Az álmok senki előtt nem ismeretlenek, ám az már nem ilyen egyértelmű, hogy miért álmodunk. Elménk sok mindent végigpörget, míg mi alszunk, amire vagy emlékszünk, vagy nem. Van szerepe az álmainknak vagy lényegtelen apróság, hogy mi történik éjszaka a fejünkben?
Álmai mindenkinek vannak. Olykor, akár hetekig úgy érzékeljük, hogy nem álmodtunk semmit, mégis biztosak lehetünk benne, hogy az elménk gyártja a filmet, legfeljebb reggelre nem emlékszünk rá. Sokszor azonban olyan intenzíven éljük meg az álmainkat, hogy izzadtan ébredünk, és akár az egész napunkat meghatározza egy-egy felkavaró álom, legyen az éppen szomorú vagy boldog. Az álmok tehát sok esetben nemcsak éjszaka gyakorolnak ránk hatást, hanem nappal is.
Miért álmodunk?
Álmai mindenkinek vannak, az embereknek és az állatoknak is. Ha reggel úgy ébredünk, hogy nem álmodtunk semmit, valószínűleg tévedünk, és csupán nem emlékszünk rá.
Az álmok legtöbb esetben a napi eseményeket vagy érzéseket dolgozzák fel, ennek ellenére sok esetben olyat látunk éjjel, aminek vajmi kevés köze van a valósághoz. Ennek az lehet az oka, hogy az agyunk nem minden alkalommal a napi történésekhez nyúl vissza, hanem egy bizonyos, az életünk során szerzett látványt, érzést vagy tapasztalatot vesz elő. A világ egyik legismertebb pszichiátere, Sigmund Freud úgy vélte, hogy az álmok a tudattalanunkba száműzött vágyaink vagy gondolataink manifesztálódásai.
Egy éjszakai alvás öt alvási ciklusból áll, amelyek egyenként nagyjából másfél-kétórásak. Habár még nem derítették ki, hogy pontosan mi is történik az agyban, amíg álmodunk, azt megállapították, hogy az úgynevezett REM-fázisban, azaz az alvás utolsó fázisában jönnek létre az álmok, hiszen ekkor majdnem olyan aktívak az agyhullámok, mint ébrenlétünk alatt. A REM a gyors szemmozgás fázisa, amikor a légzés is szabálytalanabbá válik, továbbá a végtagok ideiglenesen mozgásra képtelenek. A szakértők úgy vélik, hogy a REM-fázist az agytörzs generálja, míg az álmokat az előagy hozza létre. Egy másik tanulmány szerint azonban az álmokat inkább a fantázia alakítja, amelyek között szerepelhetnek emlékek, gondolatok és vágyak is.
Az álmok szerepe az életünkben
Bár az álmok látszólag nem sok szerepet töltenek be az életünkben, valójában ez koránt sincs így. Álmaink ugyanis általános pszichikai állapotunkról is árulkodhatnak. A poszttraumás stresszben szenvedők például többször tapasztalnak rémálmokat, aminek az oka, hogy traumatikus élményeiket álmok formájában dolgozzák fel. Természetesen akkor is lehetnek rémálmaink, ha semmilyen problémánk nincs, ám egy-egy rémálom még nem ad okot aggodalomra. Mindennek ellenére még ha rémálmaink nincsenek is, elménk különös játékot játszhat velünk, és láthatunk olykor elrettentő vagy épp megmosolyogtató képeket. Ennek okai az agyunkban termelődő kémiai anyagok, mint az acetilkolin és a dopamin, amelyeknek a többi között a hallucinációkban is szerepük van.
A kémiai folyamatok ellenére azonban van hatásunk arra, hogy álmainkkal ne tegyük zaklatottá éjszakáinkat. Ne úgy feküdjünk le, hogy idegeskedünk valami miatt, vagy hogy haragszunk valakire, legyen az a főnökünk, egy családtagunk vagy éppen saját magunk. Figyeljük meg magunkat, hogy van-e bármi olyan, ami nyugtalanít bennünket, vagy van-e olyan dolog, amitől félünk! Ha vannak visszatérő álmaink, próbáljuk meg felismerni, hogy kiket látunk benne, és hogy hol játszódnak! Vegyük sorra, hogy miket szimbolizálhatnak ezek az álmok, vagy hogy mire utalhatnak.
Ha odafigyelünk magunkra, és esetleges rendszeres álmainkat megértve elkerüljük azokat a helyzeteket, vagy megoldjuk azt a problémát az életünkben, ami egy adott álomképet generál, úrrá lehetünk nehéz éjszakáinkon.
A borítókép forrása: Shutterstock / Puzzlepix
– Szponzorált tartalom –