Kutyák álmaiban a jövő? – A háziállatok tudata hasonló lehet az emberéhez

Egy közös háztartásban nemcsak szerelmünk, hanem háziállatunk kapcsán is rendre meglepő tulajdonságokat fedezhetünk fel, például azt, hogy kutyusaink alvás közben gyakran mozognak. Az izomrángások, jellegzetes szemremegés vagy nyüszítés egyértelmű bizonyítékként szolgálnak arra, amit már eddig is sejtettünk: kedvenceink álmodnak, méghozzá nem is akárhogy.

Az alvás és a vele érkező álom nemcsak az emberek, hanem az állatok életében is esszenciális szerepet játszik. Noha számunkra átlagosan nyolc óra szükséges az egészséges funkcionáláshoz, az állatvilág számos „nagy alvót” tart számon színes palettáján. A legtöbb időt alvással töltő jószágok listáját az óriástatu vezeti: egyedei akár 18-19 órát is képesek szunyókálással tölteni. Nem sokkal marad le mögötte az óriáspiton, amely “beéri” 18 órával is egy nap, majd ezt követik a macskafélék (így például a házi macska és vadonélő rokona, a tigris is), amelyek átlagosan napi 16 órát is képesek pihenéssel tölteni. 

Lazy,tiger,sleeping,on,rock.
A macskafélék nem aprózzák el a dolgot, ha szunyókálásról van szó.
Kép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

Nem mindenki szereti azonban a lustálkodást: a lovak például napi két, maximum három órával is beérik, s általában állva teszik mindezt, míg a fókák még rajtuk is túltesznek: ők mindig csak az egyik agyféltekéjükkel pihennek egyszerre. Rekordernek a bálnák számítanak, akik hatalmas méretük miatt a „sokszor keveset” elv hívei: általában 5-10 percet szunyókálnak az óceánban, függőleges helyzetben. 

A mindennapi közelség és szoros kapcsolat révén az emberek legfőképpen a háziállatok pihenése kapcsán fedeznek fel érdekességeket, így például azt, hogy kutyusaink néha alvás közben is mozognak: egy-egy izomrándulás, szemrebbenés vagy hanghatás egyértelmű bizonyítékként szolgálnak arra, hogy valami történik kedvenceink elméjében a szunyókálás alatt. 

álom, kutya, kutatás
Kép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

„Tanúja voltam a saját kutyáimnál. Álmukban futnak, nyüszítenek, ugatnak, s amikor felébresztik saját magukat, azt sem tudják, hol vannak. Rendkívül érdekes fenomén és egy újfajta, izgalmas kutatási terület” – fogalmazott a CNN e témában készült riportjában Marcos Frank neurológus, a Washingtoni Állami Egyetem professzora, aki az alvás szerepét tanulmányozza az állatoknál. 

A titokzatos REM-fázis

Ahogy az emberek, úgy az állatok is hajlamosak rángásokra (szaknyelven myoclonus) az éjszaka folyamán, amelyek általában akaratlan izommozgások következményei. Embereknél a jelenség leggyakrabban az alvás REM fázisában figyelhető meg, így a kutatók a kutyákkal történő vizsgálatok során abból indulnak ki, hogy kedvenceink izomösszehúzódásai is ebben a szakaszban történnek. Egy 1977-ben publikált kutatás szerint a kutyák az egész életük több mint 12%-át ebben a fázisban töltik, így a teória összevág a mennyiségi mutatóval: sanszos, hogy a rángások a szunyókálás REM fázisában következnek be. 

S hogy miért fontos ez? A REM szakasz lényege, hogy hasonló agyi tevékenységek zajlanak ebben a fázisban, mint ébrenlét során. Gyors szemmozgások (erről kapta a nevét a REM, kibontva rapid eye movement, magyarul gyors szemmozgás), s jellegzetes, élénk álmok kísérik. Az így látott élmények rendkívül valóságosnak, élénknek és színesnek tűnnek, s általában ezekről beszélünk a reggelizőasztal körül szeretteinknek, azaz ébredés után is élénken emlékszünk rájuk. A REM fázis továbbá azért is fontos, mivel az alvás ezen szakasza meghatározza a tanulást és a memóriát is. A kutatások szerint az álmok tükrözhetik az agy szelektálását, jobban mondva azt, hogy az agy ilyen módon tárolja az ébrenlét alatt kapott információkat. A REM fázis tehát elengedhetetlen az információk raktározásához, az emlékek kialakulásához.

