Csúnyán keresztbe tehet a túl sok cukiskodás a karriertervnek

Időnként az élet roppant furcsa dolgokat produkálhat, hiszen mire tanítanak minket kiskorunktól kezdve? Hogy mindig legyünk jók másokhoz, és bánjunk úgy az emberekkel, ahogy szeretnénk, hogy velünk bánjanak.

Felnőttként aztán megpróbáljuk ezt a mintát átültetni a céges környezetünkbe is, de vajon lehetséges ‘túltolni’ a kedvességet? És vajon milyen hátrányaink származhatnak abból, ha mindig túl előzékenyek, túl jók vagyunk munkatársainkhoz?

Miért árthat a túlzott kedvesség a karrierterveknek?

Ez a kérdés a Quora nevű fórum felhasználóit is foglalkoztatta, a Business Insider pedig válaszaik alapján összegyűjtötte, hogyan tehet keresztbe a karrierünknek a kedvesség. Ám mielőtt rátérnénk a lényegre hangsúlyoznánk, hogy a kedvesség szuper dolog, ettől függetlenül egy pillanatig se féljünk kiállni magunkért, ha arról van szó.

Az emberek idővel unalmasnak tarthatnak: Mainsh Barnwal szerint az udvariasság és a kedvesség nagyszerű dolog, de hosszú távon inkább arra kellene koncentrálnunk, hogy kollégáink megismerhessék valódi személyiségünket, máskülönben idővel unalmasnak, túl nyájasnak tartanak majd minket.

Figyelmen kívül hagyhatják a szavainkat: Adrija Subramanian szerint fontos, hogy megtanuljunk nemet mondani, mert ha mindenre rábólintunk, akkor egy napon munkatársaink a nemet is igennek vehetik majd tőlünk. Borang Touch nevű felhasználó egyetért ezzel, egyúttal hozzátette: ezzel az attitűddel automatikusan bevonzzuk azokat az embereket, akik megpróbálnak bűntudatot kelteni bennünk, valahányszor nemet mondunk vagy mondanánk valamire.

Kihasználhatnak: Christopher Kosel tapasztalatai alapján egyesek a gyengeség jelének tartják a kedvességet, emiatt azt hihetik, hogy nem állunk ki magunkért, és könnyen manipulálhatóak vagyunk. Ha pedig mindig mindent megteszünk, amire megkérnek, akkor egy másik Quora felhasználó, Niharika Kishore szerint egyszerűen átlépnek rajtunk, és a legközelebbi alkalommal már nem csupán szívességet kérhetnek, de követelhetnek.

Magasabb elvárásokat támaszthatnak felénk: Glauco Becaro úgy látja, hogy az ‘igenemberek’ kollégái nehezebben – vagy egyáltalán nem fogadják el -, ha mindenre bólogató munkatársaik kiállnak magukért akkor sem, ha ezt egyébként jogosan teszik. “Ha változtatni szeretnél, és visszautasítasz valamit, a többiek rögtön a fejedhez vágják, hogy pedig korábban jó ember voltál, de úgy tűnik megváltoztál” – mondja Becaro. Vagyis jó eséllyel ebből a helyzetből sem jöhetünk ki jól.

A túlzott kedvesség gyanút kelthet: természetes, ha arra törekszünk, hogy pozitív arcunkat mutassuk a világnak, ám ha mindig kedvesek vagyunk, az idővel gyanút kelthet a környezetünkben, és esetleg hátsó szándékot sejtenek a viselkedésünk mögött. “Ahogy nincs ingyen ebéd, úgy sokak szerint olyasmi sem létezhet, hogy valaki minden ok nélkül kedves másokkal” – véli Anila Syed. Hozzáteszi: az emberekben felvetődhet, hogy vajon mit akarunk tőlük valójában. Akkor is, ha szándékaink tényleg őszinték. Míg Brian Lewis szerint a túl sok cukiskodás megakadályozza, hogy valódi kapcsolatot alakíthassunk ki akár kollégáinkkal, akár feletteseinkkel, mert könnyen azt gondolhatják, álarcot viselünk.

Oda lehet a tisztelet, ha mindig túl kedvesek vagyunk: Fulin Wang véleménye alapján nem vívhatunk ki tiszteletet magunknak munkahelyünkön azzal, ha mindig túl kedvesek vagyunk, mert ahogy fentebb már írtuk, a kedvesség sokak számára egyenlő a gyengeséggel.

Az értékes időnk is bánhatja a kedvességet: “kompromisszumokat kötsz, és megpróbálsz mások kedvére tenni” – mondja Diksha Bathula, egy másik kommentelő. Szerinte ha túl sok időt töltünk azzal, hogy kollégáinknak segítsünk, magunkra, valamint a saját céljainkra szemernyi energiánk sem marad.

