Az aranyérbetegség mára minden harmadik ember életét megnehezíti. Kialakulásának fizikai és életvitelből fakadó okai lehetnek, kezelése függ a betegség súlyosságától. Létezik egy módszer, amely a megelőzésében segítséget nyújthat. Mutatjuk, mit és hogyan csinálj!
Az aranyeresség napjainkban civilizációs ártalomnak tekinthető, gyakorisága az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Jelenleg a lakosság 30 százalékát érinti, kialakulásának pedig számtalan oka lehet. De tulajdonképpen mi is az az aranyér?
Az aranyér a végbél nyálkahártyája alatt elhelyezkedő érpárna – az aranyérbetegség ezeknek az ereknek a tágulata, gyulladása és előesése. A végbél működését szabályzó erek ilyenkor kitágulnak, megnyúlnak, és a bennük keletkezett véralvadék miatt fájdalmassá válhatnak.
Az aranyérbetegség kialakulásának okai
Az aranyérnek lehetnek lelki okai. A felfokozott stressz miatt a szervezetben felgyülemlő feszültség, szorongás és az önmagunkkal való versenyfutás, az állandó készenléti állapot, valamint a környezetünknek való megfelelési kényszer éppen elegendő ahhoz, hogy a folyamatos feszülés áttevődjön a végbél környéki vénákra, azokat kitágítsa és kipréselje őket a végbélnyíláson kívülre.
Az aranyeres tünetek kialakulása leggyakrabban életmódbeli problémákra vezethető vissza. Ilyen kiváltó ok például a rostszegény táplálkozás, a kevés folyadékbevitel és a mozgásszegény, ülő életmód, amely egyre gyakoribb, hiszen az emberek jelentős hányada már nemcsak a munkája, de a szabadidős tevékenységek során is inkább üldögél. A terhesség ideje alatt és a hüvelyi szülés következtében is gyakran kialakulhat aranyeresség a kismamáknál, ám ez a legtöbb esetben a gyermekágyi regeneráció ideje alatt visszahúzódik. Ritkábban ugyan, de az aranyérbetegség oka kötőszöveti gyengeség is lehet, amely általában örökletes.
Súlyosabb esetben az aranyérbetegséget csak műtéti úton lehet gyógyítani. Utána ajánlott a rendszeres testmozgás: fontos persze, hogy mindenki olyan sportágat válasszon, amelyben jól érzi magát. Emellett azért érdemes szem előtt tartani, hogy a jóga az egyik ideálisnak tekinthető sport az aranyeresség ellen.
Helló jóga, viszlát aranyér!
Ha székelés közben vérzés vagy fokozott fájdalom jelentkezik, meglehet, hogy a záróizmok lazítására van szükség. A jógát mindenkinek receptre kellene felírni, azoknak pedig duplán, akik gyakran szenvednek aranyeres panaszok miatt. Az alábbi gyakorlatok rendszeres végzésével sokat javíthatunk még a súlyosnak mondható állapotokon is.
Pillangótartás
A gyakorlat szuperhatékony és egyáltalán nem bonyolult vagy túlzottan megerőltető. Üljünk le a földre, lábainkat hajlítsuk be, és érintsük össze a talpakat. Ezután minden kilégzésnél törekedjünk arra, hogy a térdek minél közelebb kerüljenek a földhöz. Nyújtott gerinccel dőljünk a lábfejek irányába, és fogjuk is meg azokat. A gyakorlat akkor lesz igazán sikeres, ha nyolc-tíz lassú belégzésen át megtartjuk ezt a pozíciót.
Gyertyaállás
Hanyatt fekvésből indítva emeljük függőleges helyzetbe az összezárt alsó végtagokat, a karokat pedig a földön hagyjuk, majd két-három lassú belégzés után a kezekkel megtámasztjuk a derekat, a csípő lendítésének segítségével pedig a lábakat minél magasabbra emeljük. Fontos, hogy a gerincoszlop és a lábak maradjanak egyenesen, és ameddig kényelmesen érezzük magunkat, így tartsuk meg a pozíciót. A gyakorlat leveszi a nyomást a gáttájékról, és akár néhány hét rendszeres gyakorlás után enyhíti a panaszokat.
Guggolás
A guggolással kapcsolatban biztosan nem az az első gondolatunk, hogy az aranyér okozta panaszok enyhítésére szolgál, hiszen ez a gyakorlat elősorban azok között népszerű, akik formás, kerek popsit szeretnének maguknak. Ám a guggolás, amilyen egyszerűnek tűnik, olyan nagy figyelmet igényel, éppen ezért sokrétűen dolgozza meg a farizmokat, miközben a medencefenék izmait ellazítja. Fontos, hogy a gyakorlatot mindig vállszélességű terpeszből indítsuk, a karok pedig a test előtt helyezkedjenek el úgy, hogy az ujjakat összekulcsoljuk. A gyakorlat végzése soha ne legyen túl gyors! Ereszkedjünk mélyre a térdek közé, a csípőt mindig toljuk hátra, a térdek pedig ne érjenek túl a lábfejen. A guggolás akkor lesz a legeredményesebb az aranyérbetegség ellen, ha legalább fél, de inkább egy percig tudjuk tartani a guggoló pozíciót.
Térdek mellhez húzása
A gyakorlatot háton fekve kell végezni úgy, hogy a kezünkkel megfogjuk az egyik talpunkat és felhúzzuk annyira, hogy a combunk a mellkasra feküdjön. A felhúzott lábtartást egy percig tartsuk ki, majd cseréljünk lábat. A gyakorlatból érdemes legalább öt-öt ismétlést végezni.
Nyújtás
A nyújtás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ez a gyakorlat nemcsak egy kemény súlyzós edzés végén lehet tökéletes lezárás, de az aranyér enyhítése érdekében végzett jógagyakorlatok után is fontos az izmok lenyújtása. Sarokülésből előre nyújtott karokkal nyújtsuk meg a hát izmait, és hagyjunk magunknak néhány percet arra, hogy az egész testünk ellazuljon.
A fent említett gyakorlatokra elég összesen napi 10 percet szentelni. Ennyi idő éppen elég, hogy fokozzuk a kismedence vérkeringését és beindítsuk a bélműködést, így ellensúlyozzuk az ülőmunka negatív hatásait.
A borítókép forrása: Pexels
(Hirdetés)