Mozart-golyó, Nokia, Iwiw – Hová lettek kedvenc márkáink?

Nemrég felröppent a hír, miszerint fizetésképtelenné vált az eredeti Mozart csokoládé gyártója, a Salzburg Schokolade, a járvány következtében lecsökkenő kereslet miatt. Ennek apropóján olyan márkáknak járunk utána, amelyek egy időben ugyan meghatározták a mindennapjainkat, mára azonban eltűntek a gazdasági süllyesztőben.

Mozart-golyó: élt 34 évet

Nagy csapás nyugati szomszédainknak, hogy 34 év után csődbe ment a Salzburghoz közeli Grödingben található családi vállalkozás, a Salzburg Schokolade. A céget Bartholomäus Rajsigl alapította 1897-ben, majd, amikor 1948-ban, Grödigben is létrehoztak egy kirendeltséget, létrejött a napjainkban ismert Mirabell márkanév. 1967-től kezdve már nagyipari keretek között gyártották a Mozart-golyót, amelyet anno Rajsigl azért nevezett el így, mert a zeneszerző szerette a gömbölyű édességeket. A gyár 1980-tól a svájci Suchard, majd később a Kraft Foods tulajdonába került, míg végül jelenlegi tulajdonosai – Philipp Harmer és Christian Schügerl – 2014-ben felvásárolták. A cég a járvány miatt lecsökkent kereslet miatt végül idén novemberben kezdeményezte a fizetésképtelenné nyilvánítást, mivel 2020-ban többször is volt olyan időszak, amikor hetekig zárva voltak a bécsi és a salzburgi édességüzletek. 

A csokoládégyártók között egyébként évtizedek óta ádáz harcok dúlnak azzal kapcsolatban, melyik az eredeti édesség. Noha a Salzburg Shokolade bezár, a Mozart-golyó rajongóinak valójában nem kell lemondaniuk kedvenc desszertjükről. A cég versenytársai, például a Braun, a Josef Holzermayr cukrászda vagy a Habakuk kávézó, illetve a bécsi Victor Schmidt, a Hofbauer és a Heindl cukrászdák ugyanis továbbra is folytatják az osztrákok signature édességének, a Mozart-golyónak a gyártását. 

Mozart csoki, eltűnt brandek nyomában
Kép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

Telekommunikációs forradalmárból nyúldobó: a Nokia

A finn gyökerekkel rendelkező Nokia vállalat történelme régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk. A céget 1865-ben Frederik Idestam mérnök hozta létre, aki cellulóz-feldolgozó üzemeket telepített Finnország délnyugati részére. 1968-ban egy második malmot is épített Nokia város közelében, majd, amikor a céget 1971-ben részvénytársasággá nyilvánította, átnevezte azt Nokia Companynek. A vállalat 1902-től villamosenergia-termelésbe kezdett, lényegében ekkor indulnak meg a telekommunikációs világ felé, amely törekvés a kilencvenes években érte el a csúcsát. A Nokia erőssége abban rejlett, hogy kínálatát a társadalmi középosztály számára készített középkategóriás telefonok tették ki. 

A Nokia piacvezetőként volt jelen a telekommunikációs világban, egészen az első iPhone megjelenéséig, 2007-ig. Ekkor óriási szakadék keletkezett a két márka „ki mit tud”-jában, amelyet utcahosszal az iPhone nyert meg. Emellett a későbbi elemzések szerint a Nokia nemcsak technológiai tekintetben maradt le az okostelefonok mögött, hanem (az amerikaiakkal ellentétben) tisztességes üzletpolitikája is térdre kényszerítette a vállalat vezetőségét, mivel gyakran nagylelkűbb üzleti ajánlatokkal álltak elő, mint kellett volna. Ennek következtében több gyárukat, többek között a Komáromban található egységet is fel kellett számolniuk. A cég 2013-ban ugyan beszüntette a telefongyártást, ám napjainkig a világ 130 országában építenek és üzemeltetnek vezetékes és mobilkommunikációs hálózatokat, árbevételük pedig 2019-ben 22-23 milliárd eurót tett ki. 

