Nem csak a hétköznapi életünkben, hanem a szakmai előmenetelünkben is sokat nyomhat a latba, ha minél több nyelven, s minél magasabb szinten beszélünk. Mostanra se szeri se száma a különböző nyelvtanulási technikáknak, ám a szakemberek növelik a tétet: tudós berkekben egyre gyakrabban kerül elő az éjszakai nyelvtanulás témája, ami (egyesek szerint) az idegennyelv elsajátításának jövőjét jelentheti.
Érthető módon leggyakrabban a multilinguális, azaz a többnyelvű embereknél fordul elő, hogy különböző nyelveken kommunikálnak álmukban. Noha ezek a szerencsések (valószínűleg) az anyatejjel együtt szívták be magukba az idegennyelveket, a legújabb kutatások szerint van rá esély, hogy mi, „hétköznapi” emberek is képesek legyünk ugyanerre, sőt, esetenként még többre is, így például a nyelvtanulásra álmunkban.
Nyelv és alvás: az alapok
Az alvás és a nyelv közötti kapcsolat megértéséhez nem árt tisztázni az alapokat, különösképp az anyanyelvünk relációjában. A szakemberek szerint ugyanis téves feltételezés, hogy tízéves korunk körül lezárul az anyanyelvünk elsajátítása: valójában folyamatosan frissítjük a nyelvi tárházunkat. (Még mi, felnőttek is átlagosan két új szót sajátítunk el kétnaponta.) A már meglévő szavainkhoz kapcsolódó tudásunk is időről időre frissül: a szakemberek szerint egészen addig, amíg teljesnek nem érezzük az adott szóhoz kapcsolt információhalmazt.
Ami az éjszakáink és a nyelv kapcsolatát illeti: közismert tény, hogy a régi és az új ismeretek végleges integrálása alvás közben történik. Míg nap közben az agy hippokampusz része felel azért, hogy feldolgozza az információkat, addig azok éjszaka az agy egyéb részeibe továbbítódnak, ahol más, releváns információkkal kapcsolódnak össze, majd tárolódnak. Később ez a rendszer (mentális lexikon) segít nekünk kiválasztani a megfelelő szót egy adott helyzetben, s elnyomni a nem odavaló kifejezéseket.
Nyelvtanulás álmunkban: igen vagy nem?
Az éjszaka történő nyelvtanulás már régóta foglalkoztatja a pszichológusokat és a pszichoterapeutákat, s általában két táborra oszlik a felvetés megítélése: míg egyes szakértők szerint az éjszakát inkább a pihenésnek érdemes szentelni, addig mások szerint az agyunk kapacitása éjjel is kiaknázható.
Marc Züst svájci kutató például a szavakhoz kapcsolt asszociációkon keresztül igyekezett feltárni megoldást. Munkatársaival olyan „álszavakat” hoztak létre, mint például a „tofer” kifejezés, s mindegyiket egy-egy német szóval, például „Baum”-mal (fa) párosították. Ezt követően lejátszották a szópárokat az alvó résztvevőknek.
Amikor másnap reggel megkérdezték tőlük, vajon a „tofer” befelér-e egy cipősdobozba, érdekes válaszokat kaptak: a résztvevők nagy része nem tudta egyértelműen megmondani, hogy a „tofer” fát jelent, azonban körülbelül 60%-uk mondta azt (helyesen), hogy akármiről is van szó, az egészen biztosan nem fér el egy cipősdobozban. Érdekesség, hogy a szópárosítást az alvás lassú hullámú fázisában játszották le, ám amennyiben lecsúsztak e hullámok csúcsidőszakáról, elmaradt a megfelelő szóösszekapcsolás.
Szintúgy a nyelvtanulás és a megfelelő alvási fázis kapcsolatára hívja fel a figyelmet Matthieu Koroma, a belga University of Liége szakértője, aki kutatásában felfedezte, hogy alvás közben (is) képesek vagyunk megkülönböztetni a valódi nyelvet a hamis nyelvtől. (Az alvó résztvevőknek az egyik fülükbe valódi beszédet, míg a másikba értelmetlen beszédet játszottak le, s EEG-vel rögzítették az agyi kapacitásukat. Az eredmények szerint az alvó résztvevők agya a valódi beszédre összpontosított, míg a hamisat kizárta.) Érdekesség azonban, hogy az álomintenzív REM fázisban a résztvevők hajlamosabbak voltak kizárni vagy teljesen elnyomni a beérkező beszédet, azaz megállapítható, hogy ilyenkor teljesen a belső folyamatokra, az álmainkra koncentrálunk.
Egy másik, hasonlóképp a nyelvtanulásra fókuszáló kutatásban japán szavakat játszottak le az alvó résztvevők számára olyan hangokkal együtt, amelyek a jelentésükre utalnak. (Például az „inu”, azaz kutya kifejezést ugató hanggal párosították.) A kísérletet két különböző alvási fázisban: NREM és REM fázisban rögzítették. Ébrenlétkor a részvevők helyesen társították a NREM fázisban hallott szavakat a releváns képekkel, ha azonban a REM fázisban elhangzott szavakról volt szó, csúfos eredménnyel zárult a kísérlet. Koroma szerint ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy REM fázisban ne tudnánk nyelveket tanulni, mindössze további kutatások szükségesek a megfelelő módszer feltérképezéséhez.
S hogy mennyire ajánlott feláldozni az éjszakáinkat a nyelvtanulás oltárán? A fentebb említett belga orvos, Züst szerint éjszaka inkább arra fókuszáljunk, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű alváshoz jussunk. Koroma is úgy véli, visszaüthetnek az erőfeszítéseink, mert megzavarhatják a pihenésünket, ugyanakkor (Züsttel ellentétben) ő már nyitottabb a kísérletezésre.
Koroma szerint ugyanis érdemes lehet próbálkozni: ha elalvás előtt foglalkozunk a nyelvtanulással, majd alvás közben halkan lejátszunk magunknak néhány szót, növelhetjük a tanulási képességeinket. Ha viszont túl hangosan játsszuk le a megtanulandó szavakat, másnap sokkal fáradtabban és kialvatlanabbul kelhetünk. Kell hát némi finomhangolás, de az alvás közbeni nyelvtanulás korántsem lehetetlen.
Forrás: CNN.com
Borítókép forrása: Unsplash.com
