Szűkös, iskolai folyosókon játszódik Moldovai Katalin első nagyjátékfilmje, az Elfogy a levegő. Ugyan a film egy 2017-es, valóságos történetet dolgoz fel, Moldovai alkotása nem is lehetne aktuálisabb: Ana sorsán keresztül ugyanis felvetül a kérdés, vajon mennyire becsüljük meg azokat a tanárokat, akik képesek a tankönyvön túlra tekinteni.
Tényleg megelégszünk azzal, ha a tanárok csak azt tanítják, ami a könyvekben „írva vagyon”? Moldovai Katalin első nagyjátékfilmje, a 39. Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon három díjjal is jutalmazott Elfogy a levegő arra keresi a választ, vajon mi történik azzal az emberrel (jelen esetben azzal a tanárral), aki másképp gondolkodik a világról, mint az átlag. A válasz? Ha nem vigyázunk, lassacskán megfullad.
Elfogy a levegő: a történetről dióhéjban
Ana (Krasznahorkai Ágnes) irodalomtanárnő egy gimnáziumban. Tanítási metódusa miatt a gyerekek imádják, felkészültségének köszönhetően pedig a tanárkollégákkal is kijön. Hogy a tanárnő közelebb hozza a diákokhoz Arthur Rimbaud és Paul Veraline munkásságát, az egyik órán egy filmet ajánl a figyelmükbe: Leonardo DiCaprio egyik jutalomjátéknak tartott alkotását, a Teljes napfogyatkozást.
Miután azonban egy szülő nehezményezi a filmben a két férfi közötti testi-lelki kapcsolatot, váratlanul feljelenti Anát. A tanárnő azonban nem fogadja el az iskola által kirótt megrovást, fellebbezése viszont olyan láncreakciót indít el, amelyre senki sem számított: az ügy előrehaladtával ugyanis Ana ellen fordulnak a kollégái és főképp a gimnázium igazgatója (Skovrán Tünde), akik olykor a legaljasabb módon próbálják aláásni tekintélyét, megfedni a mellé álló diákokat és ellehetetleníteni a munkavégzést.
Fikciónak abszurd, valóságnak groteszk
A történet korántsem a forgatókönyvet jegyző Palóczi Zita és Moldovai Katalin agyszüleménye: az Elfogy a levegő azt a tordai esetet dolgozza fel, amely egy Adela Stan nevű tanárnővel történt meg 2017-ben. Saját elmondása alapján Moldovait olyannyira megérintette Adela története, hogy hosszú évekig képtelen volt azt kiverni a fejéből: mélyen felháborította az az igazságtalanság, amely vele történt.
A gondolatfolyam végül egy filmötletben csúcsosodott ki: az addig egy rövidfilmet (Ahogy eddig) jegyző Moldovai 2020-ban elnyerte az NFI Inkubátor programjának támogatását, ennek köszönhetően 2021 nyarán megkezdődhettek az Elfogy a levegő munkálatai. (A filmet a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban forgatták, mindössze 32 nap alatt.)
A rendező első nagyjátékfilmje tehát egy gimnázium fullasztó, szűk folyosóin játszódik, ugyanakkor Moldovai számos olyan szimbólumhoz nyúl, ami túlmutat a középiskola falain. A többször is használt medve motívum például a félelem jelképeként jelenik meg a történetben: a rendező elmondása szerint az ehhez hasonló „jeleket” a Varsói Nemzetközi Filmfesztivál ítészei is nagyra értékelték. (A zsűritagok többek között azt is kiemelték, hogy épp ezek a szimbólumok teszik mélyebben befogadhatóvá a filmet.)
Az erő és hatalomfitogtatás azonban nemcsak motívumok formájában van jelen az alkotásban, hiszen a „befolyásos édesapa” mindenhova elérő keze egy-kettőre megsuhintja Ana kollégáit is. Skovrán Tünde zseniálisan hozza az iskola érdekeit szem előtt tartó, barátból hirtelen ellenséggé váló igazgatónő ridegségét: figurája és köpönyegforgatása tökéletes mintája a bennünk nyugvó félelmi mechanizmusok aktiválódásának, amelyeket a rendező a kommunizmus utolsó hagyatékaként azonosít.
Saját elmondása szerint Moldovai az alkotás kezdetén arra kereste a választ, vajon (tanárként) hol vannak a szabad önkifejezés határai, s hogyan sodródik ki egy egyébként homogén közösségből az, aki másképp gondolkozik, mint az átlag? Filmje elgondolkodtató, mondhatni szemléletformáló alkotás a tanárok megbecsültségéről, az általuk végzett munka személyiségformáló erejéről, s azt az égető kérdést boncolgatja, vajon mi előnyünk származik abból, ha hagyjuk, hogy a hatalom, vagy annak bármely képviselője beleszóljon a következő generáció nevelésébe.
Moldovai Katalin első nagyjátékfilmje, az Elfogy a levegő a Nemzeti Filmintézet Inkubátor programjának köszönhetően valósult meg, forgatókönyvét Moldovai Katalin és Palóczi Zita jegyzik, executive producere Kovács Attila Béla, producere Muhi András és Moldovai Katalin. A filmet Táborosi András fényképezte, vágója Soltész Orsolya, a zenéjét pedig Cári Tibor szerezte. A film 2023. november 2-tól látható a hazai mozikban.
Borítókép forrása: Mozinet