Már 14 országban kimutatták a vírust, de vajon ez azt jelenti, hogy küszöbön egy újabb világjárvány? Egyáltalán mit tudunk eddig a majomhimlőről?
Egyre több majomhimlős esetet diagnosztizálnak Európában és a világ más részein, mindazonáltal a szakemberek szerint tömeges megbetegedések nem várhatóak. (Némileg nyugtalanító, hogy 2019 végén, a Covid megjelenésekor is ugyanezzel vigasztaltak…)
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mostanra több mint 80 esetet azonosított 14 országban, főként Európában, de az Egyesült Államokban és Kanadában is regisztráltak már majomhimlős betegeket. Emellett több tucat gyanús esetet vizsgálnak világszerte, ám azoknál egyelőre nem egyértelmű, hogy ez a vírus áll a háttérben – derül ki egy globális, egészségügyi kutatók által összeállított adatkövetésből.
A szoros érintkezés útján – jellemzően inkább állatokról, mint emberekről – terjedő majomhimlő Közép- és Nyugat-Afrika távoli részein a leggyakoribb. A betegségnek két fő vírustörzse létezik: a súlyosabb kongói törzs, amelynél akár tíz százalékos is lehet a halálozási arány, valamint a nyugat-afrikai törzs, amelynél körülbelül egy százalékos a halálozási rátája. (Az Egyesült Királyságban, Franciaországban és másutt regisztrált eseteket nyugat-afrikai törzsként jelentették.) Annak ellenére, hogy napról napra több a majomhimlős beteg, az epidemiológusok szerint azonban a lakosságot érintő kockázat rendkívül alacsony.
Mi az a majomhimlő?
A majomhimlő vírusát először az 1970-es években azonosították embereknél – olvasható a WHO honlapján. Bár nevét a majmokról kapta, az még napjainkban sem tisztázott, hogy melyik állatfaj a betegség természetes rezervoárja. Az embereken kívül számos faj fogékony rá, így például a patkányok és a pelefélék, valamint a főemlősök is. A kórokozó fertőzött állatok vérével és egyéb testnedveivel, bőr- vagy nyálkahártyafekélyeivel közvetlenül érintkezve kerülhet át az emberre. A rosszul hőkezelt állati élelmiszerek fogyasztása szintén lehetséges kockázati tényező a szakemberek szerint.
Cseppfertőzéssel többnyire csak úgy terjed, ha két személy hosszú ideig nagyon közel tartózkodik egymáshoz. Éppen ezért a betegség a fertőzötteket ellátó egészségügyi dolgozókat, a velük egy háztartásban élőket és egyéb közeli hozzátartozóikat veszélyezteti a leginkább. Az egyelőre nem bizonyított, hogy terjed-e kifejezetten szexuális úton, az viszont igen, hogy a kórokozó a méhlepényen keresztül átadódhat anyáról magzatára is.
A betegség lappangási ideje 6-13 nap. A kezdeti tünetek között szerepelhet láz, általános levertség, erős fejfájás, nyirokcsomó-duzzanatok, hátfájás, izomfájdalom. A főként az arcokon és a végtagokon kialakuló bőrkiütések a belázasodást követő egy-három napon belül jelentkezhetnek. A kiütések fokozatosan alakulnak át papulákból, azaz szilárd csomókból folyadékkal teli hólyagokig, amik aztán elszáradnak és leesnek. A kiütések száma változhat, de súlyosabb esetben akár több ezer is lehet.
A majomhimlő általában magától gyógyul, a tünetek 2-4 hétig tartanak, súlyos megbetegedést pedig elsősorban gyermekeknél és immunhiányos betegeknél okozhat. Lehetséges szövődménye lehet egy másodlagos fertőzés, továbbá tüdőgyulladás, vérmérgezés, agyvelőgyulladás és szaruhártya-fertőzés. Utóbbi a látás elvesztésével is járhat.
Hasonlít bármiben a koronavírushoz?
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a majomhimlő különbözik a milliókat megfertőző koronavírustól. Előbbinek szembeötlőek a tünetei, ami megkönnyíti a kontaktkutatást és a fertőzöttek izolálását. Aris Katzourakis, az Oxford Egyetem evolúció és genomika professzora valószínűtlennek tartja, hogy ez a betegség úgy letarolja a világot, mint a koronavírus, mivel kevésbé könnyen terjed az emberek között.
Az USA már 2003-ban is találkozott ezzel a betegséggel
A CDC adatai alapján a majomhimlő 2003-ban jelent meg először az Egyesült Államokban: a CDC szerint akkor több mint 70 megbetegedést jelentettek Közép-Nyugaton, főként egy ghánai közösségben, ahol a kórokozó előbb rágcsálókról prérifarkasokra, majd azokról emberekre terjedt. Két gyermek súlyosan megbetegedett, de ők is felépültek. A Massachusettsben múlt szerdán (május 18-án) bejelentett fertőzés az évi első eset az Egyesült Államokban. Ez azért érdekes, mert a Massachusettsi Közegészségügyi Minisztérium közleménye alapján tavaly Texasban és Marylandben is jelentettek egy-egy majomhimlős esetet. Mint kiderült, az érintettek Nigériában jártak, ott kapták el a betegséget.
Hol jelentettek majomhimlős eseteket a közelmúltban?
Az első majomhimlős beteget 2022. május 7-én, az Egyesült Királyságban regisztrálták. A férfi nigériai utazása során kapta el a fertőzést. 2022. május 14-én két újabb esetet jelentettek Angliában: a pár egy háztartásban él, nem állnak kapcsolatban az előzőleg azonosított beteggel, így náluk még vizsgálják a fertőzés okait. 2022. május 19-én felbukkant az Egyesült Államokban is, a ritka betegséget egy férfinél mutatták ki, aki Massachusetts államból Kanadába utazott. Egészségügyi szakértők most azt vizsgálják, lehet-e köze az európai esetekhez.
Az elmúlt napokban érkezett még néhány bejelentés majomhimlő gyanús esetről Portugáliából, Spanyolországból és Nagy-Britanniából is. 2022. május 20-án aztán Franciaországban, Németországban és Belgiumban is találtak majomhimlős betegeket. 2022. május 22-én egy 35 éves bécsi férfit majomhimlő vírussal diagnosztizáltak. A beteg kórházba került, miután belázasodott, az arcán pedig kiütések keletkeztek. Míg Belgium lett az első ország, ahol 21 napos karanténkötelezettséget írtak elő a majomhimlővel fertőzötteknek. Jelenleg tehát 14 országban mutatták ki a vírust, a WHO – az érintett országok megnevezése nélkül – emellett azt közölte, hogy számos további gyanús esetet vizsgálnak.
A himlő elleni védőoltás a majomhimlő ellen is hatékony?
Jelenleg nincs célzott kezelés a majomhimlőre, mivel a betegség az esetek többségében magától elmúlik. Epidemiológusok szerint a háztartásban alkalmazott fertőtlenítőszerek elpusztíthatják a majomhimlőt ezért a higiénia az egyik leghatásosabb megelőzési módszer. Ami pedig a védőoltást illeti, bár a (fekete)himlő elleni védőoltás hatékony a majomhimlő megelőzésében, csakhogy az első generációs himlőoltás már nincs forgalomban, hiszen a himlőt több mint negyven éve felszámolták. Egy, a Bavarian Nordic által a himlő és a majomhimlő megelőzésére kifejlesztett új típusú vakcinát ugyanakkor már engedélyeztek az Európai Unióban, míg az Egyesült Államokban és Kanadában jelenleg is zajlik a betegség elleni szerek fejlesztése.
Ezért terjednek olyan gyorsan a különböző vírusok
A szakértők szerint a globális kereskedelem és az utazások újraindulása kedvez a himlővírusok terjedésének. Anne Rimoin, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem epidemiológusa két évtizede tanulmányozza a majomhimlőt: szerinte ugyan kijelenthetjük, hogy kiírtottunk egy kórokozót (mint például a fekete himlőt az 1980-as években), de lehet, hogy közben teret hagyunk egy másik megjelenésének. A kutatók ugyanis azt tapasztalták, hogy a klímaváltozás az új kórokozók és az általuk terjesztett betegségek megjelenésének legfőbb oka. Ennek hatására a vadon élő állatok kiszorulnak természetes élőhelyükről, és arra kényszerülnek, hogy az emberek által sűrűn lakott térségekbe vándoroljanak. Mindez pedig a zoonózis (az állatról emberre terjedő betegségek összefoglaló neve) miatt növeli egy következő járvány eshetőségét – olvasható egy nemzetközi, a Nature szaklapban publikált tanulmányában.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
