Barion Pixel Péntek 13: babona, vagy igazoltan szerencsétlen ez a nap? – Coloré

Péntek 13: babona, vagy igazoltan szerencsétlen ez a nap?

2021. 08. 13.

Fekete macska után átmenni az úton, létra alatt elsétálni, tükröt összetörni – sokan hiszünk valamilyen babonában, ezek közé tartozik az a bizalmatlanság is, amely a pénteki napra eső tizenharmadikákat illeti. De vajon miért?

Minden okkal történik”, „A sors akarta így”, „Nincsenek véletlenek” – nem hiszem, hogy akadna olyan, aki ne gondolt volna már ezekre a frázisokra legalább egyszer az életében. Szeretjük azt gondolni, hogy van valami magasabb erő, felettünk álló hatalom, ami irányítja az életünket – legyen az egy vagy több istenség, a sors, a végzet, a szerencse vagy bármi más. Pszichológusok szerint ez azért alakult ki, hogy csökkentse az ismeretlen okozta szorongást és stresszt hiszen „az nem lehet, hogy csak úgy élünk bele a világba!”. A kontrollra való igényből fakadnak a babonáink, hiedelmeink is, és még ha tudjuk is mélyen, hogy nem okoz hét év balszerencsét egy tükör összetörése, vagy nem attól függ a megházasodásunk, ha körbesöpörnek, sokan hiszünk bennük.

péntek 13 balszerencse babona
Forrás: Shutterstock/Puzzlepix

Mi a baj a péntekkel és a tizenhárommal?

Ahogy sokunknak van szerencseszámunk, úgy egyes számokhoz, dátumokhoz balszerencsét, negatív eseményeket kötünk, gondoljunk csak a „Heten vannak, mint a gonoszok” mondásra, vagy Dante poklának kilenc körére, és a legelterjedtebbre, a péntek tizenháromra. A pénteki nap és a 13-as szám külön-külön is régóta szerencsétlenséget jelképezett egyes körökben, mígnem a 19. század környékén az emberek elkezdték ezt a kettőt összepárosítani – legalábbis ebből az időből származnak a legelső írásos emlékek a hiedelemről. Azonban mindkét fogalom negatív előjele évszázadokkal ezelőttről, a Bibliából és más vallások mondáiból származik. Bármennyire is szeretjük a pénteket, hiszen ez a hét utolsó munkanapja, a kereszténység nem tekint rá jó szemmel – pénteken adta oda Éva Ádámnak a tiltott gyümölcsöt, Salamon temploma egy pénteki napon lett lerombolva, és Jézust is nagypénteken feszítették meg. Ha pedig a tizenhármat nézzük, az utolsó vacsorán pont ennyien vettek részt, emiatt pedig rendkívül szerencsétlennek számít, ha ennyi ember ül egy asztalnál. A norvég mitológiában hasonló történet szólt a vacsorázó istenekről, akik egy tucatnyian voltak, míg Loki, a cselszövés istene meg nem érkezett és viszályt nem szított köztük. Az ókori egyiptomiaknál a tizenhármas szám a halált jelképezte – de nem valami félelmetes, kerülendő formában, hanem az élet tizenkét szakasza utáni utolsó állomásként, az örökkévalóságig tartó másvilágként. Azonban a későbbi időkre csak maga a halálfogalom maradt fent.

Nem tudni pontosan, hogy mikor olvadt össze az ominózus nap és szám, hiszen sok, történelmileg megalapozatlan monda kering ezzel kapcsolatban. Az viszont biztos, hogy az egyik legelső írásos említése William Fowler kapitányhoz kötődik, aki megalapította a Tizenhármak klubját, akik a névből adódóan rendszeresen pont ennyien gyűltek össze vacsorázni. Céljuk az volt vele, hogy megcáfolják gyakori a hiedelmeket és babonákat. Első gyűlésüket 1881. január 13-án, pénteken tartották, és a sorsukat „kísértve” egyes tagok létra alatt is átsétáltak a 13-as számú teremben tartott fogadás előtt, ahol az asztalra még sót is szórtak. A lényeg, hogy a huszadik század elejére már széles körben elterjedt volt a dátum szerencsétlensége. Regények születtek, majd a popkultúrába is beférkőzött az 1980-as, azonos címet viselő filmmel kezdve. Ez a horror egy mai napig tartó franchise kezdete volt, főszerepben a Jason Voorhees nevű gyilkos figurával, aki a filmtörténelem egyik legismertebb gonosza lett, Freddy Kruegerrel karöltve.

jason voorhees péntek 13 horror
A sorozatgyilkos Jason Voorhees karaktere a Péntek 13. – VIII. rész: Borzalom New Yorkban című filmben (1989). Forrás: northfoto.com

A slasher horror kategóriájába tartozó mozik miatt még inkább beékelődött az emberek tudatába a szerencsétlen dátum, de ha elvonatkoztatunk a filmtől, akkor a pszichológiában kell keresnünk a választ arra, hogy vajon miért hisznek/hiszünk ilyen sokan benne. Mivel ilyen közismert babonáról van szó, ha aznap bármilyen rossz történik, automatikusan megerősítést nyer a hozzá kapcsolódó hiedelem. Egyfajta önbeteljesítő jóslatként működik a dolog, hiszen az adott élmény történhetett volna akár 14-én, szombaton is, akkor nem figyeltünk volna fel a jelentőségére. Ugyanígy elfelejtjük azokat a péntek tizenharmadikákat is, amik eseménytelenül teltek el életünk során, hiszek ezek nem erősítenék a babonát. 2008-ban a dán Statisztikai Hivatal megpróbálta kimutatásokkal alátámasztani, hogy ez a nap semmiben sem különbözik az év többi napjától – azonban a 2006 és 2008 közti statisztikák azt mutatták ki, hogy igenis különbözik. Méghozzá úgy, hogy biztonságosabb ilyenkor vezetni, mint más napokon, mert kevesebb baleset történik. Bár ezt betudhatjuk annak is, hogy a babona miatt kevesebb ember ül autóba ezeken a péntekeken.

Mint minden babona, ez is megalapozatlannak bizonyul, azonban elterjedtsége miatt a légitársaságok például sokszor kihagyják a tizenharmadik sort a repülőgépeken, a hotelek a 12. számú ajtó után a 14.-re ugranak, a felhőkarcolókban gyakran nincs 13. emelet – mármint van, csak nem így hívják.