Barion Pixel „A teakészítés lelkülete nem változik, csak a metódus” – Srí Lankán építgeti a 21. század selyemútját a Dilmah – Coloré

„A teakészítés lelkülete nem változik, csak a metódus” – Srí Lankán építgeti a 21. század selyemútját a Dilmah

2023. 10. 31.

Ugyan a teázást idehaza hajlamosak vagyunk a szezonális, főképp őszi-téli fogyasztással vagy épp a délutáni teasüteménnyel összekapcsolni, az ital merőben új gasztronómiai interpretációt kaphat a jövőben. Főleg, ha a Srí Lanka-i Dilmah vállalaton múlik, ahol épp most teszik le a 21. század selyemútjának alapjait.

Valószínűleg sokunknak megvan az az alapélménye, amikor az influenzaszezonban édesanyánk egy pohár gőzölgő, cukorral, mézzel, esetleg citrommal ízesített teával igyekezett orvosolni a problémánkat, így annak íze örökre a gondoskodással kapcsolódott össze a tudatunkban. Ugyan a világ tizedik, legnagyobb tea brandje, a Dilmah is hasonló filozófia mentén készíti a teáit, esetükben a kedvesség és fenntarthatóság szellemisége érvényesül igazán. Márpedig a vállalat globális szerepét tekintve ezek korántsem elhanyagolható hívószavak. 

Ültetvénytől a csészédig

„Napjainkban a tea reneszánszát éli” – véli a Dilmah jelenlegi vezérigazgatója, Dilhan C. Fernando, aki hivatalosan 2017-ben vette át alapító édesapjától (Merrill J. Fernando teakészítő mester) a stafétabotot. Ugyan Dilhan elsődleges célja, hogy megtartsa a Merrill által kijelölt szellemiséget, belátja, hogy adaptálódniuk kell a vásárlók, az eltérő gondolkodású generációk és különböző piacok igényeihez. Ez pedig eddig nem látott kihívásokkal szembesíti őket. 

Dilmah, tea, Dilmah tea, Dilman,
Dilhan C. Fernando, a Dilmah jelenlegi vezérigazgatója
A képet Jakab Gergő készítette. Forrás: Somlai Zsófia

Ahelyett viszont, hogy cégével a termelés mennyiségére (s ezáltal az óriási profitra) helyezné a hangsúlyt, Fernando ragaszkodik a minőséghez: a Srí Lanka-i ültetvényeken például kézzel szedik le a leveleket (Dilhan szerint „minden a levélnél kezdődik”), s nem keverik azokat más termővidékekről származó terményekkel, de arra is nagy hangsúlyt fektetnek, hogy a feldolgozás – így például a fermentálás vagy épp válogatás – során is helyiek végezzék a munka oroszlánrészét. Ez nemcsak a végeredmény miatt fontos: mivel a cég alapvetően egy családi vállalkozás, úgy vélik, felelősséggel tartoznak a munkavállalóikért, azok megfelelő juttatásaiért, tágabb értelemben a helyi közösségért. (A Dilmah teák feldolgozásából származó minden haszon Srí Lankán marad.)

Nemcsak az emberi munkavégzésben, hanem a természet erejében is hisznek a Dilmah-nál, hiszen a vezérigazgató szerint „a tea a természet ujjlenyomata.” Noha sok cégnél tapasztalható, hogy a vezetők a természetet vagy épp az időjárást megerőszakolva akarják a földet minél nagyobb termelékenységre ösztökélni, addig a Fernando család az „ősi metódushíve: az időjárási és természeti (így például a terroir minősége) körülményeket kiismerve és kiaknázva ültetik és gondozzák különlegesebbnél különlegesebb teáikat. Dilhan C. Fernando szerint a tealevelek ugyanis mindent magukba szívnak, ezzel a „szuperképességgel” pedig óvatosan kell bánni. 

Dilmah és az egészség

Nemcsak ebben rejlik azonban a teák egyetlen „szuper ereje”: a cég nem győzi hangsúlyozni a teafogyasztás egészségügyi előnyeit. Való igaz, a tea egészségre gyakorolt hatásáról az orvosi szaklapok is ódákat zengenek: a növény például bizonyítottan gyulladáscsökkentő hatású, s anélkül teszi mindezt, hogy befolyásolná az immunrendszer normális működését. 

A teában megtalálható antioxidánsok ugyanis képesek semlegesíteni a szabadgyököket, ezáltal csökkentve a gyulladás hatásait. Ennek következtében csökkenhet az olyan, mostanra népbetegségeknek mondható problémák kockázata, mint a szív- és cukorbetegség vagy a stroke. 

Fernando úgy véli, beszédes, hogy édesapja igen hosszú kort élt meg, s 93 éve alatt csak ritkán betegedett meg. A jelenlegi vezérigazgató szerint ez nagyrészt annak köszönhető, hogy édesapja gyakran fogyasztott teát, egyúttal tisztában volt azzal, adott problémára milyen típusú teát érdemes innia. Noha idehaza hajlamosak vagyunk leragadni a gyógynövényalapú-teák vonalán, a Dilmah 2009 óta deklaráltan új irányt szab a teafogyasztásnak: a nagypályás gasztronómiába is bevezeti azt.  

Teagasztronómia

A cég vezetői 2009-ben ugyanis álmodtak egy nagyot, és létrehozták a Dilmah School of Tea (nyers fordításban Dilmah Tea Iskola) programot, amelynek lényege, hogy felkeltse a vendéglátósok szenvedélyét a tea-ételpárosítások iránt. Mivel a teagasztronómia egy merőben új irányzat, a Dilmah szakemberei az edukációra helyezik a hangsúlyt: a Paul Bocuse Intézettel közösen létrehozott programokon megismertetik az emberekkel a különböző teafajtákat, azok ízvilágát és összetételét, majd rámutatnak, azok milyen ételekkel párosíthatók össze a leginkább. Akárcsak egy borvacsorán!

Dilmah, tea, Dilmah tea, Dilman,
A képet Jakab Gergő készítette. Forrás: Somlai Zsófia

Ugyan merőben újfajta vállalás egy steaket marokkói mentateával vagy egy paprikáscsirkét Earl Grey-jel fogyasztani, Dilhan szerint a tea olyasmire képes a szájban, amelyre egyetlen, másik ital sem: letisztítja például az ízlelőbimbóinkat, s ezáltal még inkább érvényesülnek az ételek ízei. Újfajta elgondolásuk új távlatokat nyithat meg a szemfüles vendéglátósok előtt, a Dilmah-nak pedig bevonzhatja azokat a vásárlókat, akikkel szinte az összes márkának meggyűlik a baja: a Z- és az alfa generáció szülöttjeit. 

Kihívások

Nem elég, hogy a koronavírus-járvány elképesztő kihívások elé állította a céget, annak meg kell küzdenie az új generációk merőben más igényeivel is. „Az ő szükségleteik teljesen mások, mint a korábbi nemzedékeké” – véli Dilhan C. Fernando. „A Z- és az alfa generáció szülöttjei szeretik az alapízeket, de újdonságra is vágynak, egyúttal szeretnének is kapcsolódni a brandhez. Ők egy sokkal tudatosabb generáció, hiszen tudni és érteni akarják, egy adott tea vagy íz hogyan is illik az életükbe. Melyiket kell reggel, délben és este fogyasztani, melyik az, amelyik lenyugtat vagy ellenkező esetben épp felébreszt” – mesél tapasztalatairól a vállalat vezér. 

Dilhan emellett kifejtette, hogy az említett generációkat sokkal jobban foglalkoztatja a fenntarthatóság, valamint az, hogy a teaültetvényeken dolgozók boldogan végezzék a munkájukat. „Ez egy rendkívül összetett igényrendszer, így nem gondoltuk, hogy egykönnyen kapcsolódni tudunk ezekhez a generációkhoz. Szerencsére megugrottuk az akadályt, köszönhetően a fiamnak, aki mostanra jócskán bevonódott a cég életébe.” Ahogy a leírtakból és Dilhan szavaiból érzékelhető, cégük alapvetései megegyeznek a gyermekkorunkban rólunk gondoskodó édesapa törekvéseivel, a próbatételt inkább az jelenti, hogy hosszú távon is megtartsák ezeket a jövő generációi számára, egyúttal új utakat jelöljenek ki a teának. Hogy létrejöjjön a 21. századi selyemútja. 

Borítókép forrása: Somlai Zsófia, a képet Jakab Gergő készítette