Irigység a munkahelyen: hogyan fordíthatjuk előnyünkre a helyzetet?

Bizonyára sokunk számára ismerős az „irigység a munkahelyen” jelensége, sőt, akár már el is szomorodtunk amiatt, hogy néhány embernek láthatóan nagyobb szerencséje van a szuper pozíciók megszerzésében, a megfelelő kollégákkal való kapcsolatteremtésben, vagy egyszerűen csak abban, hogy elismerjék munkájukat. Mindez pedig sokkal jobban fájhat akkor, ha az illető nem dolgozik annyi ideje a cégnél, mint mi.

Dr. Bruce Tulgan karriertanácsadó a Psychology Today-nek írt korábbi cikkében, egy elismert, Hank nevű kutató történetén keresztül ad tanácsot arra, hogyan kezelhetjük a munkahelyi irigységet. Hank, egy nagy gyógyszergyártó cég alkalmazottaként saját maga alakította munkabeosztását, és a legtöbb nap otthonról dolgozhatott, jóval azelőtt, hogy a koronavírus a hibrid munkavégzést megszokottá tette volna. Csak azokkal a technikusokkal működött együtt, akiket ismert és akikben megbízott, ráadásul a vállalat pénzén folyamatosan újabb és újabb továbbképzéseken vehetett részt. A vezetőséget pedig mindez egyáltalán nem zavarta, épp ellenkezőleg: folyamatosan bátorították a férfit.

Ha felüti fejét az irigység a munkahelyen: fordítsuk előnyünkre a helyzetet

Legyünk türelmesek, és a munkamorálunkkal próbáljuk felhívni magunkra a figyelmet

Amikor Tulgan arról kérdezte Hanket, hogy mi a titka, ő azt felelte: „ez a hatalom”. Csakhogy a szó jó értelmében. Hank voltaképp abban a helyzetben volt, hogy főnöke valamennyi kérését teljesítette volna, mivel tudta, hogy Hank megbízható, és nem csupán határidőre elvégzi a feladatait, de az esetek többségében idő előtt el is készül velük. Ahhoz persze nagyon türelmesnek kell lennünk, hogy a vezetőség megismerjen minket, de a kutató szerint mindenképp megéri kivárni, és addig is a legjobb tudásunk szerint tenni a dolgunkat. Ám természetesen nem ez az egyetlen megoldás a munkahelyi irigység kezelésére.

Kezdeményezzünk

Az első teendő, amit az előléptetés után megtehetünk, hogy nem csupán azt várjuk, hogy kollégáink feszengve gratuláljanak, hanem magunk is oldhatunk a helyzeten. A környezetet általában váratlanul éri, ha kihirdetik, hogy az egyik munkavállaló egy szinttel feljebb léphet. Így valószínűleg nem is nagyon tudják, hogy hogyan reagáljanak a helyzetre.

Ám ha még az előléptetés napján, egyesével mindannyiukhoz odamegyünk, és elmondjuk, hogy a jövőben nagy szükségünk lesz a segítségükre, amíg bele nem szokunk a nagyobb felelősséggel járó munkakörbe, akkor minden bizonnyal szerzünk magunknak egy plusz pontot. Sőt, ezek után talán eszükbe sem jut, hogy irigykedjenek ránk. Emellett ezzel a gesztussal egyben azt is beismerjük, hogy mi is csak egy velük egyenértékű dolgozók vagyunk, és nem érünk azért többet, mert megváltozott a titulusunk.

Legyünk (vagy maradjunk) nyitottak

Ha minket léptetnek elő, akkor könnyen előfordulhat, hogy irigy kollégáink jóvoltából beindul a hátunk mögötti pusmogás arról, hogy voltaképp mivel is érdemeltük mi ezt ki. Ha netán ilyesmi a fülünkbe jut, akkor úgy reagálhatunk a legkönnyebben, ha a következő értekezleten, ahol mindenki jelen lesz, nyíltan rákérdezünk a problémára és kétségekre. Jó eséllyel hallgatás lesz a válasz, de az biztos, hogy a pletykákat elindító személy kellemetlenül érezi majd magát a bőrében, amiért nyíltan nem meri felvállalni a véleményét. Plusz alighanem ezután már nem lesz ilyen bátor a hátunk mögött sem.

Legyünk őszinték a magas fizetésünk okával kapcsolatban

Az előrelépés mellett a bérkülönbség miatt alakulhat ki legkönnyebben irigység a munkahelyen. Ha mondjuk egy ártatlan beszélgetés során kiderül, hogy a mi havi fizetésünk x ezer forinttal magasabb, mint a közvetlen munkatársunké, akivel szinte egyszerre kezdtünk a cégnél, így mindketten viszonylag kezdőnek számítunk, akkor könnyen elmérgesedhet a viszony.

Pontosabban akkor, ha nem indokoljuk meg, miért alakultak így a dolgok. Ha elkezdjük fejtegetni az okokat, és mondjuk kiderül, hogy mi egyszerűbben bátrabbak voltunk a bértárgyaláson, így magasabbról indult az alku, és valószínűleg ennek köszönhető a különbség is, akkor a másik fél levonja a következtetést, azaz, hogy legközelebb ügyesebben kell taktikáznia, amikor a fizetésre kerül a sor.

Mit tegyünk, ha mégis elfog minket a sárga irigység?

Abból is előnyünk származhat, ha a fenti szituációkat fordított helyzetben is tudjuk kezelni, vagyis, ha a munkatársunk kerül előnyösebb helyzetbe és minket környékez meg az irigység. Ami egész biztosan nem vet ránk jó fényt sem a főnök, sem a munkavállalók előtt, ha áskálódni kezdünk a kolléga ellen, és ezzel egyetemben megkérdőjelezzük az igazgató döntését. A legjobb csírájában elfojtani magunkban a negatív értéseket, helyette végiggondolni, hogy mi lehetett a döntés oka. Gondoljunk vissza azokra a napokra, amikor az előléptetett személy sokadjára is bevállalta az esti túlórákat, vagy a kellemetlen feladatokat. Magyarán barátkozzunk meg a gondolattal, hogy az illető nem ingyen kapta a kitüntetést.

Változtassunk a gondolkodásunkon, így mi magunk is megváltozhatunk

A pozitív gondolkodás nagyszerű hatása sokak számára közhelyesen hangzik, viszont tényleg sokat segíthet, mert általa például tanulhatunk is a kolléga előléptetéséből. Igyekezzünk őszintén gratulálni és ne sugározzuk a klasszikus, „savanyú a szőlő” attitűdöt. Ahelyett, hogy azt mondanánk, mi biztosan visszautasítanánk az előléptetést, és kétkedve felhívnánk munkatársunk figyelmét arra, hogy mennyivel nehezebb dolga lesz a későbbiekben, inkább biztosítsuk őt a támogatásunkról és arról, hogy természetesen mindenben segítségére leszünk, amíg bele nem tanul az új munkakörébe. Ha pedig már a tanulásnál tartunk, mi se szégyelljünk tanulni tőle, és elismerésünk jeléül akár ki is faggathatjuk, hogy szerinte mivel érdemes próbálkozni ahhoz, hogy előrébb léphessünk. Az embereknek imponál, ha tanácsot kérünk tőlük, és talán a későbbiekben még az érdekünkben is közbenjárhat.

Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix