Barion Pixel For All Mankind: az űrversenynek jót tett volna, ha az oroszok jutnak elsőként a Holdra – Coloré

For All Mankind: az űrversenynek jót tett volna, ha az oroszok jutnak elsőként a Holdra

2022. 06. 18.

Az utóbbi időben igen nagy népszerűségnek örvendenek az úgynevezett alternatív történelmi drámák, amelyek a múlt egy-egy történetszálát kifacsarva egy újfajta valóságba rántják a nézőt. Ilyen volt a 2015-ös Philip K. Dick könyv sorozatbeli feldolgozása, Az ember a fellegvárban, s ezzel a koncepcióval dolgozik a For All Mankind című sorozat is, amely megtalálható az AppleTV+ kínálatában.

A For All Mankind című sci-fi az első percekben egy alternatív valóságba rántja a nézőt. „Hölgyeim és uraim, élőben jelentkezünk az Holdról. Évezredeken keresztül csak bámultuk a gyönyörű égitestet, s közben végig erről a pillanatról álmodoztunk. Ma először ember lép a Holdra. Várjunk csak, hallok valamit. Sajnos nem értem, mit mond az asztronauta, de mindjárt megkapjuk az elhangzott szavak fordítását. Ezennel Alekszej Leonov az első ember a Holdon” – hangzik a sorozat nyitószövege, s ezzel a történelem egy kifacsart állapotába csöppenünk, amely érdekes kérdéssel nyit: mi lett volna, ha a szovjetek lépnek először a Holdra? 

For All Mankind, premier, 2019
A sorozat főszereplői a 2019-es premierenKép forrása: Northfoto

1969. július 16-án évtizedeken át tartó verseny végére került pont Amerika és a Szovjetunió között: Neil ArmstrongBuzz Aldrin és Michael Collins az emberiség történelmében először Holdraszállást hajtottak végre. Ami az amerikaiaknak elsőre bejött az Apollo 11 legénységével, azt a szovjeteknek az elkövetkezendő években sem sikerült megugraniuk, így a John F. Kennedy által elindított űrverseny végetért: helyét pedig a két nagyhatalom űrkutatásbeli együttműködése vette át. Már a valóságban. 

For All Mankind világában ugyanis hiába szerezték meg maguknak az amerikaiak a náci tudós Wernher von Braunt a Gemkapocs műveletben, s hiába közelítette már meg az Apolló 10 legénysége szinte karnyújtásnyira a Hold felszínét, az asztronauták életének védelme felülírta a gyorsaság parancsát, így Armstrong helyett Leonov lépett először a Holdra. A fent idézett jelenettel Ronald D. Moore (Battlestar Galactica és az Outlander alkotója) rendező azonnal berántja a nézőt az akkurátusan megfestett, alternatív valóságba, s szinte saját bőrünkön érezzük az amerikai asztronauták tehetetlen feszültségét, amikor a „Vörös Hold” szalagcímet olvassák a Holdraszállás másnapján. 

A történet itt persze nem ér véget, hiszen a sorozat folytán tanúi lehetünk az amerikaiak sikeres Holdraszállásának is, amelyet azonnal egy következő kísérlet követ, ekkor viszont újabb gyomrossal szembesül a közvélemény: az Apollo 12-t ezúttal csaknem percekkel előzte le a szovjet legénység, amely Anasztaszja Bjelikova (Rita Khrabrovitsky) vezetésével landolt az égitest felszínén. (Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova volt egyébként az első nő a világűrben 1963-ban, míg a Holdon nem járt még senki a gyengébbik nem képviselői közül.) A patriarchális berendezkedésű Amerikának ez újabb érvágás, hiszen nemhogy nem rendelkeznek női asztronautával, hanem még az irányítóközpontba is csak protekcióval tudott bejutni a NASA egyetlen nőnemű szakértője, Margo Madison (Wrenn Schmidt). 

Innentől kezdve durvul el igazán az űrverseny, hiszen az amerikaiak nehezen nyelik le a keserű békát (ráadásul kétszer). Moore ezzel együtt nem csak az alternatív valóság kérdéskörét boncolgatja, hanem eljátszik azzal a gondolattal is: vajon hol tartana ma az űrkutatás, ha a ’69-es Holdraszállás nem parancsolt volna megálljt a történelem két nagykutyájának? 

For All Mankind 2019-ben, a Holdraszállás ötvenedik évfordulóján debütált az AppleTV+-on, főszerepben a Kártyavár, Hanna és Valós halál (Altered carbon) című sorozatokból ismert Joel Kinnamannal (Edward Baldwin szerepében) és Michael Dormannel. A sorozat eddigi két évada megtekinthető a streaming-szolgáltató kínálatában, a harmadik évad pedig idén június 10-én landolt ugyanitt. 

Borítókép forrása: YouTube