A tavasz kezdetével az óraátállítás napja is elérkezik, mely jellemzően március utolsó vasárnapja. Mi az oka az állítgatásnak, és milyen hatással van ránk?
A nyári időszámításra való óraátállítás kevésbé baráti, mint a téli, hiszen most egy órával kevesebbet alhatunk. Ezt főleg a kora hajnali órákban munkába járók, a kisgyerekes szülők és a krónikus betegségekkel küzdők érzik meg, ám hosszabb távon nekik is előnyükre válik a dolog, hiszen érezhetően hosszabbak lesznek a nappalok.
Mit állítunk?
Az óraállítás ötlete a 18. századig nyúlik vissza: az 1700-as évek végén Benjamin Franklin kezdeményezte, de végül nem sikerült megvalósítania tervét. Utána többen is előálltak a javaslattal, de csak 1916-ban vezették be az órák átállítását. A döntést azzal indokolták, hogy a világháború alatt az így megspórolt energiát a háborús célokra tudják felhasználni. Később visszaálltak a ,,rendes” időszámításra, de ez csak a második világháborúig tartott, amikor is újra kétféle időszámítást használtak.
Magyarországon 1957-től 1980-ig ,,normál” időszámítás volt, majd az energiamegtakarítás miatt újra lett téli és nyári is, mely által a napos órákat sokkal jobban ki lehet használni.
Ugyan vitatott, hogy ez ma is megállja-e a helyét, továbbra sincs megállapodás arról, hogy eltörlik-e az óraátállítást. 2019-ben az Európai Parlament megszavazta az eltörlését, melynek értelmében 2021-ben minden tagországnak választania kellett volna egy végleges időszámítást, de a koronavírus ezeket a terveket is keresztülhúzta.
Az óraátállítás hatása az emberi szervezetre
Ugyan csak egy óráról van szó, mégis megérezzük, hogy ,,elveszett az időből”, ezért közérzetünk és teljesítményünk rosszabb lehet, nehezebben alszunk el, vagy a felkelés okoz több gondot a megszokottnál.
Amíg szervezetünk nem alkalmazkodik az ,,új időkhöz”, lehetnek kellemetlen napjaink, ám segíthetünk magunkon, hogy könnyebben megszokjuk a helyzetet.
- Akárcsak a gyerekek esetében, nekünk is fontos az esti rutin, így igyekezzünk megtartani: fürdés, fogmosás, olvasás, alvás, így kevésbé befolyásolhat az, hogy éppen mennyi időt mutat az óra.
- Még ma sincs késő felkészíteni szervezetünket a változásra, így korábban ágyba mehetünk, hogy kevésbé zavarjuk össze szervezetünket.
- Ha sok időt töltünk a szabadban, könnyebben átvészeljük a kimaradt egy óra okozta gondokat, hiszen a napfény nemcsak testünkre, hanem lelkünkre is jó hatással van.
- Ha napközben hunyunk egy hangyányit, az is segíthet hozzászokni az új időszámításhoz, és a következő hétvégére el is felejthetjük, hogy változás állt be.
- Kerüljük a koffeint! Mivel az óraátállítás napján úgy tűnhet, hogy idejekorán kell lefeküdnünk, ne terheljük magunkat a délutáni kávéval, hiszen nem fogunk tudni akkor elaludni, amikor egyébként szoktunk.
Nyitókép forrása: Shutterstock / Puzzlepix