Jane épp férje kecskéit és bárányait legeltette, amikor egy brit katona megerőszakolta – amikor férje ezt megtudta, megverte őt. Az észak-kenyai asszony így hát fogta gyermekeit és elszökött otthonról, végül Umojában talált menedékre. Az Ewaso Nyiro folyó partján álló település több mint harminc éve férfimentes övezet.
Egy szamburu (a maszájokkal rokon) törzs szülöttje, Rebecca Lolosoli alapította Umoját 1990-ben. Fiatalkorában nővérképzőbe járt, de pénzügyi gondok miatt kénytelen volt otthagyni az iskolát. Tizennyolc évesen férjhez kellett mennie, de már ekkor fel-felszólalt a patriarchális hagyományok és szokások ellen, melyeket felnőve tapasztalt. A kenyai szamburuknál ugyanis a nőkre csupán férjeik és apjuk tulajdonaként tekintenek, nem lehetnek jogaik és önálló hangjuk sem. Mindemellett 1970 és 2003 között nők százai számoltak be arról, hogy brit katonák erőszakolták meg őket Észak-Kenya szerte. A kultúrájukban viszont a megerőszakolt nő nem számít többé tisztának, és feljelentésről, jogi lépésekről szó sincs, bár 2003-ban egy londoni ügyvédi iroda, a Leigh Day számos vallomást felvett az érintett nőktől, jogi útra egy ügyet sem tudtak terelni.
Rebecca elsősorban a szexuális erőszakot elszenvedett szamburu nők szószólója szeretett volna lenni, törekvései miatt azonban a környékbeli férfiak gyakran bántalmazták. Férje sem kelt a védelmére, ezért Rebecca elhagyta őt, és kórházi lábadozása idején született meg benne egy csak nőkből álló falu víziója.
Umoja, a menedék
Az “umoja” szó szuahéli nyelven azt jelenti, egység, nem véletlen hát, hogy ez lett a település neve. Az Észak-Kenya füves pusztáin található Umoja úgy néz ki, mint bármely másik szamburu falu: ruhák száradnak bambuszból és tehénbőrből készült kunyhók tetején, a csendet madárcsiripelés és színes ruhába öltözött, vastag gyöngysorokat viselő nők csevegése töri csak meg. Egy fontos különbség azonban mégiscsak van a környező településekhez képest: egy férfi sem él itt. Umoja menedéket nyújt minden nőnek, akik a családon belüli és szexuális erőszak, gyermekházasság vagy az Afrika sok részén hagyományos nemiszerv-csonkítás elől menekülnek. Noha Umojában nincs kötött társadalmi hierarchia vagy vezetési modell, az ott élő nők Rebeccát tekintik vezetőjüknek. Tizenöt fővel indultak, volt, hogy egyszerre ötven család is élt itt, jelenleg 37 nő és azok gyermekei alkotják. A falu híre szájról szájra terjed, sokan szóbeszédből értesülnek a létezéséről, sok férfi elítéli, a legtöbb nő viszont csodaként tekint rá, de nem mindegyiküknek van bátorsága elhagyni a bántalmazó közeget és Umojába költözni.
Mindennapok Umojában
Az umojai nők saját kezűleg építették házaikat és iskolájukat is, a falut pedig szúrós ágakból készült fallal vették körül. Elsődleges pénzforrásukat a turisták jelentik, kézzel készített ékszereket és mézet árulnak nekik és egy csekély belépődíjat is szednek, ám a koronavírus-járvány miatt egy időre szinte teljesen lenullázódtak a bevételeik, és egymás megtakarításait élték fel, amíg újra vissza nem tértek a látogatók. Azóta online is megvásárolhatóak ezek a termékek, melyeket a világ minden tájáról megvásárolnak, és a befolyt összegek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a biztonságot jelentő falu fenn tudjon maradni. Az ékszerek mellett a közeli Samburu Rezervátumban dolgoznak, szafarikat szerveznek az odaérkezőknek, és szerencsére sok jótékonysági adományt kapnak a Föld különböző országaiból is. Egyes források szerint a kenyai Kulturális Minisztérium és számos más szervezet is segítségükre van.
