Egy kutatás szerint minden második magyar megcsalta már az aktuális párját, a hűtlenség a férfiak esetében háromszor gyakoribb, mint a nőknél. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy mi idézheti elő a harmadik fél felbukkanását a kapcsolatban.
Nincs olyan ember, akit a hűtlenség, megcsalás témája valamilyen formában ne érintene, vagy ne érintett volna: vagy minket csaltak meg, vagy mi voltunk hűtlenek, de az is lehet, hogy senki nem lépett (félre), csak maga a gondolat foglalkoztatta valamelyik felet a párkapcsolat egy labilisabb szakaszában. Nem véletlen, hogy a téma számos irodalmi művet és filmet ihletett, gondoljunk csak a Végzetes vonzerőre vagy a Veszedelmes viszonyokra.
„Amíg a férjem bankkártyája nálam van, én nem aggódom, ha esténként nem jön haza.” „Rájöttem, hogy megcsal a feleségem, de ami igazán megdöbbent, az az, hogy egy ilyennel?” „Részeg voltam…” „Lapozzunk! Nem jelentett nekem semmit!” „Ha jobban odafigyeltél volna rám, sosem történik ez meg...” „Azok után, amit velem tettél, ne csodálkozz, hogy megtettem.” „Minden férfinak szüksége van a változatosságra.” „Nem léphetnénk ezen egyszerűen csak túl?” „Én a felesége vagyok, az a nő csak a szeretője.” „Azt csinál a férjem, amit akar, csak ne tudjak róla.” „Ha még egyszer megteszi, elválok tőle.”
Néhány tipikus mondat a hűtlenségre adott feleletek arzenáljából – néhány tipikus válaszreakció annak érdekében, hogy túléljük a fájdalmat, védjük önértékelésünket vagy bagatellizáljuk a történtek jelentőségét.
A hűtlenség a párkapcsolatok gyakori vendége
A Viszony.hu (Magyarország első hűtleneknek szóló társkereső oldala) kutatása szerint, minden második magyar megcsalta már az aktuális párját. Ha ma felkeresi valaki az oldalt, a nyitólap szerint az előfizetők 36 százaléka házas vagy párkapcsolatban él, 6 százaléka nyitott kapcsolatban, 5 százaléka pedig a házas, mégis a „független” kategóriát jelöli meg családi állapotként.
Más felmérések szerint, a magyar párok negyede szenvedett már párja hűtlensége miatt. A teljes és biztonságos anonimitást ígérő kérdőívek esetén a válaszadók 37 százaléka ismeri el, hogy csalta meg már a párját. A hűtlenség a férfiak esetében háromszor gyakrabban fordul elő, mint a nőknél. Úgy vélik, ennek oka az, hogy a férfiak egy szexuálisan motiváltabb világban élnek, mint a nők, többet gondolnak a szexre, többet is fantáziálnak róla. Hasonló a helyzet a maszturbációval, a pornófilmek fogyasztásával és a szexuális partnerek magasabb számával.
A megcsalás okainak feltérképezése és megértése előtt tekintsük át Bruce Truckman amerikai pszichológiai kutató modelljét, amely a párkapcsolatok alakulásának főbb állomásait mutatja be. Ennek segítségével megérthetjük, hogy a kapcsolat adott szakaszában mi idézheti elő a harmadik fél felbukkanását.
A párkapcsolatok fejlődésének modellje
Az első szakasz a párkapcsolat formálódásának időszaka. A másik fél egyre mélyebb megismerése során kialakulnak a közös szokások. Ebben a szakaszban nagyvonalúan átlépünk a másik fél számunkra kevésbé vonzó tulajdonságain. Sokan ezt, a másik iránt kialakult euforikus érzésvilágot hívják szerelemnek. Két független ember találkozásakor a kapcsolat ezen szakaszában ritka a harmadik fél megjelenése, de lezáratlan párkapcsolatok esetében vagy friss szakítás után sokszor párhuzamos viszonyok hálója alakulhat ki.
