Nem véletlen, hogy a kurkumát évszázadok óta használják a konyhában és a hagyományos gyógyászatban is. A kutatások szerint hatóanyaga több területen is támogathatja a szervezet működését, de a megfelelő fogyasztás kulcsfontosságú.
Élénksárga színe miatt könnyű felismerni, jellegzetes ízével pedig évszázadok óta meghatározó szereplője az ázsiai konyhának. A kurkuma azonban ma már nemcsak fűszerként ismert: a tudományos kutatások egyik legtöbbet vizsgált növényi hatóanyagát, a kurkumint is ennek a gyökeréből nyerik ki. A gyömbérfélék családjába tartozó növény bioaktív vegyülete antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt került a kutatók figyelmének középpontjába. A dietetikusok szerint a kurkumin rendszeres fogyasztása hosszú távon hozzájárulhat az egészség megőrzéséhez, elsősorban azért, mert segíthet mérsékelni a szervezetben zajló krónikus gyulladásos folyamatokat és az oxidatív stresszt.
Miért fontos a kurkumin?
A szervezetben folyamatosan keletkeznek szabad gyökök, amelyek túlzott mennyiségben károsíthatják a sejteket. Ezt a folyamatot oxidatív stressznek nevezzük, amely szoros kapcsolatban áll a krónikus gyulladások kialakulásával. A két folyamat ráadásul egymást erősítheti, ami hosszú távon növelheti több krónikus betegség kialakulásának kockázatát. A kutatások szerint az oxidatív stressz és az elhúzódó gyulladás szerepet játszhat a szív- és érrendszeri betegségekben, bizonyos daganatok kialakulásában, az inzulinrezisztenciában, valamint az idegrendszert érintő betegségekben is. A kurkumin antioxidáns tulajdonságai révén segíthet ezeknek a folyamatoknak a mérséklésében.
Az agy egészségét is támogathatja
A kutatók jelenleg is vizsgálják, milyen szerepet játszhat a kurkumin az agyműködés megőrzésében. Különösen az Alzheimer-kór kialakulásában fontosnak tartott béta-amiloid és tau fehérjékkel kapcsolatos folyamatokra összpontosítanak. Az eddigi humán vizsgálatok alapján nem bizonyított, hogy a kurkumin látványosan javítaná az általános kognitív teljesítményt. Egyes összesített elemzések azonban arra utalnak, hogy kisebb mértékben javíthatja a munkamemóriát és az információfeldolgozás sebességét. A szakemberek szerint az állatkísérletek eredményei biztatóbbak, embereknél azonban további kutatásokra van szükség.
A szív védelmében is szerepet kaphat
A kurkumin egyik legígéretesebb tulajdonsága, hogy gyulladáscsökkentő hatásával támogathatja a szív- és érrendszer egészségét. A dietetikusok szerint segíthet csökkenteni az erek falát érő gyulladásos terhelést, amely hozzájárulhat az érelmeszesedés kialakulásához. Emellett kutatások arra is utalnak, hogy gátolhatja az LDL-koleszterin oxidációját, amely az érfalban kialakuló plakkok egyik fontos lépése. Mindez nem jelenti azt, hogy a kurkuma önmagában megelőzné a szívbetegségeket, de egy egészséges életmód részeként támogathatja a szív működését.
A bélrendszer is profitálhat belőle
Egyes kutatások szerint hozzájárulhat a bélfal védelméhez azáltal, hogy támogatja a nyákréteg termelődését és segíti azoknak a fehérjéknek a működését, amelyek szorosan összekapcsolják a bélhámsejteket. Ez erősebb bélbarriert eredményezhet, amely csökkentheti a nem kívánt áteresztőképességet, miközben támogatja az emésztést és az immunrendszer megfelelő működését. Emellett a kurkumin a bélmikrobiom összetételére is hatással lehet. A jelenlegi eredmények szerint elősegítheti a hasznos baktériumok szaporodását és növelheti a mikrobiom sokféleségét, ami hozzájárulhat az emésztőrendszer egyensúlyának fenntartásához, valamint az anyagcsere és az immunrendszer megfelelő működéséhez.
Nem mindegy, hogyan fogyasztjuk
Bár a kurkumát sokan rendszeresen használják főzéshez, fontos tudni, hogy maga a fűszer viszonylag kevés kurkumint tartalmaz. Tömegének mindössze körülbelül két százaléka ez a hatóanyag, ráadásul a szervezet önmagában nehezen szívja fel. A szakemberek szerint az egyik legegyszerűbb megoldás, ha a kurkumát fekete borssal együtt fogyasztjuk. A fekete borsban található piperin jelentősen javítja a kurkumin felszívódását, ezért a két fűszert gyakran együtt alkalmazzák.
Forrás: RS / Képek: Getty