Nemrég felröppent a hír, miszerint fizetésképtelenné vált az eredeti Mozart csokoládé gyártója, a Salzburg Schokolade, a járvány következtében lecsökkenő kereslet miatt. Ennek apropóján olyan márkáknak járunk utána, amelyek egy időben ugyan meghatározták a mindennapjainkat, mára azonban eltűntek a gazdasági süllyesztőben.
Mozart-golyó: élt 34 évet
Nagy csapás nyugati szomszédainknak, hogy 34 év után csődbe ment a Salzburghoz közeli Grödingben található családi vállalkozás, a Salzburg Schokolade. A céget Bartholomäus Rajsigl alapította 1897-ben, majd, amikor 1948-ban, Grödigben is létrehoztak egy kirendeltséget, létrejött a napjainkban ismert Mirabell márkanév. 1967-től kezdve már nagyipari keretek között gyártották a Mozart-golyót, amelyet anno Rajsigl azért nevezett el így, mert a zeneszerző szerette a gömbölyű édességeket. A gyár 1980-tól a svájci Suchard, majd később a Kraft Foods tulajdonába került, míg végül jelenlegi tulajdonosai – Philipp Harmer és Christian Schügerl – 2014-ben felvásárolták. A cég a járvány miatt lecsökkent kereslet miatt végül idén novemberben kezdeményezte a fizetésképtelenné nyilvánítást, mivel 2020-ban többször is volt olyan időszak, amikor hetekig zárva voltak a bécsi és a salzburgi édességüzletek.
A csokoládégyártók között egyébként évtizedek óta ádáz harcok dúlnak azzal kapcsolatban, melyik az eredeti édesség. Noha a Salzburg Shokolade bezár, a Mozart-golyó rajongóinak valójában nem kell lemondaniuk kedvenc desszertjükről. A cég versenytársai, például a Braun, a Josef Holzermayr cukrászda vagy a Habakuk kávézó, illetve a bécsi Victor Schmidt, a Hofbauer és a Heindl cukrászdák ugyanis továbbra is folytatják az osztrákok signature édességének, a Mozart-golyónak a gyártását.
Telekommunikációs forradalmárból nyúldobó: a Nokia
A finn gyökerekkel rendelkező Nokia vállalat történelme régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk. A céget 1865-ben Frederik Idestam mérnök hozta létre, aki cellulóz-feldolgozó üzemeket telepített Finnország délnyugati részére. 1968-ban egy második malmot is épített Nokia város közelében, majd, amikor a céget 1971-ben részvénytársasággá nyilvánította, átnevezte azt Nokia Companynek. A vállalat 1902-től villamosenergia-termelésbe kezdett, lényegében ekkor indulnak meg a telekommunikációs világ felé, amely törekvés a kilencvenes években érte el a csúcsát. A Nokia erőssége abban rejlett, hogy kínálatát a társadalmi középosztály számára készített középkategóriás telefonok tették ki.
A Nokia piacvezetőként volt jelen a telekommunikációs világban, egészen az első iPhone megjelenéséig, 2007-ig. Ekkor óriási szakadék keletkezett a két márka „ki mit tud”-jában, amelyet utcahosszal az iPhone nyert meg. Emellett a későbbi elemzések szerint a Nokia nemcsak technológiai tekintetben maradt le az okostelefonok mögött, hanem (az amerikaiakkal ellentétben) tisztességes üzletpolitikája is térdre kényszerítette a vállalat vezetőségét, mivel gyakran nagylelkűbb üzleti ajánlatokkal álltak elő, mint kellett volna. Ennek következtében több gyárukat, többek között a Komáromban található egységet is fel kellett számolniuk. A cég 2013-ban ugyan beszüntette a telefongyártást, ám napjainkig a világ 130 országában építenek és üzemeltetnek vezetékes és mobilkommunikációs hálózatokat, árbevételük pedig 2019-ben 22-23 milliárd eurót tett ki.
Svéd és japán szerelemgyermek: a Sony Ericsson
A mobiltelefongyártó cég elnevezése két külön vállalatra vezethető vissza. A svéd származású Ericsson 1987-ben jött létre, és egészen az ezredfordulóig egyedül működött, majd a vezetőség 2001-ben összeállt a japán illetőségű Sonyvállalattal, így jött létre a mindenki által ismert Sony Ericsson brand. Ez a Nokiához képest már nem kizárólag az SMS és MMS küldésre helyezte a hangsúlyt, hanem igyekezett nyitni az új világ, azaz a színes, vizuális élmények felé: eszközeiket digitális fényképezővel, kép és videónézegető funkciókkal látták el. Első, sikeres készülékük a Sony Ericsson T610 2005-ben került a piacra, amelyet azonnal letarolt.
Nehézségeik a Nokiához hasonlóan 2007-ben, az első iPhone megjelenésekor kezdődtek: az eladások és bevételek csaknem negyedére estek vissza. 2008-ban dél-koreai riválisuk, az LG is megelőzte őket a piaci versenyben, így félő volt, hogy be kell zárniuk. A cég androidos okostelefonjával 2010-ben újra ringbe szállt, míg végül a Sony 2012-ben felvásárolta társcégét. Így a Sony Ericsson vállalatot felváltotta a Sony Mobile cég, melyet innentől teljes egészében a japán fél irányított, s irányít a mai napig.
„Feljössz MSN-re?”
1999-ben jelent meg az MSN Messenger első verziója, amely eleinte egy partnerlistával és üzenetküldési funkcióval kecsegtette a felhasználókat. 2006-ra az európai internetezők fele használta már az MSN-t(ez körülbelül 330 millió embert jelentett), amely addigra emotikonokkal és hangulatjelekkel bővítette ki kezdetleges funkcióit, ám utolsó, 2012-es változata már közvetlen videóhívási lehetőséget is tartalmazott. 2012. november 6-án a cég bejelentette, hogy 2013 első negyedévétől kezdve megszűnik a Windows Live Messenger és helyét a Skype nevű alkalmazás veszi át. Az átmenet végül több időt vett igénybe, mint ahogy azt eredetileg tervezék, így az MSN Messenger 2013 áprilisában szűnt meg véglegesen.
„Fent vagy iWiW-en?”
Az iWiW (International Who is Who, azaz nemzetközi ki kicsoda) magyar fejlesztésű weboldal lényegében a Facebook elődjének tekinthető, hiszen 2002-es indulásával pionírnak számít a közösségimédia-oldalak között. A Várady Zsolt által fejlesztett oldalra kezdetben csak meghívóval lehetett regisztrálni, később, amikor használata már széles körben elterjedt, ezt a funkciót megszüntették. A 2006-ra 35 millió kapcsolattal rendelkező iWiW-et ugyanazon év áprilisában felvásárolta a Magyar Telekom, amely a T-Online csoportba építette be az alkalmazás szolgáltatáskörét. Az oldal 2006 év végére másfél millió felhasználóval büszkélkedhetett, 2008-ra ez a szám négymillióra nőtt.
Az iWiW végül 2010-ben maradt le a két évvel korábban debütáló Facebook mögött, ekkorra már több magyar felhasználó használta az amerikai szolgáltatást, mint a magyart. Végül 2014 májusában jelentették be, hogy megszüntetik a magyar szolgáltatást, mivel a Facebook miatt nem tudtak számottevő nyereséget termelni. Elemzők szerint azonban nemcsak az amerikai közösségimédia-óriás vezetett az iWiW összeomlásához, sokkal inkább a gyakori fejlesztési problémák és az elhibázott piaci stratégiák okozták a sikertelenséget.
Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix
