletekre, hiszen minden ruhadarab és ékszer, amelyet a nagy napon viselnek, óriási jelentőséggel bír. Az oldal által idézett forrás szerint „eredetileg az volt a terv, hogy ugyanazzal a koronával koronázzák majd meg Kamillát, mint anno az anyakirálynőt, ugyanakkor, mivel a király kényesen ügyel az esetleges politikai érzékenységre – különösen, ami az indiai kapcsolataikat illeti”– elvetette az ötletet.
A kérdéses korona központjában ékeskedő Koh-i-Noor gyémánt ugyanis eredetileg Indiából származik, s kalandos úton került a királyi család birtokába a 19. században. (Azóta már gyakran felmerült, nem kellene-e visszaszolgáltatniuk a felbecsülhetetlen értékű ékszert, ám ezidáig nem történt előrelépés az ügyben.) A brit vélekedés szerint az óriási drágakővel díszített korona halált hoz azokra a férfiakra, akik viselik, a nőknek viszont hosszú és egészséges életet biztosít: ez az anyakirálynő, II. Erzsébet, s elődje, Viktória királynő esetében egyébként valóra is vált.
Nemcsak a korona, hanem a dátum is különös jelentőséggel bír a királyi családban, hiszen ekkor ünnepli születésnapját Károly negyedik unokája, Meghan Markle és Harry herceg fia, Archie Mountbatten–Windsor, aki négyéves lesz jövő május 6-án. Kérdéses azonban, hogy szülei megjelennek-e majd Károly koronázásán, különösen a nagy médiavisszhangot keltő Netflix dokumentumsorozatot követően.
Az viszont biztos, hogy a királyi esküvőkhöz hasonlóan a kormány fizeti majd a koronázás költségét, ezáltal pedig beleszólásuk van a meghívottak listájába is. Akárcsak II. Erzsébet temetésén, úgy Károly koronázásán is jelen lesznek a belföldi és külföldi politikai élet legfontosabb szereplői, az államfők, s persze a teljes brit királyi család. Ha a temetést vesszük alapul, minimum nyolcezer meghívottal számolnak az eseményre, de a pontos számot egyelőre még nem tudni.
Akárhogy is: izgalmas időszaknak nézünk elébe az elkövetkezendő öt hónapban, hiszen szemtanúi leszünk a történelem egy fontos mérföldkövének: elődjeihez hasonlóan korona kerül III. Károly fejére. Kérdés, mennyire lesz az számára komfortos a korábbiak fényében.
