Egy szerelmes fiú és egy félresikerült történelemérettségi. Hogy lesz ebből országos botrány? Mi kell ahhoz, hogy egy országban csak kiabálva, öklöt rázva lehessen kommunikálni egymással? Ki szabjon határt a gyűlöletnek, ha nem az egyén? Reisz Gábor Velencei Filmfesztiválon díjazott, harmadik nagyjátékfilmje valóban Magyarázat lehet mindenre, ami az elmúlt években bennünk és körülöttünk zajlik.
Olykor a legprofánabb történetek kapcsán kerülnek felszínre olyan, (szinte) gyilkos indulatok, amelyek a mindennapok során ugyan fojtogatnak minket, mégsem a saját gyarlóságunkban keressük azok írmagját, hanem legtöbbször a másikban. Pedig valójában mindannyian felelősek vagyunk saját, s a hazánk sorsának alakulásáért. Reisz Gábor Magyarázat mindenre című alkotása korántsem politikai állásfoglalás, annál sokkal több: görbe tükör, amelyre égetőbb szükségünk van, mint valaha.
Magyarázat mindenre: a történet dióhéjban
A gimnazista Trem Ábel (Adonyi-Walsch Gáspár) feje mindenütt jár, csak azon nem, amin kellene. Vészesen közeledik az érettségi, de a tételek megtanulása helyett épp most döbben rá, hogy szerelmes legjobb barátjába, Jankába (Kitzlinger Lilla). Szín ötös tanulóként Jankának nem kell aggódnia az érettségin, őt is inkább szívügyei aggasztják, hiszen reménytelenül belehabarodott történelemtanárukba, Jakabba (Rusznák András).
Jakab a gimnázium falain belül, s azon kívül is igyekszik a felszínen maradni: kétgyermekes édesapaként és pedagógusként próbál túlélni Magyarországon. Ennek szerves részét képezik a szülőkkel való alkalmankénti összeütközések is: Ábel konzervatív apjával (Znamenák István) is összekülönbözött már korábban.
A kétpólusú társadalom feszültségei végül akkor törnek felszínre, amikor Ábel történelem érettségije botrányba torkollik, s a média (kiszagolva a „sztorit”) országos szintű problémává fújja fel a fiú botlását. A két oldal összecsapásának hajrájában a végére teljesen eltörpül a főszereplő, Ábel szerepe, aki az óriási csinnadratta kellős közepén megkérdőjelezi saját képességeit és körbe nézve nem érti, hogyan fajulhattak a dolgok idáig.
Reisz Gábor és a magyar valóság
„Ha már csak levetítik az ember filmjét ezen a fesztiválon, úgy érezheti, hogy picit ennek a történelemnek (a Velencei Filmfesztivál történetének) a része” – nyilatkozta Reisz Gábor forgatókönyvíró, rendező azután, hogy átvette a fesztivál Orrizonti szekció fődíját. Reisz eddig összesen három nagyjátékfilmmel örvendeztette meg a mozirajongókat: a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan (2014) több mint hatvanezer nézőt vonzott be a mozikba, de hasonló érdeklődés övezte a 2018-ban megjelent Rossz verseket is.
Mivel Reisz első két filmje után az NFI visszadobta a következő két filmtervét, a harmadikkal már nem pályázott, inkább minimális költségvetésből, az AVF Szlovák Audiovizuális Alap támogatásával forgatta a Magyarázat mindenrét. Köszönőbeszédében Reisz a magyar filmesekre is felvonta a közönség figyelmét:
Amint azt tudják, a független filmesek és projektek nehéz helyzetben vannak ma Magyarországon. Ezért, ha szabad, arra kérem Önöket, kövessék a magyar tehetségeket és segítsék az útjukat.
Elmondása szerint Reisz korántsem politikai állásfoglalás céljával hozta létre harmadik filmjét, s az alkotást látva igazat kell adnunk neki: a Magyarázat mindenre sokkal inkább rávilágít a gyarlóságainkra, s mindkét oldalt egyformán (szleng kifejezéssel élve) ekézi. A tipikus, agyunkba égett gyermek-szülő, tanár-diák közötti frázisok (a forgatókönyvet Reisz és mentora, Schulze Éva jegyzik), a budapesti látkép (amely a film operatőrének, Becsey Kristóf munkáját dicséri), a hétköznapi, magyar figurák (a már felsoroltakon kívül nem mehetünk el Jakab feleségét játszó Sodró Eliza alakítása mellett), s a gimnázium olykor nyomasztó falai közül kikerülő „sztori” mind ráerősítenek Reisz társadalomkritikai törekvéseire.
„Azt szeretném, hogyha elkezdenénk beszélgetni. Addig, amíg van kivel” – kéri a Velencei Filmfesztiválon mondott beszédében tőlünk Reisz. Filmjének mondanivalója arculcsapás-szerűen éri a nézőt, amely kapcsán (lehetőleg) mindannyian rájövünk: mindegy, melyik oldalon is állunk, milyen nézeteket vallunk vagy milyen sérelmeket szenvedtünk el mi, vagy a felmenőink, jelenleg rajtunk áll, hogy változtassunk a félelem és a gyűlölet klímáján. Azzal, ha elkezdünk egymással beszélgetni. Másképp nem megy.
Reisz Gábor harmadik nagyjátékfilmje, a Velencei Filmfesztivál Orrizonti szekciójának győztese, a Magyarázat mindenre október 5-től látható a mozikban.
A borítókép Vajda Réka munkája
Forrás: sajtófotó