Szeptember az Alzheimer-kór megelőzésének hava, a betegségé, melyről sokan azt hiszik, hogy az öregedés velejárója.
Mindenkivel megesik, hogy elfelejt dolgokat, kihagy a memóriája, hirtelen nem tudja felidézni egyik-másik ismerőse nevét, akivel addig csak egyszer találkozott. De amikor ez idősebb korban történik, és hétköznapi tárgyakról vagy helyekről van szó, valami komolyabb állhat a háttérben – például az Alzheimer-kór. Világszerte több, mint 50 millió ember él Alzheimerrel vagy másfajta demenciával, és ez a szám évről évre nő.
Mit tudunk az Alzheimer-kórról?
Alois Alzheimer német ideggyógyász írta le először a betegség tüneteit a 20. század elején, róla kapta nevét ez az agyat megtámadó kór. Főbb jellemzői a gondolkodás és a kognitív funkciók beszűkülése, elbutulás (vagyis demencia), majd pedig gyors leépülés. Átlagos lefolyását tíz évre teszik, és az első tünetek megjelenése után sebes ütemben rosszabbodik a beteg helyzete. Azért nagyon alattomos, mert degeneratív betegségről van szó, vagyis nincsen jól látható kiváltó oka, mint például egy fejsérülés. Noha legjellemzőbb tünete a feledékenység, az előrehaladott Alzheimer-kórban szenvedő egyén lassú szellemi károsodás eredményeként szóbeli kifejezőképességét, képzeletét is elveszíti.
Jelek, amelyekre oda kell figyelnünk
- egyre nagyobb méreteket öltő feledékenység
- a szavak gyakori keresése
- időbeli és térbeli tájékozódás zavarai
- megromlik az ítélőképesség a mindennapokban
- a rutintevékenységek (például főzés) is nehezebbé válnak
- hangulatingadozás
- változás a személyiségben
Jobb „félni”
Bár az Alzheimer kialakulásának oka még mindig nem ismert, így a teljes megelőzésre sincsenek eszközök, megjelenésének esélyét még mindig lehet csökkenteni. Ennek kulcsa pedig az egészséges életmód – elcsépelt, de így van. Mivel az agyat megtámadó betegségről beszélünk, ezért erre a szervünkre, valamint a szív- és érrendszerre kell ebben az esetben a legjobban vigyázni. Aki tehát szeretné megelőzni, jobb, ha
- kerüli a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást
- kiegyensúlyozott, változatos étrendet követ, nem dől be mindenféle diétáknak
- ha cukorbeteg, fokozottan odafigyel egészségére
- hetente legalább két órát sportol
- az agymunkát serkentő gyakorlatokat, hobbit végez
- és rendszeresen részt vesz szűrővizsgálatokon
Ezeken kívül érdemes tudni azt is, hogy más kórképek és faktorok növelhetik a betegség megjelenésének esélyét, ilyen a nem kezelt depresszió, az ülő életmód, a szociális elszigeteltség és a magány.
A Covid-fertőzés is befolyásolja az Alzheimer-kórt
A közel három éve zajló koronavírus-járvány következtében az egészségügyben egyre másra jelennek meg azok a tanulmányok, mely a Covid-fertőzés hosszútávú hatásait vizsgálják. Egy friss kutatás szakértői összefüggést találtak az idősebb korosztály Covid-érintettsége és az Alzheimer-kór kockázata között. Egy több mint 6 millió 65 év feletti amerikai lakos adatai alapján tanulmány szerint a Covid-19-ben szenvedőknél nagyobb a kockázata annak, hogy egy éven belül Alzheimer-kórt diagnosztizálnak náluk. A kutatás a Journal of Alzheimer’s Disease szaklapban jelent meg, és a Case Western Reserve Orvosi Egyetem szakértői folytatták le.
Az eredmények természetesen nem azt mutatják, hogy a koronavírus Alzheimert okoz, de nagyban hozzájárul annak kialakulásához, így aztán nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az eredmények alapján kutatóknak érdemes lenne nyomon követniük a koronavírusból felépülő idősebb betegeket, hogy megtudják, nem mutatják-e emlékezetkiesés, hanyatló agyműködés vagy Alzheimer-kór jeleit.
A tanulmány megállapította, hogy ezer Covid-19-ben szenvedő idős emberből hétnél diagnosztizálják az Alzheimer-kórt egy éven belül, ami valamivel meghaladja az öt az ezerhez diagnosztizálási arányt azon idősek esetében, akik nem kapták el a koronavírust.
Forrás: ITT, ITT és ITT
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
