„Jön egy meteorit és az egésznek vége. Vagy majdnem. Mert volt egy mellékszereplő. Egy jelentéktelen kis patkány, amelyik ott szaladgált a gyanútlan dinók lába között, ügyet sem vetettek rá. Na, abból lettünk mi ketten, akik most itt beszélgetünk a jövőről” – szól a Csányi Vilmos és Barát József beszélgetéseiből készült, Jövőpánik című kötet tételmondata.
Ne aggódjunk: a neves etológus és a legendás szerkesztő-riporter természetesen nem álltak be a jósok népes csoportjába, beszélgetésükből korántsem egy Vissza a jövőbe típusú jövendő bontakozik ki. Párbeszédük ugyanakkor rávilágít korunk legfontosabb kérdéseire, s talán némi optimista válasszal is szolgál azoknak, akik egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést: mi lesz velünk?
Ősembertől az űrkorszakig: jogos-e a Jövőpánik?
Koronavírus-járvány, klímaváltozás, háború, infláció. Mindössze néhány, az elmúlt időszak leginkább embert próbáló eseményei közül, amelyek tudósok teljes hadát állították új, megoldandó feladatok elé. Mindezeket tetézi a mesterséges intelligencia egyre nagyobb térhódítása, amely egyesek szerint ugyan az örök életet jelentheti az emberiség számára, mások viszont úgy gondolják, egyre közelebb a végítélet órája. (2023 januárjában például már éjfél, azaz a végítélet előtti utolsó másfél percben járunk.) Hiába tehát a technológiai és tudományos fejlődések hada, a villámgyors fejlődéssel nemhogy egyre kevesebb a megválaszolatlan kérdés, hanem azok száma egyre nő.
Valóban az utolsó másodpercben járunk? S vajon mit hoz a jövő? Ezeket a kérdéseket feszegeti a Magyar Rádió legendás korszakának szerkesztő-riportere, egykori moszkvai és New York-i tudósítója, Barát József és Csányi Vilmos etológus, akadémikus, író. Baráti beszélgetésükből (szerencsére) korántsem olyan sötét jövőkép bontakozik ki, mint amit az újságok címlapján az utóbbi időben megszoktuk.
Csányi ugyanis a rá jellemző közérthető stílusban vezeti le az emberi populáció fejlődését: a dinoszauruszok térhódításától (Vajon mi lenne velük ma, ha túlélték volna az ősrobbanást?) a legelső szerves képződmény fejlődésén át (Mit jelent a faj kifejezés, s mi szükséges ahhoz, hogy egy-egy faj sikeres legyen?) az emberi csoportok kialakulásáig (Mi határozza meg a csoportdinamikát, s hogy alakult ki a monogámia?), s fennmaradásáig (Más bolygókra kell költöznünk? Vagy beérjük a virtuális valósággal?).
A Szűcs Édua megmosolyogtató illusztrációival kiegészített kötetben (többek között) szó esik a szűrőbuborék jelenségről, a járvány kultúrájáról, a család intézményéről, a(z olykor szégyenteljesen) felesleges fogyasztásról, de nem marad ki az etológussal gyakran összekapcsolt „kutyázás” sem, hiszen háziállataink szerepe elmarasztalhatatlanul fontos: akár egyéni, akár társadalmi szinten nézzük.
Barát és Csányi beszélgetései olyan összefüggésekre világíthatnak rá, amelyek ismeretében madártávlatból, más szemmel nézünk számos, esetenként nap mint nap látott jelenségre. A tudós szavai egyúttal nyugalomra intik az olvasót: ugyan sokszor megjósolták már a világvégét, mégis érdemes azzal tisztában lenni, az események különleges együttállása kellene ahhoz, hogy egyik napról a másikra bemondjuk az „unalmast”.
„A jövő csak humánfogalom, fantázia. Nincs jövő. Események vannak, kölcsönhatások, és utólag lehet látni, hogy melyik hova vezetett” – véli az etológus, aki szerint épp ez a tulajdonságunk, a fantáziánk segíthet ki minket a csávából, hiszen az arra sarkall minket, hogy az elképzelt dolgok közül megvalósítsuk mindazt, amiről úgy véljük, általuk tovább és tartalmasabban élhetünk.
A Barát József és Csányi Vilmos beszélgetéseiből álló Jövőpánik című kötet az OpenBooks kiadó gondozásában jelent meg, s 3.999 forintért vásárolható meg a könyvesboltokban.
Borítókép forrása: a szerző saját fotója
A könyvért köszönet az OpenBooks kiadónak!
