20 éve hunyt el ,,Bástya elvtárs” – Both Bélára emlékezünk

Both Béla arcát és hangját sok helyen láthattuk és hallhattuk. Jól ismert színházigazgató- és rendező volt, de színészként is sok sikert élt el. Legismertebb szerepeiben a nyugdíjhoz közel- vagy az után láthattunk. 2002. február 20-án hunyt el 92 évesen. Rá emlékezünk.

Móricz Zsigmond sógora

Both Béla – születésekor még neve végén “h” nélkül – Szerencsen jött a világra. Az 1910-es születésű kis Béla már átélte és felfogta az első világháború történéseit, de ez sem akadályozta meg abban, hogy színész legyen: 1932-ben vette át diplomáját a Színművészeti Főiskolán. Akkoriban még vidéki színházhoz kellet szegődni, így Miskolcra került, ám nemcsak színésznek, hanem rendezőként, titkárként és könyvtárosként is alkalmazták egy személyben. Ennek köszönhetően már fiatalon rálátott a színházi munka minden aspektusára, melynek élete során komoly hasznát vette: 1934-től már a Nemzeti Színház rendezőjeként tevékenykedett.

A nősüléssel nem várt sokáig: még a főiskolai évek alatt feltette a nagy kérdést, nem másnak, mint Móricz Zsigmond legkisebb lányának, Lilinek. Ugyan a legkisebb Móricz-lány még nem fejezte be a főiskolát, de szerelmes volt, így gondolkodás nélkül férje után ment Miskolcra.

E házasság nem tartott örökké, a második világháború idején elváltak útjaik. Nem sokkal később jött a katonai behívó, majd a bujkálás időszaka, ám a rendező a háború után ugyanazzal a lendülettel folytatta megkezdett munkáját. Idővel a szerelem is újra rátalált: 1961-ben, 51 évesen vette el második feleségét, akivel az egység ténylegesen egy életen át tartott.

Vers mindenkinek: Arany János: Fülemüle – Both Béla előadásában

Több színházban is megfordult, mígnem a ’60-as évek elején a Madách Színház igazgatójaként kezdett el ténykedni. Ebben az időszakban az ország egyik legjobbjaként tartották számon ,a Madách-ot és ez nemcsak Both Béla igazgatói munkáinak, hanem rendezéseinek is köszönhető. Olyan neveket szerződtetett és egyúttal fedezett fel, mint Csűrös Karola és Sinkó László.

Kiváló rendezőként tartották számon, melynek egyik oka nemcsak személyiségében rejlett, hanem a tudatos színházcsinálásban. A Sztanyiszlavszkij-módszer híve volt, melynek értelmében azt kérte a színészektől, hogy együtt készüljenek a darabra, és ne csak szellemükkel, a lelkükkel is azonosuljanak az általuk megformált szereppel. E munkamódszer segítségével az egyik legjobb korszakát élte a Nemzeti Színház Both Béla rendezései alatt: nemcsak magyar klasszikusokat, de modern darabokat is színpadra állított. A háború után elsőként rendezte a színházban az Ember tragédiáját, ahová ha kellett, be is ugrott, amikor nem volt színész: így történt ez egy vasárnapi előadáson is, ahol Lucifer bőrébe bújt.

1964-től a Nemzeti Színház igazgatói posztjára is felkérték, és innen ment nyugdíjba is, 1971-ben. Ugyanebben az évben kapta meg a Kiváló művész elismerést, az 1962-es Érdemes művész díj után.

Both Béla, a régi idők tanúja

A nyugdíj azonban csak papíron létezett: ugyan igazgatókénét és rendezőként nem dolgozott tovább, színészként ekkortájt lett országosan ismert. Emellett a színháznak is rajongója volt: a Nemzeti Színház egyetlen premierjét sem hagyta volna ki, még kilencvenéves korában sem.

Első és legismertebb játékfilmjében, a Tanúban a nyugdíjhoz közel, 59 évesen játszott. Ez az alkotás jelentősen felforgatta az akkori kedélyeket: a mozik sokáig nem játszhatták. Az első legális bemutatóra nyolc évet kellett várni: 1977-ben a Bem moziban vetítették, majd négy évre rá a Cannes-i Filmfesztiválon is bemutatták. Ezt 14 további film követette, köztük a Fekete gyémántok, a Kojak Budapesten.

Részlet A tanú című filmből

A Tanú című filmet soha nem tudta maga mögött hagyni, ugyanis 1994-ben elkészült a Megint tanú, illetve a színész a Bikini ,,Legyek jó” című klipjében is feltűnt, mint Bástya elvtárs.

Tévéfilmekben is gyakori vendég lett 70 éves kora fölött: láthattuk a III. Richárdban, a 78-as körzetben, a Lindában és a Szomszédokban is. Mire a Lantos utca kedves tanára lett belőle, az egész ország ismerte és szerette, így nem volt kérdés, hogy szerepeljen a teleregényben, ahogy az sem, hogy a becsületet, a gondviselést és a bölcsességet testesítse meg.

A mindig áldozatkész tanár figurája egészen a Szomszédok végéig jelen volt, ám láthatóan a színész elfáradt a sorozat végére. Ennek ellenére ameddig lehetett, kitartott, és a Szomszédok befejezése után három évvel ő is örök nyugalomra tért.

Nyitókép forrása: Youtube

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor nyerték idén a Libri irodalmi díjakat