Feleség, anya, vállalkozó, példakép, úttörő, csaló. Ha röviden akarnánk összefoglalni a Barbie létrehozója, Ruth Handler karrierútját, mindenképp ilyesfajta ellentmondásos kifejezésekkel kellene élnünk, hiszen a Mattel cég eredeti vállalatvezére ugyanannyit tett hozzá mindannyiunk popkulturális világához, mint amennyit elvett.
Saját kislánya játékmetódusa döbbentette rá, mekkora kiaknázatlan rés van a babák piacán, hiszen hiányoznak a „felnőtt nőket” mintázó játékok. Ugyan sokáig tartott, míg férjét (Elliot Handler) és üzlettársukat (Harold Matson) meggyőzte ötletének erőteljes mivoltáról, végül neki, azaz Ruth Handlernek köszönhetően vált a Mattel cég „kis halból” piacvezető vállalattá.
Munkája fő célja végig az volt, hogy adjon valamit a világnak: akár egy babáról (amely végre példaképként szolgálhat ahelyett, hogy gondoskodni kelljen róla), akár egy prosztetikus mellről van szó, amely megkönnyíti a mellrák-túlélők mindennapjait. A Mattel eredeti vezére olyannyira beírta magát a történelem nagyjai közé, hogy a mostanra egymilliárd dolláros bevétellel büszkélkedő Barbie című filmben is megemlékeztek róla, azaz a Barbie anyjáról. Ruth Handler karrier portrénk következik.
Bútorgyártástól a Barbie-ig
Ruth Handler karrierútja olyan, akárcsak a beteljesült amerikai álom. Akár ezzel a felütéssel is kezdhetnénk a lengyel-zsidó családból származó Handler karrierútjának felvázolását, ám az túlságosan szirupos lenne, főleg a tények és történelmi ismeretek birtokában. Ruth Handlernek ugyanis (akárcsak az ötvenes-hatvanas években karriert építő nők többségének) nem hullott az ölébe a szerencse: rengeteg viszontagságon és konfliktuson esett át ahhoz, hogy beteljesítse vágyait.
Handler férje, Elliot hobbiasztalosként kezdett el némi mellékest keresni a harmincas években, kettejük közül azonban inkább Ruth mutatkozott vállalkozó kedvűnek: az ő ötlete volt, hogy kezdjenek saját bútorgyártó vállalkozásba. Innentől kezdve gyorsan követték egymást az események: elindult az a cég, amely a mai Mattel vállalat alapját jelenti. A házaspár ugyanis hamar partnerségre lépett Harold „Matt” Matsonnal, s a férfiak úgy döntöttek, Elliot keresztnevének és Matson vezetéknevének összeolvasztásából hozzák létre cégük nevét, az üzletkötőként dolgozó Ruth-t pedig kihagyták az egyenletből. Legalábbis egyelőre.
A második világháború azonban a Mattelt sem kímélte: a recesszió során jócskán visszaestek a bútorvásárlások, így szükség volt valamire, ami kihúzza őket a csávából. Ekkor érte Ruth-t a bevezetőben már említett felismerés: kislányuk, Barbara ugyanis szívesebben játszott a felnőtt nőket ábrázoló babákkal (ebből nagyon kevés volt akkoriban a piacon), mint a kisbabákat mintázó játékokkal.
Ruth azt javasolta üzlettársainak, kezdjenek el ilyesfajta babákat gyártani, hiszen a gyermekjáték-eladások ebben az időszakban sem estek vissza. Noha a férfiak kétkedve fogadták az ötletét, Handler nem tágított: miután 1956-ban tett németországi látogatásuk során megismerkedett a „Bild Lili” nevezetű babával, Jack Ryan tervező segítségével létrehozta annak amerikai változatát, a Barbie-t, amely végül az 1959-es Amerikai Nemzetközi Játékvásáron debütált, instant sikerrel: az első évben a Mattel 351 ezer babát adott el, s annak népszerűsége a mai napig töretlen.
Ruth Handler, a túlélő
A Barbie elképesztő sikere az egekbe repítette a Mattelt, ám a cégvezetőként tevékenykedő Ruth-nak 1970-ben sokkal komolyabb ellenféllel kellett szembenéznie, mint a cégtársai: ekkoriban ugyanis mellrákot diagnosztizáltak nála. Handler a masztektómia mellett döntött (ez a radikális beavatkozás szavatolta akkoriban leginkább a nők túlélési esélyeit), de nem hagyta, hogy maga alá gyűrje az ilyenkor előforduló depresszió: ehelyett kifejlesztett egy mellprotézist, amelyet „Nearly Me”-nek, azaz „Majdnem Én”-nek keresztelt el.
(Érdekesség, hogy ebbe a cégbe már egyedül, férje nélkül vágott bele, s cégtársával, Peyton Massey-vel létrehozták a Ruthton Corporations, amely – ahogy látható – már az ő nevüket viselte.) A Ruth által kifejlesztett protézis rendkívül népszerűvé vált a hetvenes években: még a first lady-nek, Betty Fordnak is készült egy darab a Nearly Me protézisből.
A mellrákot követően azonban újabb kihívással kellett szembenéznie: 1975-ben lemondott a Mattel cégvezetői posztjáról miután csalással és hamis pénzügyi jelentések készítésével vádolták meg: 1978-ban végül 57 ezer dollár pénzbírságra és 2500 óra közmunkára ítélték. A cégvezető végeredményben a saját betegségét okolta a csalások bekövetkezéséért, mint mondta, emiatt „nem koncentrált megfelelően” az üzletre.
Ugyan Ruth Handler 2002. április 27-én, 85 éves korában örök álomra hunyta a szemét, játéka, a Barbie napjainkban is él és virul, s mostanra ezerféle interpretációval rendelkezik. Míg egyesek a feminizmus és diverzitás ősellenségének látják a tökéletes idomokkal megáldott, fehér bőrű, szőke szépséget, addig mások (többek között egyébként Handler) szerint a baba hozzásegítette a nőket ahhoz, hogy elhiggyék, bármire képesek, s nem létezik lehetetlen.
Források: CNN.com, CNN.com, Time.com,
Borítókép forrása: Jeff Christensen/Getty Images
