Képzeljétek, újra edzeni kezdtem, minden elvárás és nagy fogadalom nélkül. Nem akartam „új életet”, csak visszatalálni magamhoz.
Két év kihagyás után újra elkezdtem edzeni, és teljesen őszintén: nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan ekkora hatása lesz. Nem csak a testem változott, hanem a hangulatom, az energiaszintem, a napi ritmusom és az, ahogy magamhoz állok. Három hét eltelt, és azt éreztem, mintha valaki visszakapcsolt volna bennem valamit, ami két éve halk üzemmódra volt állítva.
Minden kezdet nehéz
Az első alkalommal nem a motiváció volt kevés, hanem az erő. Meglepett, mennyit számít két év inaktivitás: a test nem felejt, de a kondi nem marad meg örökre. A pulzus hamarabb felment, a gyakorlatok közben hamarabb elfáradtam, és másnap olyan izomláz jött, amit már rég nem éreztem. A legfeltűnőbb változás nem a tükörben volt, hanem a napjaimban. Már nem vonszoltam magam reggel, nem éreztem azt a tompa fáradtságot délutánonként, és valahogy könnyebben ment minden. A testmozgás elkezdte rendezni a belső ritmusomat is. Jobban aludtam, mélyebben pihentem, és reggel nem úgy keltem fel, mintha egész éjjel dolgoztam volna. Három hét alatt nem lesz belőled fitneszmodell, de nem is ez a lényeg. A változás inkább olyan, amit belül érzel.
Mi az eredmény?
A test feszesebb lett, a tartásom egyenesebb, a mozgásom könnyebb. De a legfontosabb az volt, hogy fejben is átkattant valami. Kevesebb volt a stressz, kisebbek lettek a problémák, és nőtt az önbizalmam. Az edzés nemcsak formál, hanem rendet tesz. Mert ha képes vagy megcsinálni egy edzést fáradtan, motiválatlanul, rohanós nap után, akkor utána sok más helyzet sem tűnik már akkora falnak. Azt hittem, majd a fogyás vagy a centik lesznek a fő jutalmak. Ehhez képest a legnagyobb változás az lett, hogy visszatértem magamhoz. A mozgás után kitisztult a fejem. Kevesebbet pörögtem apróságokon. És ami a legfurcsább, még a hétköznapi szorongás is halkabb lett. Nem kezdtem túl nagy lendülettel. Nem akartam rögtön heti öt edzést, nem akartam mindent egyszerre megváltoztatni. Csak azt akartam, hogy legyen rendszer.
Ezek működtek a legjobban:
• heti 3 edzés, fix napokon
• rövid, de elvégezhető edzések
• minimális elvárás, maximális következetesség
• a fókusz nem a gyors eredményen volt, hanem a visszaszokáson
A legnehezebb rész nem az edzés volt, hanem az első lépés. Az, amikor az ember elhiszi, hogy még van értelme, még lehet változni, még lehet újra jól érezni magát a testében. Három hét után már biztosan tudom: megérte elkezdeni. Nem azért, mert minden nap imádom az edzést, hanem mert érzem, hogy élőbb vagyok tőle. Könnyebb. Stabilabb. Erősebb.
Forrás: Self / Képek: Midjourney