Mióta megjelent Dan Buettner, Hogyan éljünk 100 évig: a kék zónák titkai című sorozata a Netflixen, az egész világ a hosszú élet titkát fejtegeti. Buettner és csapata azonban korántsem tett pontot az i-re, hiszen újabb várost illesztettek be a kék zónák közé. Okinawa, Ikaria, Szardínia, Nicoya és Loma Linda után Szingapúr is felkerült azoknak a területeknek a listájára, amelyek hosszú élettartamú lakókkal büszkélkedhetnek. De vajon hogyan tudta elérni egy „mesterségesen létrehozott”, alig hatvan éve létező városállam, hogy ekkora gyorsasággal a kék zónák közé kerüljön? Ennek jártunk utána.
Szingapúr több szempontból is más, mint a korábbi, kék zónák: Dan Buettner ugyanis „mérnöki kék zónaként” hivatkozik rá a másik, öt hellyel ellentétben, amelyek kultúrájukat és hagyományaikat mondhatni szervesen fejlesztették. „Gondom volt arra, hogy Szingapúrt Kék Zóna 2.0-nak nevezzem el, hogy megkülönböztethessem az első öt területtől” – mondta nemrég az újságíró az Insidernek. „Szerettem volna ugyanis elismerni egy olyan várost vagy országot, amely a mai mérőszámok szerint egészséges és hosszú életű lakosságot »hozott létre«, hiszen Szingapúr esetében precízen megtervezett államformáról, afféle modern utópiáról van szó.”
Dan Buettner tehát megint feldobta a labdát, ezzel együtt felvetődik a kérdés: hogy lehet, hogy egy alig hatvan éve létező állam ilyen hamar nemcsak gazdaságilag, hanem úgy fest, életszínvonal és élettartam tekintetében is a világ élvonalába emelkedjen.
A kék zónák titkai: Szingapúr alappillérei
1. Biztonság
Buettner e témában írt értekezése szerint Szingapúr egy olyan városállam, amelyet főképp „a hagyomány hajt, de a modern erők mérsékelnek.” Ugyan a területre gyakran hivatkoznak afféle modern utópiaként, ez nem jelenti azt, hogy mindenki szabadon létezik és ettől boldog, épp ellenkezőleg: a városállamban kialakult egy olyan rendszer, amely szigorú ugyan, de kellő biztonságot nyújt az ott lakók számára. (Rendkívül szigorú büntetőjogi törvények és korlátozások vannak érvényben Szingapúrban: keményen büntetik például a közterületen való szemetelést, vagy azt, ha valaki egy közintézményben nem húzza le maga után a wc-t.) A kutató szerint pedig ez, vagyis a kemény, ugyanakkor biztonságot nyújtó rendszer lehet a szingapúriak hosszú életének egyik titka.
![Szingapúr is bekerült a kék zónák közé – Mit tudnak az ázsiai városállamban a hosszú életről, amit mi nem? 1 kék zónák, Szingapúr](https://colore.hu/wp-content/uploads/2023/10/Szingapur_kek_zonak_3_getty_Pornpak_Khunatorn-e1697548857165-1024x577.jpg)
2. Kultúra
Amikor 1965-ben kikiáltották Szingapúr függetlenségét, Lee Kuan Yew eltökélte, hogy az „alapkultúra eszméire” építi fel az országot a magas kultúra helyett. Ennél fogva – Buettner elmondása alapján – elhatározta, hogy hatékony, rendezett, jól képzett és udvarias társadalmat hoz létre, amely becsüli a művészeteket és az egymásról gondoskodó polgárokat.
Politikája a takarékosságot, az egészségügyet és az idősek támogatását, valamint a fejlődést-fejlesztést helyezte előtérbe annak érdekében, hogy fedezzék a polgárok alapvető szükségleteit. Kormánya támogatta a lakástulajdonlást, hogy elősegítse a közösség stabilitását. Mindenki számára elérhetővé és megfizethetővé tette a minőségi alap-, közép- és egyetemi oktatást, és ahelyett, hogy segéllyel segítette volna a munkanélkülieket, inkább munkahelyeket teremtett számukra, valamint adókedvezményeket biztosított annak érdekében, hogy az idősek otthonaikban, vagy legalábbis lakónegyedeikben maradhassanak.
A csaknem hatvan éve bevezetett „újítások” a mai napig Szingapúr társadalmának alapjait képezik, s Buettner szerint ezek a alapkulturális elvek esszenciálisak a hosszú élet tekintetében.
3. Egyenlőség
A fenti intézkedésekkel együtt Lee egy középosztálybeli társadalmat hozott létre: a lakosság több, mint 84 százaléka magántulajdonban lévő, állami építésű házban él – állítja Dan Buettner. Az, hogy a politikus az angolt tette az ország kötelező nyelvévé, és mindenki számára elérhetővé tette az oktatáshoz és a munkához való egyenlő hozzáférést, olyasfajta homogén társadalmat eredményezett, amely elősegítette Szingapúr lakóinak boldogabb működését.
![Szingapúr is bekerült a kék zónák közé – Mit tudnak az ázsiai városállamban a hosszú életről, amit mi nem? 3 kék zónák, Szingapúr](https://colore.hu/wp-content/uploads/2023/10/Szingapur_kek_zonak_2_getty_davidf-e1697548863165-1024x682.jpg)
4. Bizalom
Emlékszünk még az Apádra ütök című filmből „a bizalom körére”? Robert DeNiro anno erre építette fel családja összetartását, s nagyjából ugyanezen az elven indult el anno a szingapúri vezetés is: igyekeztek kialakítani egy kölcsönös bizalmon alapuló társadalmat. Szingapúr vezetői sokat fektettek abba, hogy megértessék az emberekkel a szigorú szabályokat és azok megszegésének következményeit. A másik oldalon viszont a lakók bíznak a rendfenntartó szervekben és a bíróságban, s úgy általában véve a kormányban. Utóbbi komoly lépéseket tett azirányba is, hogy felszámolja a korrupciót a kormány berkein belül: magas fizetésekkel jutalmazzák a kormánytisztviselőket, hogy azoknak ne legyen ilyesfajta indokuk elfogadni a kenőpénzt, bárkitől érkezzék is.
5. Értékek
Persze korántsem állíthatnánk, hogy Szingapúr társadalma lenne a „tökéletes utópia”: a fiatal generáció már kevésbé lelkesedik a hetven órás munkahétért, a kompetitív szemléletért, az ezzel járó stresszért (egy 2022-es tanulmány szerint a szingapúriak stressz szintje magasabb, mint a globális átlag), a hétköznapi élet magas költségeiért és a szigorú, a család és az állam által is megkövetelt magatartásformákért.
Buettner szerint azonban akárhogy is összegezzük Szingapúrt – annak pozitív és negatív tulajdonságaival együtt –, az értékek mindenképp számítanak a városállamban. Lee kormánya ugyanis anno olyan környezetet teremtett, amelyben az emberek megélhetik a családjuk ellátásának szépségeit, s ennek felbecsülhetetlen értékét, ezzel együtt megfelelnek a társadalom elvárásainak is. Szingapúr pedig nagyrészt mindenki számára olyan rendszert kínál, amely – ugyan gyakran mereven –, de meghatározza az ember helyét a társadalomban. És végső soron talán ez az utolsó szempont, amelyre mindannyiunknak szüksége van az egészséges, hosszú élethez. Legalábbis a kék zónák kutatója szerint.
Források: Bluezones.com, Insider.com,
Borítókép forrása: tmtphotos/Getty Images