A második szakaszban azok a dolgok erősödnek fel, amelyeket az első szakasz euforikus állapota nem engedett láttatni. A felek egyre inkább felismerik a másik fél rejtett szokásait, vagy tudomásul nem vett megnyilvánulásait. Ez a kiábrándulások időszaka. Ekkor jelenhet meg egy, az elképzelésekkel jobban összhangban álló új partner.
A következő fázis a normalizálódásé. Heves viták, egymás kritizálása. Kísérletet teszünk egymás megváltoztatására, a másik saját elképzeléseink képére való formálására. Minél eltérőbb a két fél világképe, annál több súrlódás várható. Azonban sok beszélgetéssel, az eltérő világképek egymáshoz való közelítésével, megértésével és elfogadásával kialakulhat egy normalizálódott állapot. Sajnálatos módon, a párkapcsolatok többsége nem jut el ezen állapotba, és a nézeteltérések szakításhoz vezetnek.
Azt a kapcsolatot, amely képes eljutni a negyedik szakaszba, egy kialakult, erőviszonyok tekintetében elfogadott, működő, stabil állapot jellemzi. Kialakul egy olyan kölcsönös vonzódáson alapuló barátság, amely egy nyugalmas együttélést eredményez. Ez a szakasz azonban változó ingerhatások, közös álmok és érdeklődés hiányában a felek egymástól való eltávolodásához vezethet. Ebben az esetben a felek új dolgokra vágynak és vállalkoznak.
Hűtlenségre programozva?
A kapcsolat alakulásának nehézségein túl evolúciós okai is vannak a hűtlenségnek. A férfiak egyrészt a saját utódaik támogatásának biztosításában érdekeltek, így válnak motiválttá, hogy éberen őrködjenek a nők szexuális hűsége felett. Másrészt, a férfiakban kódoltan él az a vágy, hogy örökítő anyagukat minél szélesebb körben elterjesszék. Ez a tény motiválja őket a gyakoribb hűtlenkedésre. A nők a férfitól védelmet és státuszt remélnek önmaguk és gyermekeik számára, ezért elsősorban érzelmi elköteleződésére összpontosítanak. Amennyiben ez nem realizálódik, a nő akár a házastársa mellett is hajlamos új kapcsolatot létesíteni.
Kötődési sérülések
A hűtlenség hátterében gyakran kötődési sérülés áll. A kötődési sérülés intenzív érzelmi stresszhelyzetben (pl. szülés, abortusz, súlyos betegség, a másik hűtlensége) alakul ki. Ilyen esetekben fokozottabb az igény a másik fél támogatására. Azonban ez nem valósul meg. Így az egyén szembesül a magárahagyottság érzésével, félelemmel és szorongással éli napjait, álmatlanságban szenved, emlékképek vagy depresszió gyötri. A társba vetett bizalom összetörhet, egy érzelmileg távolságtartó magatartás alakulhat ki.
Végezetül, a vég kezdete előtt
A hűtlenség tipikusan szexuális a természetben, de ez nem jelenti azt, hogy a hűtlenség motivációja alapvetően szexuális.
Az evolúciós tényezőkön illetve a kötődési sérüléseken túl az elégedettség iránt vágy, opportunista és helyzeti tényezők, a partner figyelmének elnyerése, az unalom, a közösségi nyomás vagy a társadalmi helyzet promotálása, valamint a bosszú is lehet a megcsalás oka.
Mindezeken túl a személyes történet (pl. korábbi hűtlenség), az attitűd (pl. szexuális engedékenység), a személyiségjegyek (pl. neuroticizmus, nárcizmus), a kapcsolati tényezők (pl. a férfi várandós feleségét csalja meg), a felerősítő tényezők (pl. alkohol, kábítószer) és a szociális környezeti tényezők (pl. a rokonságban már korábban megtörtént vagy elfogadott viszonyok) ugyancsak jelentősen megnövelik a hűtlenség esélyét.
Szerző: Fábián Anita, Company for the Lonely
