A nyaralásban az a legjobb, amikor az emlékeken kívül valami mást is hazahozhatunk belőle. Valami olyat, ami aztán a hétköznapjaink részévé válhat. Mi a két évvel ezelőtti szardíniai kiruccanásukról a jelenlegi kedvenc ételünk receptjével, és egy szívmelengető helyi dallal gazdagodva érkeztünk haza.
Landolás után az első utunk – és korgó hasunk – Cagliari leghíresebb piacára, a San Benedettora vezetett, ahol némi finom falat reményében kezdtük el vizslatni az aprócska talponállók kínálatát. Találomra ráböktem egy jóképű paradicsomos rakott ételre, amiről annyit sikerült kiderítenem, hogy tésztát és húst nem, viszont padlizsánt és sajtot annál nagyobb mennyiségben tartalmaz. Ő volt a Parmigiana di melanzane, avagy a földöntúli olasz rakott padlizsán, melynek tökéletes mása a Street Kitchen oldalán fedezhető fel.
Francesco De Gregori dala stílusos kísérőzene lesz az itáliai ízélmény mellé, melyet pedig egy romantikus kedvében lévő hajóskapitánynak köszönhetünk.