A legtöbbeknél ősszel és télen, vagyis az idő hidegre fordultával jelentkezik a száraz korpa, amiért többnyire a fejbőr kiszáradása felel. Mivel a tünetek mögött számos ok állhat, nem mindegy, hogyan kezeljük a problémát. Tudatosabb hajápolással ugyan csökkenthető a viszketés, ugyanakkor nem árt kideríteni, hogy mi okozza a korpásodást.
Korpásodás kialakulhat a túlzott faggyútermelődés, szeborreás dermatitisz vagy gombás fertőzés következtében, de adott esetben hajmosási szokásaink is előidézhetik a fejbőr hámlását.
Míg az előbbiek főként zsírosabb fajták, a száraz korpa a fejbőr kiszáradása miatt alakul ki. A száraz korpa apró, porszerűen hulló sejtlemezkék leválásával jár, és gyakran gyulladás, viszketés kíséri.
Hogyan előzhető meg a száraz korpa kialakulása?
A száraz fejbőr általában húzódó, feszülő érzettel, és apró, pernyeszerű hámlással jár. Ezt előidézheti a hideg levegő, a fűtési szezon kezdete pedig tovább ronthatja a helyzetet.
A kinti hideg és a benti meleg levegő közti hőmérséklet ingadozás miatt lényegében bármilyen bőrfelület kiszáradhat, ám gyakran a túlzott hajmosás az, ami eltávolítja a haj védőrétegét erősítő természetes olajokat.
Amennyiben odafigyelünk a fejbőr megfelelő kezelésére, illetve, rugalmasságának megőrzésére, úgy a korpának is búcsút inthetünk. Ám ha minden igyekezetünk ellenére sem tapasztalunk változást, érdemes bőrgyógyász szakorvoshoz fordulni, aki kivizsgálja a problémát.
Elő a sapkával!
Az első hideg fuvallatok hatására kevesen húznak sapkát, csakhogy a hanyagságunk később még visszaüthet: a fejbőr ugyanis legalább úgy „szenved” a kíméletlen időjárási viszontagságoktól, mint az arcbőr. Csakhogy amíg arcunkat krémekkel védjük, addig hajunk teljesen védtelen.
Ha napközben nem is, ám a reggeli és az esti lehűlések miatt érdemes egy jól szellőző, könnyedebb sapkát húzni. Különösen akkor, ha reggelente mosunk hajat, és így lépünk ki a hűvös levegőre. Gombás jellegű korpásodás esetén azonban a sapka akár árthat is a gyulladt fejbőrnek, mivel alatta fülledtté válik a levegő.
Ezért elsőként meg kell állapítani a korpa típusát. A zsíros fajtát egészen másként kell kezelni, gyakran a speciális samponok sem szabadítanak meg tőle, ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni a szakorvosi segítség fontosságát.
Alapos hajszárítás
Ha nedves hajjal mászkálunk az utcán, az mindenképp növeli a korpásodás kockázatát. Ezért mindig hagyjunk magunknak időt az alapos hajszárításra, de ne túl forró levegővel szárítsuk, különben még jobban kiszáradhat a fejbőr.
Ha edzésről indulunk haza, akkor is érdemes átfújni a hajat párszor langyos levegővel, hiszen a megizzadt bőrnek is megfázás lehet a vége. Végül, de nem utolsó sorban, sose feküdjünk le vizes hajjal.
A fejbőrt is ápoljuk, ne csak a hajkoronát
Érdemes heti rendszerességgel ápoló hajpakolást alkalmazni, ami hidratálja és értékes tápanyagokkal gazdagítja a bőrt és a hajszálakat. Emellett igyekezzünk ne túl gyakran és kímélő termékekkel hajat mosni. A durva, felületaktív tisztítóanyagok irritálhatják a fejbőrt, különösen, ha a hideg és a gyakori hajmosás következtében már sérült a védőrétege.
Kerüljük a túlságosan habzó, és/vagy alkoholos hajápoló termékeket, használjunk inkább száraz korpa elleni, speciális készítményeket. A haj szárítását se a legmagasabb hőfokon végezzük, és a hajvasalót is csak módjával használjuk, hiszen a túlzott hőkezelés a fejbőrt és a hajat egyaránt kiszáríthatja.
Álljunk ellen a viszkető érzésnek, és ne vakarjuk szét körmünkkel a fejbőrt, mivel az így keletkező mikrosérülésekkel könnyen elterjedhetnek rajta a különféle baktériumok és gombák. A viszketés egyúttal nem csak a száraz bőr tünete lehet, gyulladást is jelezhet.
Érdemes ilyenkor bőrgyógyászhoz fordulni, mert a korpásodás elleni samponok többsége nem mulasztja el teljesen a gyulladást. Mindenekelőtt az irritációt kell megszüntetni, akárcsak a fertőzött felületet, máskülönben a tünetek továbbra is fennállnak majd.
Sok folyadék és a gyulladáscsökkentő olajok pótlása is szükséges
Fejbőrünk egészségéért nem csak külsőleg kell tennünk:. mivel a száraz bőr állapotát tovább rontja a dehidratáltság, ezért (is) ajánlott a rendszeres folyadékpótlás. Emellett használhatunk párologtatót is, hogy a szoba levegője ne legyen annyira száraz.
Az omega-3 zsírsavak szintén nélkülözhetetlenek a gyulladásos bőrbetegségek megelőzésében, ezért nem árt odafigyelni a pótlásukra. A hasznos zsírsavak szabályozzák faggyútermelést, valamint javítják a bőr vízmegtartó képességét, ezáltal rugalmasabbá, ellenállóbbá teszik a hámréteget.
Mivel esszenciális zsírsavakról beszélünk, a szervezet nem tudja előállítani őket, vagyis megfelelő ételekkel és táplálékkiegészítőkkel kell bevinni azokat a szervezetbe. A lazac és a tonhal mellett a dió, a mandula, a repceolaj, a kelkáposzta, a lenmag, a kelbimbó, petrezselyem és spenót is gazdag forrása az omega-3 zsírsavaknak.
Borítókép forrása: Fotó: Shutterstock/Puzzlepix
