Egymásba fonódó történetszemelvények alkotják Gárdos Péter regényének magját, amely által megelevenedik előttünk a minden ízében mocskos, 20. század. Nemcsak a történelmi tanulságok, hanem az erkölcsi intelmek miatt is megéri elolvasni a Szemérmetlen történeteket.
Akárcsak egy pók a hálóját, ugyanolyan mértani pontossággal szövi Gárdos Péter forgatókönyvíró, író, Balázs Béla-díjas rendező is karaktereinek sorsát a Szemérmetlen történetek című könyvben. Gárdos ezúttal (is) lapot húzott 19-re, és olyan csinált, amely ritka az irodalomban: kötete ugyanis a 2018-ban megjelent Hét mocskos nap átdolgozott verziója, ám ez mit sem von le mély mondanivalójából.
Gárdos Péter és az átdolgozott életek
„Egyszerre az a fura érzetem támadt, hogy nekem van még dolgom azzal a könyvvel. De szabad-e a már egyszer elmesélt históriát újra elmesélni? Elhajítani a szerkezetet, kitalálni más szereplőket, megváltoztatni viszonyokat, helyszíneket, hangsúlyokat. Nem törődtem a következményekkel. Megírtam,” – írja Gárdos Péter régi-új kötetének fülszövegében.
Mi tagadás, ritka, amikor egy író visszanyúl egy történethez, mi több, teljesen átdolgozza azt, mondván: még dolga van vele. Nemcsak Gárdosnak lehet azonban „dolga” a kötettel, hanem mindannyiunknak: a történelem kisebb és nagyobb szereplőinek, az örök győzteseknek és veszteseknek, hiszen Gárdos kötete róluk, rólunk szól. Egy századdal korábban.
Szemérmetlen történetek dióhéjban
Ugyan a Hét mocskos napból (akárcsak az író nemzetközileg ismert, leghíresebb művéből, a Hajnali lázból) eredetileg forgatókönyv is készült, a történet megfilmesítése végül nem valósult meg. Gárdost azonban korántsem „zavarja”, hogy elesett a filmtől, mi több, e kötete kapcsán is felfedezhető az az örvendetes tulajdonsága, hogy „képszerűen” ír – épp, hogy csak nem látjuk magunk előtt a szereplőket, és a mögöttük feltáruló díszleteket.
Pedig bőven volna mit ábrázolni vizuálisan, hiszen Gárdos ezúttal is a 20. századba kalauzolja az olvasót, de míg a Hajnali lázban szülei tündérmesébe illő megmenekülését és boldogságuk kiteljesedését ábrázolja, addig a Szemérmetlen történetek azokról a figurákról szól, akiket magába szippantott és elnyelt az előző száz év borzalma. A történet a hatvanas évek budapesti iskolájában kezdődik, ahol a tizenéves fiúk cselekedete nyomán kitör a botrány: a kommunista rezsim büntetőgépezete alapjaiban változtatja meg a résztvevő fiúk életét.
A botrány, s a fiúk történetei nyomán azonban egyre mélyebbre vájkálunk a gyerekek származásában, valamint az őket és történetüket-történelmüket összekötő szálakban. Megjárjuk az ötvenes évekbeli Szovjetunió legsötétebb bugyrait (többek között egy kazah kisváros elmegyógyintézetét) és ezzel együtt megtapasztaljuk az „orosz medve” gépezetének legsúlyosabb és legocsmányabb tetteit is.
Gárdos a harmincas évek párizsi utcáira is elkalauzol minket, hogy éreztesse a II. világháború előtti időszak gondterhektől és erotikától fülledt, mondhatni áporodott levegőjét, amelyet aztán felváltanak a negyvenes évek zsidóüldözésének húsba vágó kockái Budapesten. Az egymásba fonódó események hömpölygő folyama olyannyira beszippantja az olvasót, hogy az nehezen tudja majd letenni a könyvet. Gárdos alkotása szinte addiktív módon hat és fojtogatja a befogadót, aki rendre felteszi magának a kérdést: tényleg eleve elrendeltetett a sorsunk? Valóban ennyire nincs beleszólásunk abba, hogy alakul az életünk?
Gárdos Péter könyve felkavaró módon emlékezik meg a 20. század legkisebb szereplőiről: a francia partizánokról, az orosz kisemberekről, a zsidó rőfösbolt-tulajdonosokról, azaz azokról a bűnösökről és tisztalelkű emberekről, akiket menten, egyúttal nyomtalanul bedarált a történelem. Nekik, és róluk szól a Szemérmetlen történetek.
Gárdos Péter Hét mocskos nap című könyvének átdolgozott kiadása, a Szemérmetlen történetek az Open Books Kiadó gondozásában jelent meg és 4.999 Forintért érhető el a könyvesboltokban.
A könyvért köszönet az Open Books Kiadónak!
Borítókép forrása: a szerző saját fotója