A nők által készített és árult színes gyöngysorok egyébként fontos jelképei a szamburu hagyományoknak, a lányok első ékszereiket egy szertartás keretein belül kapják édesapjuktól, aki ekkor egy idősebb férfi “harcost” választ ki számukra “védelmezőül”. Mint rengeteg helyen, a terhesség itt is tiltott, a fogamzásgátlók azonban elérhetetlenek, így ha a kislány teherbe esik, el kell vetetnie a magzatot – az abortuszt a helyi nők végzik el rajta, amiről mondanunk sem kell milyen veszélyes.
Ha már gyerek: furcsának tűnhet, hogy egy csak nőkből álló faluba hogy kerül ennyi? “Áh, attól még a férfiakhoz vonzódunk” – mondja egyikük nevetve. “Nem jöhetnek be, de attól szeretnénk babákat, és a nőknek úgy is lehetőségük kell, hogy legyen a gyerekszülésre, hogy nem házasok.” Úgyhogy férfiak nem élhetnek Umojában, de néhányuk, például Lotukoi a segítségükre van, ő az állatok őrzésében, terelésében segít. „A gyereknevelés, a tűzifa és a főzés a nők dolga, és a férfiak vigyáznak az állatokra” – mondja. Természetesen azok a fiúk, akik már a faluban születtek, továbbra is ott élnek, de rajtuk kívül nem alhat férfi a falakon belül.
Az 52 éves Jane Nolmongen már három évtizede él Umojában, annak első lakosai közé tartozik, innen támogatja nyolc gyermekét, és mint mondja
A falu támogatást jelentett számomra, mert együtt dolgoztunk azért, hogy előre haladjunk az életünkben, és megtanítsuk egymást a nők jogainak fontosságára.
Nagusi, egy ötgyermekes, középkorú édesanya azt mondja, “itt megtanultam olyan dolgokat csinálni, amelyeket a nőknek általában tilos. Megengedik, hogy saját pénzt keressek, és amikor egy turista megveszi néhány gyöngysoromat, nagyon büszke vagyok.” Memusi feladata, hogy köszöntse a faluba érkezőket. Ő egynapnyi házasság után szökött el férjétől 1998-ban. „Tizenegy éves koromban apám tehenekért adott el” – meséli tolmács segítségével a Guardian riporterének. “A férjem 57 éves volt.”
Lépések az egyenjogúság felé
2021-ben Umoja lakosai annak küszöbén álltak, hogy a helyi önkormányzat megadja nekik az onnan nem messze található legelő tulajdonjogát, amelyet évekkel ezelőtt megtakarításaikból vettek. Ezt a jogot a falu nélkül kívül soha nem szerezték volna meg, és ezzel pedig arra ösztönzik a környező közösségeket, hogy a nőknek is adjanak földjogot. “A szamburu közösségben harminc évvel ezelőtt ez elképzelhetetlen lett volna egy nő számára. Nem birtkolhatott földet vagy más javakat, mert a férje nem engedte” – mondja Nolmongen. Hiszen bár Kenya alkotmánya kimondja, hogy a nőknek ugyanakkora joguk van földet birtokolni, mint a férfiaknak, a gyakorlatban ez nem így van, hiszen többnyire apáról fiúra szállnak a birtokok. Ha majd a szóban forgó legelő hivatalosan is az Umojában élő nők tulajdona lesz, az nemcsak példaként szolgál majd, hanem megszüntetheti a folyamatosan konfliktusokat is a szamburuk és a rivális közösségek között.
Forrás: ITT, ITT, ITT
Borítókép forrása: Forrás: Shutterstock/Puzzlepix
