Ugyan az alkimisták már régóta keresik a halhatatlanság kulcsát, a kék zónák lakói szerint sokkal egyszerűbb a hosszú és vitális élet titka, mint ahogy azt gondolnánk. Szerintük ugyanis mindössze némi tudatosságra van szükség ahhoz, hogy megnyújtsuk az élettartamunkat, és lehetőleg egészségesen töltsük a mindennapjainkat. Idősebb korban is!
„Az, hogy tovább élünk és jobban érezzük magunkat, csak néhány apró, egyszerű döntés következménye, amelyeket mindannyian beépíthetünk mindennapi életünkbe” – véli Dan Buettner, a kék zónák kutatója. (Buettner és a hosszú élet nyitja a Netflix új sorozata, a Hogyan éljünk 100 évig: a kék zónák titkai által került ismét a figyelem középpontjába.)
Több mint húsz éve tartó kutatómunkájának hála az újságíró ebben a minisorozatban (is) összegezte a „kék zónákként” fémjelzett országok és területek (mint például Japán vagy Szicília) időseinek receptjét a hosszú életre: míg egyesek a közösség erejét, addig mások a speciális gasztronómiai fogásokat vagy a mindennapi mozgást „tették felelőssé” hosszú életükért. A Netflix sorozatából viszont kiderül: nem muszáj elköltöznünk ahhoz, hogy hosszú életet éljünk, mindössze elegendő néhány olyan szokást bevezetni a mindennapi életünkbe, amelyek befolyásolják életminőségünket.
Szokások a kék zónákból – Étkezz tudatosan
Kár lenne tagadni, hogy a hosszú élet „belülről” kezdődik. A mindennapi tápanyagbevitelünk mennyisége és minősége ugyanis alapvetően meghatározza a jóllétünket, legyen szó akár a fizikai akár a mentális egészségünkről.
Hisszük vagy sem, Buettner és csapata kutatásai szerint az étkezés mikéntje a tányér méreténél kezdődik: mivel a 21. századi ember a túlkínálat miatt hajlamos degeszre tömni magát, a kék zónák kutatói szerint érdemes 30 centiméteres tányérról 25 centiméteresre váltani. (Ez a trükk 23 százalékkal csökkenti a bevitt tápanyag mennyiségét.) Ha keményebb fából faragtak minket, úgy inkább helyezzük a tányéron lévő ételmennyiségre a hangsúlyt: kövessük a japán idősek hara hachi bu-ra keresztelt étkezési elvét, amelynek lényege, hogy csak addig együnk, amíg nagyjából a gyomrunk 80%-a telik meg.
Persze, nemcsak az étel mennyiségén, hanem minőségén is áll vagy bukik a mutatvány: a kék zónák lakóinak egybehangzó véleménye szerint a bab az első számú olyan élelmiszer, amely szavatolhatja a hosszú életet. (Érdekesség, hogy a növény mindegyik, vizsgált kultúra gasztronómiájában előkelő helyet foglal el a gyakran fogyasztott ételek listáján.) A bab gazdag B1- és K-vitaminban, emellett magas a vas, mangán, foszfor, magnézium és nátriumtartalma is. Rosttartalma miatt jótékonyan hat az emésztésre és fogyasztása által megelőzhetők a szív- és érrendszeri panaszok. Ugyan a babbal kapcsolatban leginkább a gázosodásra asszociálunk, a kék zónák lakói szerint könnyedén kicselezhetjük ezt a hatását, ha olyan fűszerekkel együtt készítjük el, mint például a gyömbér vagy a kömény.
Mozogj rendszeresen
Nemcsak az étkezés, hanem a mindennapi mozgás is szavatolhatja a hosszú életet! E kijelentés kapcsán azonban fontos megjegyeznünk, hogy nem feltétlenül a teljesítménysportokban keresendő a „halhatatlanság” kulcsa, sokkal inkább az olyan természetes mozgásokban, mint például a sétálás, a kertészkedés vagy a ház körüli teendők során végzett fizikai aktivitás.
Hiába járunk ugyanis mindennap edzeni, az egy órányi erőteljes fizikai aktivitás nem tudja kiváltani a nyolc óra görnyedést a monitor előtt! Ebből kifolyólag érdemes olyan apró változtatásokat beiktatni az életünkbe, mint például a biciklizés (jó idő esetén érdemes bringával menni dolgozni), vagy a séta, de már az is elegendő, ha gyakran (óránként legalább egyszer tíz percre) felállunk a gépünk elől, vagy a lépcsőt választjuk a lift helyett.
A mindennapi mozgás nemcsak a vér-, hanem a nyirokkeringés szempontjából is fontos: ezáltal karbantarthatjuk az immunrendszerünket is. Ahogy mindent, úgy a rendszeres mozgást is érdemes csak kis léptekben beleszőni az életünkbe: kezdjük egy laza, tízperces sétával a háztömb körül, vagy adjunk hozzá néhány nyújtógyakorlatot a reggeleinkhez!
Támaszkodj a kapcsolataidra
A kék zónákban élő idősek szinte mindegyikére igaz, hogy gyakran járnak társaságba, vagy egy olyan közösségbe tartoznak, amelynek tagjai igen összetartók. Mivel mi, emberek alapvetően szociális lények vagyunk, a társas interakciók kulcsfontosságúak a hosszú élethez.
Nemcsak a lelkünk, hanem agyunk egészsége miatt is fontos, hogy társaságban legyünk: amikor emberekkel vagyunk körülvéve, a vér az agy különböző területeibe tódul, hogy egyrészt megértsük a körülöttünk lévők mondanivalóját, másrészt feldolgozzuk azt, harmadrészt pedig megfogalmazzuk a válaszunkat. Az agy ilyen használata növeli az agysejtek, valamint az idegek közti kapcsolatokat. Minél aktívabban dolgoztatjuk az idegsejtjeinket, annál nehezebben lesznek rajtunk úrrá a neurológiai és pszichiátriai betegségek.
Érdekesség, hogy a világ legboldogabb városainak kikiáltott helyszíneken a lakók magas szociális elkötelezettségről számolnak be, valamint arról, hogy erősek a helyi kapcsolataik. Ennek következtében nemcsak saját boldogságindexük, hanem a közösségé is javul. Ez pedig végeredményben hosszú és, ami ennél is fontosabb, boldog élethez vezet.
Források: BlueZones.com, Vogue.com,
Borítókép forrása: Skynesher/Getty Images
