Elhagyott gyerek, nehézsorsú kamasz, szexualizált modell, ikonikus színésznő, megtört nő – ez mind az idén 60 éve elhunyt Marilyn Monroe volt, aki egész életében küzdött a sikerért.
Marilyn Monroe nevét biztosan hallottad már: legendás színésznő volt, stílusikon, szexszimbólum. De ő sem született sztárnak, eleinte ő is csak egy kislány volt nagy álmokkal. Sőt, még csak Marilyn Monroe se volt mindig, ugyanis Norma Jeane Bakerként látta meg a napvilágot 1926. június elsején Los Angelesben, az Egyesült Államokban.
Az, hogy ki volt valójában Marilyn Monroe, mennyi volt belőle valódi, és mennyi a felépített, régi vita, aminek valószínűleg sosem lesz megoldása, de sokan kutatták már a híres színésznő életét. Michelle Vogel filmtörténész, a Marilyn Monroe: Her Films, Her Life című könyv szerzője egyszer azt mondta:
Nem hiszem, hogy létezett egy „igazi” Marilyn Monroe. Ő egy karakter volt, akit el lehetett játszani, mind a vásznon, mind azon kívül. A szíve mélyén Marilyn Monroe még mindig Norma Jeane volt… Amikor eljátszott egy szerepet, akkor Norma Jeane volt az, aki Marilyn Monroe-t játszotta, aki az említett szerepet játszotta. Nem könnyű feladat.
Norma Jeane Baker, a gyerek
Az 1920-as években született Marilyn Monroe Gladys Baker gyermeke volt, de nem maradtak együtt az anyjával hosszú ideig. Baker nem diagnosztizált mentális egészségügyi problémákkal küzdött, valamint anyagi nehézségei voltak. Csupán két héttel a szülés után nevelőszülőkhöz adta a lányát, akik a Kalifornia állambeli Hawthorne-ban éltek. Ida és Wayne Bolender, egy kedves, vallásos házaspár volt. Norma Jeane élete első hét évének nagy részét Bolenderséknél töltötte.
Az édesanyja abban reménykedett, hogy azonnal meghozva ezt az áldozatot, jobban tud majd hosszú távú kapcsolatot fenntartani újszülött lányával, hiszen előző házasságából már elveszítette két gyermeke, Jackie és Berniece felügyeleti jogát.
Anyja állapota sokszor nagyon rosszra fordult, ha pedig ekkor meglátogatta a lányát, abból komoly problémák adódtak. Egyszer állítólag mániákus rohama alatt ment el a befogadó családhoz, ahonnan követelte, hogy adják neki vissza a Norma Jeane-t. A nevelőszülők megtagadták a kérését, mire egy táskába próbálta meg a kislányt becsomagolni, és megszökni vele. A kísérlet nem járt sikerrel, a gyerek a házaspárnál maradt.
Gladys Baker sokáig küzdött a lánya felügyeleti jogának visszaszerzéséért. Végül aztán sikerült meggyőznie Ida Bolendert, a nevelőanyát, hogy elég stabil ahhoz, hogy ismét gondoskodjon Norma Jeane-ről. Kölcsönből vásárolt lakást Hollywoodban, ahol együtt élt a kislányával. De ez az állapot nem tartott sokáig, Gladys nem sokkal később megtudta, hogy a fia, Jackie és a nagyapja elhunyt. Ettől pedig annyira összetört, hogy ki kellett rá hívni a rendőrséget. Paranoid skizofréniával diagnosztizálták, Norma Jeane-t pedig nevelőotthonba küldték, később pedig megfordult több családnál és árvaházban is.
Ismeretlen apa
Születési anyakönyvi kivonata szerint Marilyn Monroe (született Norma Jeane Mortenson, később Norma Jeane Baker) Gladys Baker Mortenson és Edward Mortenson gyermekeként látta meg a napvilágot egy Los Angeles-i kórházban.
Annak ellenére, hogy a férfi neve szerepel a születési anyakönyvi kivonatán, kevés bizonyíték utal arra, hogy Mortenson lett volna a biológiai apja. Sokan úgy vélik, hogy valójában C. Stanley Gifford volt az, akivel Baker a Consolidated Film Industriesnél dolgozott együtt. Gifford azonban tagadta, hogy ő lenne Norma Jeane apja. Monroe a felnőtt élete során számos alkalommal próbált találkozni vele, Gifford viszont nem volt hajlandó beszélni vele.
De Norma Jeane életét nemcsak az nehezítette, hogy apa nélkül nőtt fel, vagy, hogy állandóan újabb és újabb árvaházba került, hanem az édesanyja családjában gyakran előforduló mentális betegségek sora is. Ő maga is folyamatosan aggódott azon, hogy mentálisan nem stabil.
