Hidas Frigyes világszerte elismert komponista volt. Amellett, hogy ügyelt rá, hogy a hangszerek valamennyi fajtáját használja műveiben, a legutolsó romantikus zeneszerzőként tartják számon.
Hidas Frigyes 1928. május 25-én született Budapesten. Zeneszerzői tanulmányait rögtön az érettségi után,18 évesen megkezdte a Zeneakadémián az Erkel Ferenc-díjas Viski János növendékeként. Az Akadémia elvégzése után az Ifjúsági Színház karmestereként kezdte pályáját, majd 1951-től ’66-ig a Nemzeti Színház zenei vezetője volt. Ebben az időszakban, 1958-ban kapta meg maga is az Erkel Ferenc-díjat – először. Nem sokkal később az Operettszínház zenei igazgatója lett, amely 1979-ig tartott. Ezt követően szabadúszó volt, ez alatt kapta az Érdemes művész kitüntetést és a Bartók Béla – Pásztory Ditta-díjat.
Bátorító kezek szorítása
Hidas Frigyes műveit játszotta legtöbbször a Rádió, de a Rádiózenekar zongoristájaként is szerepet vállalt. Egyik legismertebb műve a Gyászzene, melynek alapját Nemeskürty István Requiem egy hadseregért című könyve adta. A kötet a Don kanyarban történt, emberéleteket követelő harcokat dolgozza fel. Az öt tételből álló mű különlegessége, hogy a ’70-es években nem volt illő sem a harcokról beszélni, sem ilyen típusú művet írni, így a darab létrejötte Hidas Frigyes emberségét és bátorságát dicséri. A requiem bemutatása után nem jutott el sokakhoz, hiszen csakis a Rádió éjszakai adásában engedték leadni.
Volt, hogy nem egy könyv hatott rá, hanem egy festmény. Így volt ez a Cédrus című, 1975-ben bemutatott balett esetében, melynek alapját Csontváry Kosztka Tivadar alkotása adta. A művész a 20. század elején készítette egyik legismertebb, a Cédrus című festményét, így a zeneszerző e korszak dallamait szőtte bele munkájába. A bemutatót Lehel György karmesterrel együtt nézték végig, aki az Adagio című tételnél megszorította a zeneszerző kezét, így kifejezve lenyűgözöttségét. Később a karmester arra biztatta Hidas Frigyest, hogy készüljön zenekari hangversenydarab az Adagióból. Ez így is lett, és a művet számtalanszor előadták Magyarországon és külföldön egyaránt.
A világszerte ismert Hidas több operát, kantátát, fúvós darabot, kísérőzenét, filmzenét írt, de tévé-és rádiójátékok dallamait is megkomponálta. Egyik legismertebb ezek közül a Szomszédok zenéje. A rendező és író, Horváth Ádám vette a fáradságot, hogy felhívja a nézők figyelmét arra, hogy ki a teleregény zenéjének szerzője: egy iskolai jelenetben az Ivancsics Ilona által megformált Jutka az osztályának három zenemű részletét játssza le. A harmadik a Szomszédok bevezetőzenéje, és Jutka meg is jegyzi: ,,gondolom, ezt mindenki ismeri”, majd elmond pár információt Hidas Frigyesről. Alább sok ismerős dallam ütheti meg a fülünket, amik a jól ismert sorozatban hangzottak fel.
Lehel György karmester nagyra becsülte kollégáját. Mint mondta: ,,soha másra nem hallgatott, csak arra, ami belőle szólt. (…) Hű volt önmagához, és ez az önmaga egy nagyon mély, lírai, gazdag lélek”.
Hidas Frigyes zenéje vegyíti a hagyományt és romantikát, a dallamritmusban pedig még a jazz is felfedezhető. Ugyan sokszor ment a saját feje után, ami miatt kapott kritikákat, belső hangja jól súgott neki, ezért is érhetett el akkora sikereket világszerte.
Nyitókép forrása: Youtube