Könnyen átléphetnek rajtunk: Will Stern felhasználó véleménye a témáról, hogy a legtöbben úgy állnak a dolgokhoz, hogy “néma gyereknek anyja sem érti a szavát”, vagyis hiába várnánk el, hogy néhanapján ők is figyelembe vegyék a mi igényeinket, ők csak akkor tesznek meg bármit, ha azt nyíltan és őszintén, szavakkal kérjük. Ha abba az illúzióba ringatjuk magunkat, hogy a többiek szavak nélkül is megértenek minket, és simán megtennénk értünk azt, amit mi értük, akkor valószínűleg csalódni fogunk.

Kutatásban is vizsgálták, miért veszélyes, ha túl kedvesek vagyunk

A vezetői képzésekkel és munkahelyi tréningekkel foglalkozó Fierce nevű cég 2019. áprilisi felmérésben 1114 főállású amerikai alkalmazottat kérdezett arról, mit tartanak fontosabbnak: a kedvességet vagy az őszinteséget? Tízből nyolcan azt válaszolták, hogy inkább megtartották maguknak a kritikáikat, hogy kollégáik és feletteseik szemében továbbra is kedvesnek tűnjenek. Ehhez képest a megkérdezetteknek csupán öt százaléka vélekedett úgy, hogy a kedvességnek nincs jelentősége a munkahelyeken. Kiderült továbbá, hogy a válaszadók 63 százaléka hozott már olyan döntést, hogy inkább nem beszélt aggályairól a többiekkel, mert nem akart törtetőnek, együttműködésre képtelennek látszani – magyarán negatív színben feltűnni. És hogy miért tartották az alanyok fontosnak a kedvességet? Először is azért, mert szerintük minden munka kellemesebb, ha az ember kijön a kollégáival; másodszor így könnyebben elvégez(tet)hetők a feladatok; és végül több a lehetőségük, nagyobb az esélyük a boldogulásra, ha munkatársaik szívesen dolgoznak velük.

Indiai Es Azsia Nok Munkahelyi Megbeszelesen Ulnek
A kedvesség szuper dolog, egy ponton túl azonban visszaüthet – legalábbis ha karrierről van szó (Fotó: Shutterstock/Puzzlepix)

Stacey Engle, a Fierce elnöke szerint emberi természetünk alapvető igénye, hogy kedveljenek minket. „Fiatal korunktól azt tanuljuk, hogy legyünk kedvesek, ergo nem kell hatékonyak lennünk a beszélgetésekben. Ahogy a mondás tartja, hogy ‘ha nem tudsz egy jó szót szólni, akkor inkább ne mondj semmit’, de ez inkább hátráltatja az embert, ha kommunikációs képességei meggátolják, hogy fontos kihívásokat, lehetőségeket taglaló párbeszédekben részt vegyen.” Engle szerint az alkalmazottakat gyakran vagy a félelem vezérli, vagy esetleg úgy érzik, túl keveset tudnak ahhoz, hogy szóba hozzanak egy valóban fontos ügyet, de ennek muszáj megváltoznia a jövőben.

A túlzott kedvesség időről időre személyes elégedetlenséghez vezethet

A kritika megfogalmazása vezetői körökben sem feltétlenül megy könnyen, legalábbis ezt sugallják a felmérés eredményei: a menedzserek 64 százaléka nem szívesen hozza szóba a kritikát a meetingeken. (Ehhez képest a kezdő munkavállalóknál ez az arány 63, az idős dolgozóknál pedig mindössze 57 százalék.) Csakhogy a menedzsereket teljesen más motiválja, mint a dolgozókat, amikor úgy döntenek, inkább megtartják maguknak mondanivalójukat: ők jellemzően attól tartanak, hogy az ötletük esetleg mégsem olyan jó, mint elképzelték.

Fierce szerint az őszinteség kultúrája folyamatosan változik, melynek formálásáért vállalati szinten is sokat tehetünk: a legfontosabb, hogy a vezetők mutassanak példát, és viselkedjenek úgy, ahogy azt ők is elvárnák, azaz fogalmazzanak meg kritikát, és legyenek nyitottak más, a sajátjukkal ellentétes nézőpontokra is. Ez különösen a női vezetőknél lehet fontos, ugyanis a felmérés arra az eredményre jutott, hogy a nők gyakrabban választják a kedvességet az őszinteség helyett. A férfi válaszadók 56, a nőknek pedig 69 százaléka állította, hogy nem szívesen hozza szóba a negatívumokat a munkahelyén. Ennek tükrében Fierce tanácsa a főnököknek, hogy kérjék beosztottjaik őszinte visszajelzéseit. Mert mint kiderült, a megkérdezettek akkor hajlamosak a leginkább elhallgatni negatív véleményüket, ha kettesben beszélgetnek a vezetővel vagy igazgatósági megbeszélésen vesznek részt. Bár az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy sokan még közvetlen kollégáik előtt sem mernek hangot adni rossz tapasztalataiknak.

Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

100 km/h-t meghaladó széllökésekre készülhetünk