Hazugságok és látszat
Egész életében harcolt a múltjával, nem akarta vállalni a beteg anyját és az ismeretlen apját sem. Már tinédzserként hazudott a kilétéről, az anyja szobájában talált egy fotót a híres színészről, Clark Gable-ről, ezután azt mondta az osztálytársainak, hogy valójában ő az apja.
Később, pályafutása elején, a vele készült interjúkban azt állította, hogy mindkét szülője fiatalon meghalt, ez vezetett oda, hogy árvaházban és nevelőszülőknél kellett felnőnie.
16 évesen Monroe feleségül ment a 21 éves Jim Doughertyhez, nehogy visszakerüljön a nevelőotthonba. 1944-ben, a második világháború alatt Dougherty beállt a Kereskedelmi Tengerészgyalogsághoz, a felesége pedig egy hadianyaggyárba ment dolgozni. Egy nap bement a gyárba egy fotós, akit megdöbbentett a 18 éves lány szépsége.
Te egy igazi moráljavító vagy. Lefotózlak a fiúknak a hadseregben, hogy megőrizzék a moráljukat
– emlékezett vissza Monroe a szavaira.
Ezután modellkarrierbe kezdet, majd felbomlott a házassága. 1946-ban a 20th Century Fox felfigyelt a feltörekvő modellre, és képernyőtesztre hívta, de nem kötöttek vele szerződést. Norma Jeane azonban nem adta fel. Tovább dolgozott önmagán, és felvette a Marilyn Monroe nevet. Először csak a képernyőn használta, mint művésznevet, majd 1956-tól hivatalosan is megváltoztatta azt.
Marilyn Monroe végül gyorsan a stúdiók sztárja lett, amiért hihetetlenül sokat dolgozott. Pszichológiáról, filozófiáról, költészetről, művészetről, drámáról tanult, már befutott színésznőként beiratkozott a New York-i Actors Stúdióba, mert a lehető legjobb akart lenni.
Tudtam, milyen harmadrendű vagyok. Tulajdonképpen éreztem a tehetségtelenségemet, mintha olcsó ruha lettem volna. De istenem, mennyire akartam tanulni, változni, fejlődni
– írta a visszaemlékezésében.
A színésznő
Monroe-val köztudottan nehéz volt együtt dolgozni, mivel állandóan késett a forgatásokról és gyakran elrontotta a szövegét. De nem volt díva. A jelenetek forgatásán idegroncs volt, gyakran kiütései lettek, fizikailag rosszul volt a szereplés gondolatától. Ezért rászokott a barbiturátokra és amfetaminokra, amelyeket az orvosok írtak fel neki, hogy megbirkózzon a traumával és a szorongással.
Marilyn Monroe leginkább a buta szőke nő szerepéről volt ismert, amit lealacsonyítónak gondolt. Karrierje során az egyenlőség és hollywoodi rendszer megváltoztatására törekedett.
1962-ben, az utolsó interjújában a következő kérést intézte az újságíró felé:
Kérem, ne csináljon belőlem viccet. Fejezze be az interjút azzal, amiben hiszek. Nem bánom, ha viccelődünk, de nem akarok én is vicc lenni. Művész akarok lenni, egy becsületes színésznő.
Rövid színészkarrierje alatt rengeteg filmben szerepelt. A legismertebb filmjei az Aszfaltdzsungel, a Mindent Éváról, a Szőkék előnyben, a Hogyan fogjunk milliomost? és a legendás Van, aki forrón szereti. Utolsó filmjét, a Valamit adni kell, halála miatt nem tudta befejezni.
A magánélete a karrierje beindulása után sem volt egyszerű. Sokan úgy vélik, hogy viszonya volt Charlie „Cass” Chaplin Jr-ral és Edward „Eddy” G. Robinson Jr-ral is. Később a New York Yankees baseball sztárjával, Joe DiMaggióval alkotott egy párt, akivel 1952-ben találkoztak. 1954-ben össze is házasodtak, néhány hónap után azonban elváltak. A következő évben, 1955-ben találkozott a harmadik férjével Arthur Millerrel. Tőle 1961-ben vált el, mindössze 19 hónappal a halála előtt.
Ezenkívül a mai napig találgatások tárgya, hogy a színésznőnek volt-e szexuális kapcsolata az Egyesült Államok 35. elnökével, John F. Kennedyvel. Mindezt nem lehet bizonyítani, csupán egy híressé vált szülinapi köszöntésből lehet sejteni. Monroe 1962 májusában a Madison Square Gardenben énekelte el a Happy Birthday című számot az elnöknek.
Persze, Marilyn Monroe szerelmi életéről egy újabb cikket lehetne írni…
Hatvan éve, 1962. augusztus 4-én halt meg 36 éves korában barbiturát-túladagolás következtében.
Borítókép forrása: Northfoto
Forrás: Ranker, Smithsonian Magazine
