Babesiosis, HGA, tibola. Mindössze három, azon számos betegség közül, amelyet a kullancsok terjesztenek a rettegett Lyme-kór mellett. A nyári erdőjárások során fokozottan érdemes ügyelni a védekezésre, a külföldi utak előtt pedig nem árt tisztába kerülni a célállomás őshonos kórokózóival, hogy felkészülten vághassunk neki az útnak.
A kullancsok a magyar erdők rákfenéi, hiszen egy kirándulás élményét könnyen beárnyékolhatja az esti tisztálkodás során felfedezett vérszívó. Magyarországon mintegy kéttucat fajuk honos, s ezzel még jól is jártunk, hiszen globálisan a kullancsfélék családjába több mint hétszáz fajt sorolnak be. Ugyan az ízeltlábúak kapcsán automatikusan a rettegett Lyme-kórra asszociálunk, nem árt tudni, hogy a különböző, kullancsok által terjesztett betegségek kontinensenként igen változatosak lehetnek, így egy külföldi utazás előtt érdemes tájékozódni arról, a célországban vajon milyen típusú betegségeket terjesztenek, s hogyan érdemes védekezni ellenük.
Babesiosis
„A kullancsok számos gerinces állatfaj vérszívó élősködői, így bizony a kedvenceidnek és neked is. Hosszú időre rácsimpaszkodnak a gazdára, miközben veszélyes betegségeket hordozhatnak és közvetíthetnek” – hangzik el a Zállatorvos című YouTube-csatorna ismeretterjesztő videójában az ízeltlábúak rövid jellemzése, s ezáltal meg is érthető a lényeg: a vérszívók afféle köztes rosszként, úgynevezett vektorként működnek az élővilágban, melynek eredményeképp a legkülönfélébb, sokszor gyógyíthatatlan betegségeket közvetítik a vérszívás elszenvedőinek.
Ilyen például a babesiosis, amely az Országos Epidemiológiai Központ 2. Módszertani Levele A kullancsok elleni védekezésről információi alapján lázzal, fejfájással és izomfájdalom tüneteivel jelentkezik. Amikor az egysejtűek elszaporodnak a vörösvértestekben, azok pusztulását okozzák: ez végső soron vérszegénységhez (anémia) vezet. Ez persze némi előnyhöz is juttatja az orvosi személyzetet, hiszen a betegség alapvetően a kórokozó vérből történő kimutatásával igazolható. Jó hír viszont, hogy ha egészséges a lépünk, annak működése általában nagyobb gond nélkül eltűnteti a szervezetünkből a kórokozót, s a tünetek általában maguktól elmúlnak. Európában eddig mintegy 30, Észak-Amerikában mindössze néhány száz humán babesiosis esetet jegyeztek fel, így kicsi a valószínűsége, hogy egy külföldi útról babesiosissal térünk haza.
Krími-kongói vérzéses láz
Hazánkban eddig mindössze két példányt leltek fel abból a kullancsfajtából (Hyalomma kullancs), amely a krími-kongói vérzéses lázért felelős. Ugyan itthon nem jellemző, ám globálisan a világ több mint 38 országából ismert, emberről emberre is terjedő betegségről beszélünk, amely halálos végkimenetelű is lehet.
A kullancsok általában egy, már a vírussal rendelkező gazdán való táplálkozás során fertőződnek meg a megbetegedéssel, többek között Oroszország déli részén, Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Görögországban, Montenegróban, Moldáviában, Szerbiában és Macedóniában is találkozhatunk ilyesfajta vérszívókkal. A megbetegedés általában hirtelen fellépő, magas lázzal, fényérzékenységgel, torok-, izom-, fej- és hasfájással, ezen kívül bőr- és nyálkahártya-vérzésekkel jár. A krími-kongói vérzéses láz egyébként kísértetiesen hasonlít a tífuszhoz: a megbetegedésben szenvedők 8-30%-ánál halált okoz.
Humán monocitás erlikiózis
Magyarországon szerencsére még nem fordult elő a humán monocitás erlikiózis nevezetű betegség, amely egy kullancs által terjesztett baktériumfertőzés. A vérbe jutó baktériumok alapvetően a fehérvérsejteket támadják, így „jobb esetben csak” influenzaszerű tüneteket, rosszabb esetben sokszervi gyulladást is okozhatnak. A betegség sajnos többféle kimenetellel járhat, hiszen ismerünk enyhe, középsúlyos, sőt, halálos kimenetelű kórformákat is. A kórokozó a fejlett európai országokban, például Belgiumban, Dániában és Svédországban honos, de megtalálható még a cseheknél és a görögöknél is.
Humán granulicitás anaplazmózis
Az első, igazolt humán granulocitás anaplazmózis (HGA) megbetegedést először 1997-ben, Szlovéniában jegyezték le, Európában 2003-ig mintegy 65 esetről számoltak be. A HGA általában a gazdaállatokról – rágcsálók, kutyák, macskák – jut be az emberbe a kullancsok közvetítésével. Érdekes módon a megbetegedés lefolyása legtöbbször tünetmentes, kevésbé szerencsés esetben vérszegénység, láz, fejfájás, hányinger, hányás és izomfájdalmak jelentkezhetnek.
Tibola
A tibola (tick-borne lymphadenopathy, azaz kullancs által terjesztett nyirokcsomó-gyulladás) legelőször 1997-ben bukkant fel Franciaországban, majd ugyanebben az évben hazánkban is. A tibola a fentiekkel ellentétben viszonylag gyakran előfordul Európában, ugyanakkor jellemzően jóindulatú problémáról van szó. A kullancscsípést követően általában tarkótáji vagy nyaki nyirokcsomó-duzzanat keletkezik, a csípés helyén közvetlenül pedig kezdetben apró, később egyre nagyobb csomó, majd váladékozó seb jöhet létre. A seben hamar pörk képződik, de ezt követően újra beindulhat a nyák termelés. A probléma antibiotikummal jól kezelhető, anélkül a panaszok általában fél évig tartanak: a szervezetnek ennyi időbe telik megtisztulnia a kórokozótól.
Néhány szóban a védekezésről
Az Országos Epidemiológiai Központ korábban idézett, módszertani levele szerint a fertőző betegségek átvitelének megakadályozásához a legfontosabb a kullancsriasztó szerek, úgynevezett repellensek alkalmazása, de ha már felfedeztük magunkon az ízeltlábút, igyekezzünk azt mihamarabb eltávolítani.
Nem érdemes lebecsülni a kullancsvizit erejét, hiszen az ízeltlábú által hordozott kórokozók átvitele jellemzően csak a beszúrást követő néhány óra múlva történik meg, így a kullancsok gyors eltávolítása általában eredményesen kivédi a megbetegedések zömét. Legfőképp a hajlatokat és a deréktájékot érdemes áttekinteni, majd egy csipesszel, vagy akár körömhegyünkkel, finom, csavaró mozdulat kíséretében szabadulhatunk meg tőlük. Ha lehetőségünk van rá, érdemes a sebet langyos, szappanos vízzel leöblíteni.
Nem csak a magunk, hanem háziállataink átvizsgálása is ugyanolyan fontos, hiszen, ahogy a fenti példák is mutatják, gyakran rajtuk keresztül fertőződünk meg. A kutyák, macskák esetén jól működnek a cseppenthető, úgynevezett spot-on készítmények, amelyek az állatok martájékára csepegtetve óvják a jószágot a kullancsoktól, de hasonlóan jól működnek az impregnált nyakörvek is. Különösen ügyeljünk a háziállatok egészségére április, május, június és szeptember hónapokban, hiszen általában ekkor növekszik meg a hazai kullancs populáció, így a fertőzések gyakorisága is nő.
Bprítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix
