miért izzadok edzés közben
Miközben mások egy intenzív edzés végén még egészen vállalhatóan néznek ki, rólad szó szerint folyik a víz, a hajad csuromvizes, a pólódat pedig akár ki is lehetne csavarni. Ilyenkor könnyű arra gondolni, hogy rosszabb formában vagy a többieknél, esetleg egyszerűen sokkal keményebben dolgoztál. Pedig az, hogy mennyit izzadsz, ennél jóval összetettebb kérdés – sőt bizonyos esetekben éppen a jó edzettségi állapot miatt kezdhetsz el hamarabb és intenzívebben izzadni.
Miért izzadunk egyáltalán?
Az izzadás a szervezet egyik legfontosabb hűtőrendszere. Amikor sportolás közben emelkedik a testhőmérsékletünk, a szervezet megpróbálja azt biztonságos tartományban tartani. Ennek érdekében verejtéket termelünk, amely nagyrészt vízből áll, de sókat és elektrolitokat, például nátriumot és káliumot is tartalmaz. Érdekesség, hogy valójában nem maga az izzadás hűti le a testünket. A hő akkor távozik, amikor a bőr felszínén lévő verejték elpárolog. Az edzésfiziológusok szerint az emberi szervezet ebből a szempontból rendkívül hatékony. Számos állattal ellentétben képesek vagyunk nagy testfelületen izzadni, ami intenzív és hosszabb ideig tartó fizikai aktivitás során komoly előnyt jelent.
Nem minden izzadás ugyanolyan
Alapvetően különbséget tehetünk a test hűtését szolgáló verejtékezés és az úgynevezett stresszizzadás között. Az edzés közbeni izzadás elsősorban a testhőmérséklet szabályozását szolgálja. A stressz, szorongás vagy izgalom hatására jelentkező verejtékezésben viszont az apokrin mirigyek is szerepet játszanak, amelyek többek között a hónalj és a lágyék környékén találhatók. Az általuk termelt váladék összetétele eltér, és a bőr baktériumaival találkozva könnyebben alakulhat ki testszag.
Ha mindenkinél jobban izzadsz, akár fittebb is lehetsz
Talán ez a legmeglepőbb magyarázat. Holland szerint az edzettebb emberek szervezete bizonyos körülmények között hamarabb kapcsolhatja be a hűtőrendszert. A rendszeresen sportoló test megtanul hatékonyabban alkalmazkodni a fizikai terheléshez és a keletkező hőhöz. Emiatt hamarabb indulhat meg az izzadás, hogy a szervezet még azelőtt elkezdhesse a hűtést, mielőtt túlságosan megemelkedne a testhőmérséklet. Vagyis az átizzadt póló önmagában egyáltalán nem azt jelenti, hogy rosszabb kondiban vagy. Bizonyos esetekben éppen az ellenkezője lehet igaz.
A testméret is számít
Nem csak az edzettség határozza meg, ki mennyire izzad. A nagyobb test több hőt termelhet mozgás közben, miközben nagyobb felület hűtéséről kell gondoskodni. Emellett genetikai adottságok, az életkor, a hormonális állapot, az edzés intenzitása, a ruházat, valamint a terem hőmérséklete és páratartalma is befolyásolja a verejtékezést. Ezért nincs sok értelme összehasonlítani magad a melletted edző emberrel. Ugyanazt az edzést végezhetitek, mégis teljesen eltérően reagálhat rá a szervezetetek.
Hirtelen sokkal jobban izzadsz, mint korábban? Erre érdemes figyelni
Más a helyzet, ha korábban alig izzadtál egy adott edzés során, most pedig ugyanakkora terhelés mellett hirtelen csuromvizes leszel. Ennek egyik ártalmatlan oka éppen az lehet, hogy javult az állóképességed, és a szervezeted hatékonyabban alkalmazkodott az edzéshez. Ugyanakkor egy kezdődő betegség, bizonyos gyógyszerek, hormonális változások vagy például a menopauza körüli időszak is fokozhatja a verejtékezést. Létezik túlzott verejtékezés, úgynevezett hiperhidrózis is. Ha az izzadás hirtelen jelentkezik, feltűnően erős, nyugalomban vagy éjszaka is előfordul, esetleg más tünetek – például szapora szívverés, fogyás, láz vagy gyengeség – társulnak hozzá, érdemes orvossal beszélni róla.
És mi van akkor, ha szinte egyáltalán nem izzadsz?
Az ellenkező véglet miatt sem kell rögtön arra gondolnod, hogy nem edzettél elég keményen. A verejték mennyisége nem megbízható mérőszáma az edzés hatékonyságának. Ha például hűvös, alacsony páratartalmú helyiségben sportolsz, a szervezetet kisebb hőterhelés éri, ezért kevesebb verejtékre lehet szüksége. Az egyéni különbségek ebben az esetben is jelentősek. Az edzés intenzitásáról többet árulhat el a pulzusod, az érzékelt terhelés, illetve az, hogy az adott gyakorlatokat milyen intenzitással és teljesítménnyel tudod elvégezni.
Az izzadás nem egyenlő a zsírégetéssel
Ez az egyik legmakacsabb fitneszmítosz. Attól, hogy egy edzés végén fél kilóval kevesebbet mutat a mérleg, még nem égettél el fél kiló zsírt. A gyors súlyvesztés ilyenkor döntően folyadékveszteség. Amint iszol és helyreáll a szervezet folyadékháztartása, a testsúly nagy része visszatér. A testzsír csökkenését hosszabb távon az energiaegyensúly határozza meg: akkor következik be, ha tartósan több energiát használsz fel, mint amennyit beviszel.
Minél jobban izzadsz, annál jobb volt az edzés?
Nem. Egy brutálisan izzasztó edzés lehet kiváló, de ugyanilyen hatékony lehet egy olyan tréning is, amely után nem csöpög rólad a verejték. Az izzadás elsősorban azt mutatja, hogy a szervezeted próbálja szabályozni a testhőmérsékletedet. Nem azt, hogy hány kalóriát égettél el, mennyi zsírt veszítettél vagy mennyire volt eredményes az edzésed. Ha tehát legközelebb te vagy az egyetlen a teremben, akinek teljesen átázott a pólója, nem kell kellemetlenül érezned magad. Lehet, hogy egyszerűen ilyen a szervezeted hőszabályozása – és az is lehet, hogy a tested már nagyon jól megtanulta, hogyan tartson hűvösen akkor is, amikor keményen dolgozol.
Forrás: Skimm / Képek: Unsplash, Getty