álom, kutya, kutatás
A kutyák kapcsán érdekes kérdés: vajon ők is vizuálisan, vagy inkább szagok alapján érzékelik álmaikat?
Kép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

Kutyák kapcsán egyébként érdekes felvetés önmagában az is, hogy vajon szőrös kedvenceink is élénk vizuális álmot látnak-e a REM fázisban, vagy esetükben inkább a legerősebb érzékszervük, az orruk, s a jellegzetes illatok jellemzik-e inkább éjszakai mentális tevékenységüket. 

„A legtöbb emlős hasonló alvási fázisokon megy keresztül, így nem zárhatjuk ki, hogy a kedvenceink is ugyanolyan élményekkel ébrednek fel, mint mi magunk” 

– mondja az összefüggésről a már idézett neurológus, Marcos Frank. 

Egy szusszanásnyi tanulás

Scientific Reportsban közzétett, 2017-es kutatás eredményei is rámutatnak a fenti teória létjogosultságára: a kutatásban résztvevő kutyusokat hang alapú utasítások megtanulására képezték ki. A bevezető utáni első héten azok az állatok, amelyek a délutáni játék helyett szunyókálással töltötték a napi két gyakorlás közti szabadidőt, jellemzően jobban végre tudták hajtani azokat később, mint kevésbé megfáradt fajtársaik. Egy szintén a CNN-nek nyilatkozó professzor, Marc Bekoff szerint nemcsak a kutyák, hanem „unokatestvéreik”, így például a farkasok és prérifarkasok is hasonlóképp, álmukban dolgozhatják fel az aznapi eseményeket, hiszen ugyanazok a rángások jellemzőek rájuk, mint háziasított rokonaikra. 

Ugyan nem háziállat kategóriába sorolandók, mégis fontos információt hordoz egy patkányokkal készült 2001-es tanulmány is: a kutatók alvó patkányok agyhullámainak aktivitását figyelték meg, s az izmaikra helyezett elektródák segítségével megállapították, hogy a naphosszat a labirintusban tévelygő állatok éjszaka is ugyanezeket az útvesztőket élték újra, azaz mintegy visszajátszották magukban az aznapi motoros emlékeket, tevékenységeket. 

álom, kutya, kutatás
Kép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

Az állatok izomrángásai során felmerülhet a jogos kérdés: ha valóban újraélik az aznapi történéseket, miért nem alvajárva teszik ezt? Csakúgy, ahogy az embereknél, úgy az állatoknál is az agytörzs híd nevezetű része felelős azért, hogy éjszaka nyaktól lefelé blokkolja a mozgásszervrendszerünket, ezáltal sem mi, sem kutyáink nem rohangálunk a lakásban, ha épp azt álmodjuk, mókust üldözünk. Fontos kitétel, ha az agy ezen része sérül, úgy megszűnhet a blokkoló funkció, azaz ilyenkor háziállatainkkal együtt hajlamosabbak lehetünk az éjszakai túrákra. (Embereknél egyébként a Parkinson-kór korai tünete lehet, ha valaki nagy amplitúdójú akaratlan mozgásokba kezd éjszaka.) 

Kutyák álmaiban a jövő?

kutyák álmai egyébként nemcsak a neurológusok kíváncsiságát keltették fel, hanem több szakember, így filozófusok is foglalkoznak már a témával. David M. Peña-Guzmán, a San Franciscoi Állami Egyetem bölcsésztudományi docense könyvében (When Animals Dream: The Hidden World of Animal Consciousness, magyarul sajnos nem jelent meg) azt fejtegeti: az álmodás képessége vajon nem azt sugallja, hogy az állatoknak igenis van tudata? Ezt az alaptézist globálisan realizálva nagy valószínűséggel felértékelődne az állatokkal való bánásmód minden – legyen az etikai, jogi vagy pszichológiai – formája, hiszen hogy is bánhatnánk zord módon egy lénnyel, amikor annak – az emberhez igen hasonló – tudata van? 

álom, kutya, kutatás
Az állatok álmainak fontosságát eddig aránytalanul alábecsültük
Kép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

A filozófus szerint mindenképp érdemes az állatok álmaival foglalkoznunk, hiszen eddig végtelenül alábecsültük ennek fontosságát. Érdemes lenne tudnunk, vajon miféle és mennyi információ marad meg kedvenceink fejében az alvás által, hiszen ezáltal kiszélesíthetnénk tudásunkat az állatok elméjének titkairól, s ki tudja, végső soron ez a békés együttéléshez is vezethet. 

Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Ezeket kóstold meg, ha Szicíliában jársz!