Már most foglalkoznunk kell a jövő műemlékeivel – interjú Virányi Zsolt szakértővel

Tuza Dorottya - 2021.04.18.

Vajon eljön-e az az idő, amikor a panelt vagy a Kádár-kockát is műemléknek fogjuk tartani? A műemlékvédelem nemzetközi napja alkalmából kérdeztük Virányi Zsolt építészt, műemléki szakértőt, a Tiszántúli Református Egyházkerület műemléki tanácsosát.

Ódon kastélyok, 1800-as években épült templomok, végvárak, több száz éves középületek és szökőkutak – csak néhány példa hazánk több, mint tízezer műemlékére, melyek kulturális örökségünk és történelmünk részét képezik. Az emberiség egyik fontos feladata megőrizni őket, emiatt döntött úgy az UNESCO 1983-ban, hogy április 18-át a műemlékvédelem nemzetközi napjának nyilvánítja.

Budai Vár, Bécsi kapu tér, 1970. Forrás: Fortepan / Szabó Lóránt

Hogy kell elképzelni az Ön munkáját, mit csinál egy műemléki tanácsos?

A Tiszántúli Református Egyházkerületnél dolgozom, melynek jelenleg 410 egyházközség a része. A templomok körülbelül 70 százaléka műemléki védelem alatt áll, melyek felújításánál jelentkezhetnek olyan műszaki problémák, egyedi engedélyezési eljárások, ahol egy műemléki tanácsos tud segíteni. Munkám során már a tervezéskor, a pályázatok beadásánál bekapcsolódok a felújítások előkészítésébe, illetve ha kivitelezés közben ismeretlen műemléki érték kerül elő, akkor annak megóvásával kapcsolatos kérdésekben is segédkezem.

Mit nevezünk ma műemléknek?

Hazánkban az építészeti értékvédelemnek három szintje van. Az egyik a helyi, többnyire önkormányzati védelem, a második szint az országos, ezt hívjuk műemléki védelemnek, a legmagasabb szint pedig a világörökségi védelem.

Ami egy helyi közösségnek vagy településnek fontos építészeti érték, azt általában helyi védettként tartják nyilván, ami pedig az országban is egyedülálló, azokból az épületekből lesz általában műemlék. Például egy jellegzetes alföldi népi lakóházra ritkán mondhatjuk, hogy már csak az az egy van belőle az országban, így helyi védetté válhat. Később, ahogy épülnek át kisebb településeink, a régi lakóépületek száma egyre fogyatkozik, így elképzelhető, hogy műemlékké válik majd. A helyi önkormányzati védelem előnye, hogy nincs megszabott korlátja, így településenként akár több száz épületet is le lehet védeni.

Ezzel szemben a műemléki védelemnek van korlátja?

Eszmei korlátja van, melyet minden országban meghatároznak. Ez egy hozzávetőleges szám, Magyarországon például tizenhárom-tizennégyezer műemlék lehet ma. A műemlékek száma természetesen minden országban változik, de az eszmei korlát lényege, hogy a műemlék fogalma megőrizhesse a rangját. Hasonló okból van a világörökségi védelemnek is korlátja, de persze nem lehet konkrétan meghatározni ezt sem. Ott is létezik egy úgynevezett „várományosi lista”, melyről időnként beemelnek a világörökségek közé újabbakat.

Hogyan válik egy épület műemlékké, kinek kell kezdeményeznie?

A védés többféleképpen indulhat el, az egyik lehetőség, ha valakinek van egy értékes háza és le szeretné védetni, akkor a területileg illetékes kormányhivatalba vagy a Miniszterelnökség Építészeti és Műemlékvédelmi Főosztályára kell írnia egy kérelmet, mely alapján elindul a védési eljárás. Valószínűleg rövid időn belül művészettörténészek, építészek jelennek meg a háznál, akik értékmeghatározó dokumentációt készítenek, és ez alapján vagy javasolják az országos védelmet, vagy jelentősebb átalakítás esetén a helyi védelmet. A másik út az, ha az örökségvédelmi hatóság munkatársai mennek el egy településre és javasolnak védést, például akkor, ha egy értékes házat le akarnak bontani, még a bontás előtt elindíthatják az eljárást.

Miért „jó” műemléknek lenni?

Évek óta terveznek adókedvezményeket, illetve többféle állami támogatást, amivel vonzóbbá tehetnék a műemlékfelújítást, de jelenleg a kifejezetten helyi vagy műemléki épületekre kiírt pályázatok járnak a legnagyobb előnyökkel. Ezeken a pályázatokon csak védett épület indulhat, így lehet bizonyos támogatást nyerni a felújítási munkálatokra. Az utóbbi években jelentős segítség a Népi Építészeti Program, melyen a legsérülékenyebb épületállomány felújítását, illetve a felújítási munkák előkészítését támogatják. Sok felelősen gondolkodó önkormányzat is biztosít keretet a költségvetésében a védett épületek felújításához, hogy ne csak a kötelességeket érezzék a tulajdonosok. A támogatásokkal akár a védelem vonzóvá is válhat az épület tulajdonosok körében. Az építészeti érték mellett az erkölcsi érték is fontos, hiszen onnantól kezdve, hogy valami védett lesz, kiemelkedik a többi közül.

Műemlék, Hollókő. Forrás: Fortepan / Faragó László

Egy átlagosnak mondható épületnél, például lakóháznál hány év után „merül fel”, hogy műemlékké nyilvánítsák?

Hazánkban nincs ilyen „korhatár”, más országban létezik, például Franciaországban 100 évnek kell eltelnie, hogy védett lehessen egy épület. Úgy tudom, hogy legfiatalabb műemlékünk egy 1948-ban épült budapesti buszpályaudvar, ez is mutatja a műemlékállomány változatosságát. A védések tehát most már a negyvenes éveknél tartanak, de újabb műemlékeink között találunk sok Bauhaus stílusú épületet is. Az ezt követő korszak, a szocreál építészetileg még mindig kérdéses, még nehéz megítélni, hogy az ekkor épült épületek közül melyiket nevezzük értékesnek, melyikhez kell ragaszkodnunk. Templomoknál ugyanez a helyzet, vannak már a harmincas évekből műemlékeink, de számos olyan 1800-as években épült templom is van, mely nem védett, hiszen abban a korszakban olyan sok templomot építettek, hogy nem nevezhetők egyedinek.

Egy idő után lehet, hogy a panelokat is műemléknek fogjuk tartani?

Ott még nem tartunk, de elképzelhető hogy ha tömegesen elkezdődik a lebontásuk, néhányat megtartandónak gondolnak majd, mint egy adott építészeti korszakra jellemző épületeket. Olyan előadást már hallottam, hogy akár már a sátortetős kockaházakból, az úgynevezett Kádár-kockából is érdemes lenne néhányat levédeni, és a hatvanas-hetvenes éveknek megfelelően berendezni. A mai kor fiataljainak már ez is lehet érdekesség, hogy hogyan éltek ebben a korszakban.

Fontos, hogy már most foglalkoznunk kell a jövő műemlékeivel, legyen miből válogatnunk a későbbiekben, és az értékes épületek ne tűnjenek el a társasházépítések során.

Melyik az Ön kedvenc építészeti korszaka?

Az elmúlt 20-25 évben sokat foglalkoztam a népi építészettel, ezért nekem azok a régi lakóházak a legkedvesebbek, melyeket tervezők és kivitelezők nélkül épített fel egy család, egy közösség. Ezeken a házakon gyönyörű építészeti megoldások, népies díszítések vannak, egyediek, különlegesek. Viszont építőanyaguknál fogva sokszor ők a legsérülékenyebbek is, és természetesen a lakáskultúra is elhaladott mellettük, ilyenek már biztos, hogy nem fognak épülni többé. Ezért hozzájuk húz a szívem és a megőrzésükben, megmentésükben igyekszem a lehető legtöbbet segíteni.

NEKED AJÁNLJUK

Blake Lively is beadta a derekát a Netflixnek

A gyönyörű színésznő bérgyilkosként tér vissza a rajongók legnagyobb örömére!