Nokia, 3310, eltűnt brandek nyomában
Kép forrása: Shutterstock/PuzzlePiz

Svéd és japán szerelemgyermek: a Sony Ericsson 

A mobiltelefongyártó cég elnevezése két külön vállalatra vezethető vissza. A svéd származású Ericsson 1987-ben jött létre, és egészen az ezredfordulóig egyedül működött, majd a vezetőség 2001-ben összeállt a japán illetőségű Sonyvállalattal, így jött létre a mindenki által ismert Sony Ericsson brand. Ez a Nokiához képest már nem kizárólag az SMS és MMS küldésre helyezte a hangsúlyt, hanem igyekezett nyitni az új világ, azaz a színes, vizuális élmények felé: eszközeiket digitális fényképezővel, kép és videónézegető funkciókkal látták el. Első, sikeres készülékük a Sony Ericsson T610 2005-ben került a piacra, amelyet azonnal letarolt. 

Nehézségeik a Nokiához hasonlóan 2007-ben, az első iPhone megjelenésekor kezdődtek: az eladások és bevételek csaknem negyedére estek vissza. 2008-ban dél-koreai riválisuk, az LG is megelőzte őket a piaci versenyben, így félő volt, hogy be kell zárniuk. A cég androidos okostelefonjával 2010-ben újra ringbe szállt, míg végül a Sony 2012-ben felvásárolta társcégét. Így a Sony Ericsson vállalatot felváltotta a Sony Mobile cég, melyet innentől teljes egészében a japán fél irányított, s irányít a mai napig. 

Sony Ericsson t610 eltűnt brandek nyomában
Kép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

„Feljössz MSN-re?” 

1999-ben jelent meg az MSN Messenger első verziója, amely eleinte egy partnerlistával és üzenetküldési funkcióval kecsegtette a felhasználókat. 2006-ra az európai internetezők fele használta már az MSN-t(ez körülbelül 330 millió embert jelentett), amely addigra emotikonokkal és hangulatjelekkel bővítette ki kezdetleges funkcióit, ám utolsó, 2012-es változata már közvetlen videóhívási lehetőséget is tartalmazott. 2012. november 6-án a cég bejelentette, hogy 2013 első negyedévétől kezdve megszűnik a Windows Live Messenger és helyét a Skype nevű alkalmazás veszi át. Az átmenet végül több időt vett igénybe, mint ahogy azt eredetileg tervezék, így az MSN Messenger 2013 áprilisában szűnt meg véglegesen. 

Msn Messenger, eltűnt brandek nyomában
Kép forrása: Youtube

„Fent vagy iWiW-en?”

Az iWiW (International Who is Who, azaz nemzetközi ki kicsoda) magyar fejlesztésű weboldal lényegében a Facebook elődjének tekinthető, hiszen 2002-es indulásával pionírnak számít a közösségimédia-oldalak között. A Várady Zsolt által fejlesztett oldalra kezdetben csak meghívóval lehetett regisztrálni, később, amikor használata már széles körben elterjedt, ezt a funkciót megszüntették. A 2006-ra 35 millió kapcsolattal rendelkező iWiW-et ugyanazon év áprilisában felvásárolta a Magyar Telekom, amely a T-Online csoportba építette be az alkalmazás szolgáltatáskörét. Az oldal 2006 év végére másfél millió felhasználóval büszkélkedhetett, 2008-ra ez a szám négymillióra nőtt. 

Iwiw Eredeti Logo 2002 2005 Között
Kép forrása: Youtube

Az iWiW végül 2010-ben maradt le a két évvel korábban debütáló Facebook mögött, ekkorra már több magyar felhasználó használta az amerikai szolgáltatást, mint a magyart. Végül 2014 májusában jelentették be, hogy megszüntetik a magyar szolgáltatást, mivel a Facebook miatt nem tudtak számottevő nyereséget termelni. Elemzők szerint azonban nemcsak az amerikai közösségimédia-óriás vezetett az iWiW összeomlásához, sokkal inkább a gyakori fejlesztési problémák és az elhibázott piaci stratégiák okozták a sikertelenséget.    

Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Hihetetlen! Megszületett Nick Jonas és Priyanka Chopra első közös gyermeke