A spirituális gondolkodók úgy tartják, hogy az ember nem csak egyszer él. Szerintük az előző életeinkben elkövetett hibák és az ott tanultak alakítják a jelenlegit. Ezekre az életekre azonban nem emlékszünk – de így is biztosak lehetünk benne, hogy nem most élünk először? A reinkarnáció tényleg csak kitaláció?
Van, aki valójában most kezdte meg először a földi pályafutást, ám mások már sok-sok testet megjártak előző életükben, mire a mostaniba kerültek, hogy újabb sorsuk elé nézzenek. Lássuk, milyen jelek utalhatnak arra, hogy idős lélek vagy!
1. Déjà vu-élmények
Bizonyára sokunkkal előfordult már, hogy egy számunkra új helyen jártunk, mégis ismerősnek tűnt. Ehhez nem is kell feltétlenül tudni, hogy mi merre van az adott helyen vagy városban, elég egy érzés, hogy tudja az ember: már járt itt. Ez akár egy személlyel kapcsolatban ránk törhet: amikor bemutatnak nekünk valakit, vagy összesodor az élet, legyen az illető akár egy utastársunk a metrón, egy tanárunk vagy egy recepciós: érezzük, ha ez nem az első találkozásunk.
2. Szavak nélkül egy előző életből
Előfordulhat, hogy szavak nélkül is tudunk kommunikálni egy-egy emberrel. Ez az a helyzet, amikor nincs szükség verbális kommunikációra, mert tudjuk, hogy a másik mit érez, mire gondol, de akár azt is, hogy hogyan fog reagálni egy-egy szituációra. Ez nemcsak arra utal, hogy mi magunk léteztünk korábban, hanem arra, hogy a másik is, sőt: már találkoztunk is előző életünkben, és nem is csak elmentünk egymás mellett az utcán, hanem komoly múltunk volt ezzel a személlyel.
3. Hit
Ha hiszünk különböző, hozzánk közel álló rendszerben vagy személyekben, legyen az Isten bármely formája, valószínűleg több életünk volt már. Minél nyitottabbak vagyunk az élet adta lehetőségekre, emberekre, helyekre, eseményekre, annál valószínűbb, hogy sok mindent megéltünk már, ezért könnyebben befogadjuk az újat és a mást, mint embertársaink.
4. Félelem és reszketés
Az ember sok mindentől fél: pókoktól, kígyóktól vagy a fogorvostól. Ezek megmagyarázható, racionálisnak tekinthető félelmek, ám sok esetben az ember olyantól retteg, aminek nincsen valóságos alapja. Ilyen lehet az, amikor a madaraktól, a repüléstől vagy akár a liftektől félünk: az érzés megmagyarázhatatlan, hiszen nem történt semmi, ami indokolná, mégis ott van.
5. Empátia
Az ember létezésénél fogva empatikus – legalábbis valamelyest. Van azonban az a fajta empátia, amikor az illető elsírja magát pusztán attól, hogy másoknak, akár vadidegeneknek rossz. Olykor túlságosan a másik helyébe képzeljük magunkat, és túlontúl átéljük a problémáját úgy, hogy nem is nekünk meséli el, sőt, olykor csak hallomásból értesülünk az esetről. Mivel az ilyen emberek már többször léteztek, így az érzéseik is szélesebb skálán mozognak, többet láttak és hallottak, ezért sokkal könnyebben belehelyezik magukat más helyzetébe.
6. Alvás közben
Álmainkban sok-sok világban járunk, és megannyi ismeretlen emberrel találkozunk. Gondolhatnánk, hogy ezek csupán a képzeletünk szüleményei, de nem mindig van így: ha sokszor járunk álmunkban egy olyan helyen, amit sosem láttunk, biztosra vehetjük, hogy lelkünk nem véletlenül tér vissza oda alvás közben.